“Welcome to Jupiter.
HIRDETÉS“Welcome to Jupiter.” Ez a rövid üzenet örömujjongást és megkönnyebbülést váltott ki a tudósokból. A kaliforniai NASA központban azt ünnepelték, hogy Juno megérkezett a Jupiterhez. A jel visszaigazolta: kedd hajnalban sikeresen pályára állt a Jupitert tanulmányozó Juno űrszonda.
A bolygót planetáris gyűrűrendszer és erős magnetoszféra veszi körül. 67 holdja van, köztük a négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezik. A Naprendszer legnagyobb bolygója a Jupiter. A Naptól a Földnél ötször nagyobb távolságra keringő óriásbolygó tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének.
- Több holdja van, köztük a Galilei-holdak keringenek körülötte, mindegyik különböző sebességgel mozog a bolygótól való távolságától függően. Úgy értem, ez a Naprendszer királya. Mi így látjuk. Ez egy mini Naprendszer – mondta Scott Bolton, a San Antonió-i Southwest Research Institute intézet tudományos vezetője.
A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. Az alapvetően napenergiával hajtott űrszonda a terveknek megfelelően mintegy félórás manőverrel állt pályára. Az óriásbolygó körül eddig egyetlen űrjármű állt pályára, a Galileo. Több amerikai űrszonda száguldott már el mellette felderítő úton, majd más célpontok felé vették útjukat a Naprendszeren belül.
Az Euronews tudósítója szerint a tudósok nagyon izgatottak a Juno pályára állása miatt. Alacsonyan fog repülni meglehetősen közel az óriás felszínéhez, és ez segít annak megértésében, hogy mi van benne. Pillanatnyilag ezt nem tudjuk. Van egy sziklás magja vagy mindenütt gáz található? Ha megértjük a Jupitert, akkor megértjük a Naprendszert is, mert ez a bolygó mintegy 3-4 millió évvel a Nap előtt keletkezett, így ez az egyik legöregebb égitest a Naprendszerben.
A tudósokat különösen az érdekli, hogy mennyi vizet tartalmaz a Jupiter. Ez döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriásbolygó.