rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Aknamezők Ukrajnában: senki sem vállalja a felelősséget


világ

Aknamezők Ukrajnában: senki sem vállalja a felelősséget

  • Két dollárba kerül egy taposóaknát letenni, és ezer dollárra tehető az eltávolítási költsége.
  • Ukrajnában több mint 5 millió akna van, bár többször megígérte a hadsereg, hogy nem alkalmazzák ezeket a fegyvereket.
  • Senki nem tudja, hogy az ország keleti részén mennyi akna lehet.

Február 10-én Andrej Kostenko Luhanskból utazott Marinkába, amikor azt látta, hogy katonák zárták le az utat. A hosszú sort megpróbálta kikerülni, lehajtott az útról és néhány másodperccel később egy aknára hajtott a minibusszal. Kostenko és a két utasa szörnyethalt.
Az esetük 260-ra emelte azoknak a civileknek a számát, akik az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatisták aknaharcában estek el. További 479 civil szenvedett súlyos sérüléseket, amikor egy aknamezőre tévedtek.
Senki nem tudja, hogy kik tették le az aknákat. A legtöbb akna helyét feltehetően fel sem jegyezték, másokat is csak hevenyészett jegyzetekből és térképekből lehet lokalizálni.

Az aknák ezerszámra történő elhelyezése évtizedekre vetette vissza a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, hogy felszámolják az aknamezőket. Ukrajna csatlakozott 10másik országhoz, ahol továbbra is rengeteg taposóakna van. Észak-Korea, Irak, Szíria, Pakisztán, Líbia, Jemen, Tunézia, Mianmar és Kolumbia. Ezekben az országokban sok helyen nem érdemes letérni az utakról. Több mint 10 éve egy széles körű nemzetközi egyezmény betiltotta a taposóaknák használatát és arra kérte a résztvevőket, köztük Ukrajnát, hogy semmisítsék meg a felhalmozott készleteiket. Az ukrán hadsereg az Euronewsnak megerősítette, hogy taposó és harckocsi aknákat is bevetnek az ország keleti részén. Az ott harcoló oroszbarát szeparatistákról régóta tudni, hogy használnak aknákat, amivel leginkább a saját civileket gyilkolják szisztematikusan.

Aknatörténet

  • 2005 december: Az Ottawai Egyezmény betiltja a taposóaknák használatát. 162 ország köztük Ukrajna is vállalja, hogy megsemmisíti a készleteket. Oroszország, Kína és az Egyesült Államok nem írják alá az egyezményt.
  • 2014 április: Ukrajna keleti részén kitör a háború az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatisták között.
  • 2014 szeptember: Első Minszki Egyezmény Kijev és a szeparatisták között. Ebben rögzítik a taposóaknák tilalmát és az addig aknásított területek mentesítését
  • 2016: Ukrajna továbbra is több mint 5 millió taposóaknával rendelkezik és használja is a tiltott fegyvereket.

Plakátok, röplapok és mobil WC-k

A nemzetközi szerződésekre mindkét fél fittyet hány, a Minszki Egyezmény betartását ellenőrző EBESZ szerint. Alexander Hug a szervezet megbízottja szerint mindkét fél továbbra is beveti az aknákat. Az EBESZ szerint csak ott történt mentesítés, ahol sérült az infrastruktúra és a vasúti közlekedést, vagy az elektromos hálózatot kellett helyreállítani. Az EBESZ a Nemzetközi Vöröskereszttel dolgozik együtt, hogy legalább figyelmeztessék a lakosságot a veszélyekre.
Közös kampányt indítottak Kijevvel együttműködve. Plakátokat, térképeket helyeztek el és mobil wc-ket helyeztek ki, nehogy valaki azért lépjen aknára, mert a mezőn szeretne könnyíteni magán. Ha egyszer véget is ér a háború, szinte lehetetlen lesz 100 százalékos biztonsággal megtisztítani a területet az ott szunnyadó aknáktól.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Martin Schulz szerint Orbánnak segítenie kellene a menekülteket