Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Munkaóra-vita Franciaországban

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Munkaóra-vita Franciaországban

<p>Franciaországban a tervek szerint megreformálnák a szigorú munkatörvényeket, amit a munkavállalók nem fogadnak kitörő lelkesedéssel, mert veszélybe kerülhet a 35 órás munkahét.</p> <p>Sok francia így vélekedik: “heti 60 órát kell dolgoznunk <br /> alamizsnáért” vagy “könnyebben kirúghatnak minket”, és szerintük ez az új munkatörvény csak a főnököknek nyújtana védelmet.</p> <p>De valóban olyan rossz a franciák helyzete? Összehasonlításként megnéztünk öt másik európai országot.</p> <h4>Vége a 35 órás munkahétnek?</h4> <p>Az új francia munkaügyi miniszter még novemberben hirdette meg reformterveit.</p> <p>Ha a javaslatokat elfogadják, akkor lehetővé válik, hogy a franciák 48 órát dolgozzanak egy héten, illetve 60-at kivételes engedéllyel.</p> <p>Ám hivatalosan továbbra is megmarad a 35 órás munkahét.</p> <p>Az elképzelt változtatások lehetővé tennék, hogy a munkaórák számát átlagolják három havonta, azaz egy alkalmazott dolgozhat 48 órát az egyik héten, míg mondjuk 22-t a másikon.</p> <h4>Mi a helyzet máshol az EU-ban?</h4> <p>Nagy-Britanniában a maximális munkaidő 48 óra hetente, de ez könnyen módosítható a munkavállalóval való különmegállapodással. </p> <p>Valójában Franciaország az egyetelen az Európai Unióban, ahol 35 órás munkahét van.</p> <p>Ami Németországot illeti, ott nincs is heti munkaidő limit.</p> <p>A bajnokok ezen a téren a lengyelek, akik dolgozhatnak akár 13 órát is egy nap, ha erről van megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között.</p> <script id="infogram_0_le_temps_de_travail_hebdomadaire_en_europe4" title="Le temps de travail hebdomadaire en Europe" src="//e.infogr.am/js/embed.js?itG" type="text/javascript"></script> <h4>Eljött a 11 órás francia pihenőidő vége?</h4> <p>Jelenleg a francia munkaadóknak lehetőséget kell adniuk a dolgozóknak, hogy folyamatában 11 órát pihenjenek két munkanap között. </p> <p>Követelmény az is, hogy a munkahét végeztével 35 órát pihenhessen a dolgozó. </p> <p>Az új javaslat viszont lehetővé tenné, hogy sztéválasszák a két munkanap közötti 11 órás pihenőidőt. Ám csak azokra vonatkozhat a felmentés, akik napibéren dolgoznak, illetve külön megállapodást kötötnek a munkaadóval. </p> <p>Ez a csavar nem megy szembe az európai uniós direktívával, amely ugyan szintén előírja a 11 órás pihenőidőt, ám azt nem szabja meg, hogy az folyamatában történjen. </p> <p>A brit, a német és a lengyel dolgozóknak a franciákéhoz hasonló pihenőidőt szabtak meg. </p> <p>Más a helyzet Spanyolországban, ahol másfél nap folyamatos piheneőidőt kell kapjon mindenki egy ledolgozott hét után. A svédeket viszont csak arra kérik, hogy éjfél és hajnali 5 között maradjanak otthon. </p> <h4>Csökkentik a túlóradíjat?</h4> <p>A legtöbb francia vállalat fix túlórabért fizet: az ledolgozott első 8 óra után plusz 25 százalék óránként, azon felül pedig plusz 50 százalék. </p> <p>Ezek a törvényben foglalt alapráták. </p> <p>Ám, ha egy-egy iparágon belül, vagy egy cég és a szakszervezet között más megállapodás születik, a túlórabért alacsonyabban, például 20 százalékban is meghatározhatják, ám 10 százalék alá nem eshet a ráta. </p> <p>Az új törvénytervezet nem említi a túlóradíjakat. </p> <p>Viszont lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy saját maguk jelöljék meg mennyit túlóradíjat fizetnek figyelembe véve az iparági jellemzőket. </p> <p>Így jó eséllyel rosszabbul járnak a munkások. Ám még akkor is többet kapnak sok más európai ország dolgozóinál, ha csak a minimum túlórapénzt utalják nekik. </p> <script id="infogram_0_les_heures_supplementaires_en_europe9" title="Les heures supplémentaires en Europe" src="//e.infogr.am/js/embed.js?VRu" type="text/javascript"></script> <h4>Könnyebb lesz kirúgni a dolgozókat Franciaországban?</h4> <p>A reformok értelmében – ha elfogadja a parlament – gazdasági indokokkal is megválhat dolgozóitól egy vállalat, például, ha legalább négy negyedévben csökkennek a megrendelései. </p> <p>De persze erre is van rosszabb példa Európában. </p> <p>Pédlául az Egyesült Királyságban minden indok nélkül ki lehet rúgni az alkalmazottat, ha kevesebb, mint két éve van a cégnél. </p> <p>Spanyolországban hasonló a helyzet ahhoz, mint amire a francia reformok törekednek azzal a különbséggel, hogy az adott cégnek elég három negyedévben gyengébb teljesítményt nyújtani a leépítések megkezdéséhez. </p> <p>Németországban a helyzet kissé homályos, ahogy most Franciaországban. </p> <h4>Kevesebb végkielégítés</h4> <p>A reformok felső határt szabnak a végkielégítésre is. </p> <p>A francia kormány szerint egyes vállalatok azért nem vesznek fel több dolgozót, mert tartanak, hogy az esetleges elbocsátáskor hosszú és költséges perek elé néznének. </p> <p>Ha elfogadják a reformtervezetet, a végkielégítés maximum 15 havi bért jelenthet. </p> <p>Ahogy a táblázat mutatja, a francia tervezet rosszabb helyzetbe hozná állampolgárait, mint néhány európai szomszédja. </p> <script id="infogram_0_les_indemnites_en_cas_de_licenciement_economique_en_europe96" title="Les indemnités en cas de licenciement économique en Europe" src="//e.infogr.am/js/embed.js?BGf" type="text/javascript"></script>