Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Patthelyzet Ukrajnában

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Patthelyzet Ukrajnában

<p>A szórványos harcok és a diplomáciai adok-kapok között az ukrajnai konfliktusban lényegében patthelyzet állt be annak ellenére, hogy a katonai műveletek száma csökkent.</p> <ul> <li>A nehézfegyverzetet nem vonták vissza, de ritkán vetik be</li> <li>A csapatokat átcsoportosítják, de nem mozdítják el a határról</li> <li>A közműhálózatokkal kapcsolatban együttműködés folyik</li> <li>Némi előrehaladás van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatában és a szakadár régiók státuszában</li> </ul> <h3>Kevesebb harc</h3> <p>Az <span class="caps">EBESZ</span> Ukrajnában tevékenykedő megfigyelőinek helyettes vezetője, Alexander Hug szerint a tűzszünetet augusztus közepe óta egyértelműen kevesebbszer sértik meg. A tűzharcokban kisebb kaliberű fegyverekkel vesznek részt, bár néhány alkalommal nehézfegyverzetet is bevetnek, tette hozzá.</p> <p>Általában véve az <span class="caps">EBESZ</span> megfigyelői arról számolnak be, hogy a harcok bizonyos területekre koncentrálódnak: a donyecki repülőtér, Peski, Szpartak és Horlivka környékére.</p> <h3>Az egyezmény katonai oldala</h3> <p>A II. minszki egyezmény szerint, amelyben a felek tavaly februárban egyeztek meg, az ukránoknak és az oroszbarát erőknek vissza kellett vonniuk nehézfegyverzetüket 25 kilométerrel mindkét oldalon, hogy így létrejöjjön egy 50 kilométeres ütköző zóna. Ami a megállapodást illeti, a visszavonulást a tűzszünet kezdete után 14 napon belül be kellett volna fejezni. Ám ez nem történt meg teljes mértékben, mert még mindig található nehézfegyverzet mindkét oldalon a tűzvonal közelében az <span class="caps">EBESZ</span> szerint, még akkor is, ha csak alig vetik be azokat.</p> <p>Az egyezmény azt is kiköti, hogy a csapatokat nem lehet átcsoportosítani, és ez a másik pont, ahol szintén megszegik a megállapodást. </p> <p>Az ukrán hadsereg és az önmagát donyecki népköztársaságnak, valamint luhanszki népköztársaságnak kikiáltó területek csapatai hajlamosak behatolni olyan területekre, ahol a minszki egyezmény életbe lépése előtt nem volt katonai jelenlét. Ez nem sérti meg a határt, mert nem mennek át rajta. Nem szereznek területeket az ellenségtől. Így a minszki egyezmény megsértése a csapatok áthelyezéséből adódik, mert az egyezség szerint az egységeket nem szabad elmozgatni. A legtöbb összecsapás ezeknek a csapatmozgásoknak az eredménye. </p> <h3>“Nincs más platform”</h3> <p>Az összecsapások ellenére van remény arra, hogy <br /> javulás álljon be, mert a minszki megállapodás egyfajta keretet biztosít a három félnek, hogy folytassák a tárgyalásokat.</p> <p>Nincs más platform, nincs más választás, ez az egyetlen előre vezető út, ha a felek nem tárgyalnak egymással, akkor marad a katonai megoldás – mondta az <span class="caps">EBESZ</span> helyettes vezetője. Fontos előrelépésnek számít, hogy a szemben álló felek 12 pontban már megegyeztek.</p> <h3>Műszaki szakemberek át a határokon</h3> <p>A Donbasz rendbehozataláért felelős ügynökség vezetője, Vadym Csernys három csoportban képviseli Ukrajnát: humanitárius, társadalmi-gazdasági, aknamentesítési. A műszaki szakembereknek gyakran át kell menniük vagy akár dolgozniuk is kell a konfliktuszónában, hogy biztosítsák az áram- és vízellátást. Vadym Csernys szerint ezen a területen jó az együttműködés. A szakembereknek biztonságos környezetben kell dolgozniuk, ezért fontos az aknamentesítés és a harcok beszüntetése. Eddig a minszki egyezmény tehát fennmaradt köszönhetően néhány kisebb eredménynek, bár a nagyobb témáknál még messze a megoldás.</p> <h3>A határ</h3> <p>“Illegális fegyveres csoportok, harcosok és zsoldosok”: a protokol így határozza meg azokat a csoportokat, amelyeket még nem teljesen vontak vissza Ukrajnából. Miközben az ukrán-orosz határ állandó ellenőrzése és a biztonsági zónák létrehozása még nem teljesen teljesült. Egy oroszbarát elemző, Mikhail Pogrebinszki szerint a határellenőrzés visszakerül Ukrajna kezébe, amint Kijev engedélyezi az autonóm helyi választásokat, valamint a Rada elfogadja az amnesztiatörvényt, illetve Donyeck és Luhanszk önrendelkezését. </p> <p>A helyi választások megtartása az említett térségekben az ukrán törvények szerint egyelőre lehetetlen célkitűzésnek látszik. A minszki egyezmény szerint Ukrajnában alkotmányos reformra van szükség azért, hogy biztosítsák az említett területeken az önálló kormányzást, amely ú.n. különleges státuszon alapul. A legtöbb ukrán politikai erő úgy tekint a különleges státuszra mint trójai falóra, amivel Oroszország állandó ellenőrzés alatt tarthatja Ukrajnát.</p> <h3>Különleges státusz vagy különleges állam?</h3> <p>Az ukrán parlament elnöke, Volodimir Groysman: “Egyértelmű számunkra, hogy az agresszorok két részre akarják osztani az országot azzal, hogy elfogadtatják a különleges státuszt. Ez nem a mi ötletünk. Szerintünk Ukrajna egységes állam. Vissza akarjuk integrálni azokat a területeket Ukrajnához, fontolgatjuk egy sajátos típusú önkormányzat létrehozását tekintettel a visszailleszkedésükre”.</p> <h3>EU: stratégiai puzzle</h3> <p>A jelenlegi holtpont hosszú távú helyzetté alakulhat, vagyis Ukrajna de facto, ám el nem ismert szétszakadásához vezethet. Csak egy átfogó egyezmény Kelet-Európában Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió között oldhatná meg ezt a még mindig véres geopolitikai puzzle-t.</p> <p>Jelen körülmények között nem úgy tűnik, hogy Oroszország hajlandóságot mutatna arra, hogy elfogadja bármilyen formáját a Kijev és Brüsszel közti kapcsolat szorosabbra fűzésének. Az Európai Tanács december 17-én elfogadta az Oroszország elleni szankciókat. </p> <h3>A Donbasz rendbehozataláért felelős ügynökség vezetője, Vadym Csernys interjúja</h3> <iframe width="100%" height="400px" frameborder="0" allowtransparency="true" scrolling="no" title="scrbbl:post ScribbleLive Embed" src="//embed.scribblelive.com/embed/post.aspx?Id=215238765" class="scrbbl-embed scrbbl-post" style="border: none; visibility: visible; width: 100%; height: 400px;"></iframe> <p>Fordítás: </p> <p>- A minszki egyezmény része az is, hogy minden alkalommal el kell döntenünk, hogyan segítsünk az embereknek: vagy szállítsunk szenet, vagy azért, hogy biztosítsuk a gázellátást. Ugyanez a helyzet az áramszolgáltatással is. </p> <p>- Vannak humanitárius problémák is.</p> <p>- Azok a legnagyobbak. Néha társadalmi-gazdasági, néha hasonló, de valójában ezek a humanitárius problémák részét képezik. Például nincs gáz egy faluban. 20 ezer ember maradt gázellátás nélkül. Oda kell engednünk a karbantartó csapatokat, azonban minden alá van aknázva.</p> <p>- A Donyeckben?</p> <p>- Néhány területen Donyeckben és Luhanszkban. Tárgyalnunk kell a de facto hatóságokkal. Hangsúlyoznám, hogy a háromoldalú csoportban Oroszország, Ukrajna és az <span class="caps">EBESZ</span> van benne.</p>