rendkívüli hír

Ukrajnai háború: tízezer halott, másfél millió menekülő

A tűzszüneti egyezmények sem hoztak fegyvernyugvást.

Éppen ezt olvassa:

Ukrajnai háború: tízezer halott, másfél millió menekülő

Betűméret Aa Aa

2014 áprilisa óta nem csitul az erőszakos konfliktus Ukrajnában. A hadsereg és oroszbarát szakadárok harcolnak. A háborúban több mint 9300-an haltak meg, és több mint másfél millió ember menekült el otthonából.

A konfliktus akkor éleződött ki, amikor a hagyományosan Moszkvával szoros viszonyt ápoló ukrán elnök, Viktor Janukovics kihátrált az Ukrajna és Európa között szövődő megállapodásokból.

A döntés következtében keletkezett nyugtalanság 2014-ben véres tüntetésekhez vezetett, Kijevben a demonstrálók a biztonsági erőkkel csaptak össze. Körülbelül százan haltak meg akkor.

Nyugati támogatással időközi elnökválasztást tartottak, Janukovics küzdelme felgyorsította a folyamatot.

Átmeneti kormány alakult. Az orosz elnök az eseményeket értékelve államcsínyről beszélt, és felhatalmazva érezte Moszkvát, hogy minden lehetséges eszközt bevessen, köztük az erő alkalmazását.

Március 16-án a Krímet elcsatolta Oroszország Ukrajnától egy referendum után, amit a félsziget önrendelkezéséről tartottak.

A Krím sorsa feltüzelte az oroszbarát szakadárokat a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck térségében, hogy újabb népszavazásokat szervezzenek.

Petro Porosenkót május 25-én választották elnöknek, aki azonnal mindent megmozgatott, nehogy a két kelet-ukrajnai régió a Krím sorsára jusson.

A harcok szétterjedtek, és egyre intenzívebbé váltak. Szovjanszk és Donyeck repülőteréért is halálos áldozatokat követelő harcokat vívtak, és egyre több ütközetnek lettek halottai.

298 ember halt meg, amikor lelőtték a maláj légitársaság Kelet-Ukrajna fölött repülő MH 17-es járatát. Az utasszállító repülőgép Amszterdamból tartott Kuala Lumpurba. A zömében holland áldozatokat követelő tragédia nemzetközi dimenziót adott az orosz-ukrán konfliktusnak.

A nyugati hatalmak diplomáciai eszközökkel és új szankciókkal igyekeztek hatást gyakorolni Oroszországra, hogy megegyezés szülessen Putyin és Porosenko között.

Az első tűzszüneti megállapodást a fehéroroszországi Minszkben kötötték, de a felek nem tartották tiszteletben.

Öt hónappal később köttetett a Minszk II. néven emlegetett tűzszüneti egyezmény, de az sem hozott fegyvernyugvást.

Erőszakos cselekmények gyakran újulnak ki a frontzónában a legutóbbi tárgyalások óta is. Rendszerint a legtöbb áldozat civil, és a szükséghelyzeteket is a lakosság szenvedi meg leginkább.