rendkívüli hír

Munkaóra-vita Franciaországban

Emelnék a 35 órás munkahetet, kevesebb lenne a túlórapénz is.

Éppen ezt olvassa:

Munkaóra-vita Franciaországban

Betűméret Aa Aa

Franciaországban a tervek szerint megreformálnák a szigorú munkatörvényeket, amit a munkavállalók nem fogadnak kitörő lelkesedéssel, mert veszélybe kerülhet a 35 órás munkahét.

Sok francia így vélekedik: “heti 60 órát kell dolgoznunk
alamizsnáért” vagy “könnyebben kirúghatnak minket”, és szerintük ez az új munkatörvény csak a főnököknek nyújtana védelmet.

De valóban olyan rossz a franciák helyzete? Összehasonlításként megnéztünk öt másik európai országot.

Vége a 35 órás munkahétnek?

Az új francia munkaügyi miniszter még novemberben hirdette meg reformterveit.

Ha a javaslatokat elfogadják, akkor lehetővé válik, hogy a franciák 48 órát dolgozzanak egy héten, illetve 60-at kivételes engedéllyel.

Ám hivatalosan továbbra is megmarad a 35 órás munkahét.

Az elképzelt változtatások lehetővé tennék, hogy a munkaórák számát átlagolják három havonta, azaz egy alkalmazott dolgozhat 48 órát az egyik héten, míg mondjuk 22-t a másikon.

Mi a helyzet máshol az EU-ban?

Nagy-Britanniában a maximális munkaidő 48 óra hetente, de ez könnyen módosítható a munkavállalóval való különmegállapodással.

Valójában Franciaország az egyetelen az Európai Unióban, ahol 35 órás munkahét van.

Ami Németországot illeti, ott nincs is heti munkaidő limit.

A bajnokok ezen a téren a lengyelek, akik dolgozhatnak akár 13 órát is egy nap, ha erről van megállapodás a munkavállaló és a munkáltató között.

Eljött a 11 órás francia pihenőidő vége?

Jelenleg a francia munkaadóknak lehetőséget kell adniuk a dolgozóknak, hogy folyamatában 11 órát pihenjenek két munkanap között.

Követelmény az is, hogy a munkahét végeztével 35 órát pihenhessen a dolgozó.

Az új javaslat viszont lehetővé tenné, hogy sztéválasszák a két munkanap közötti 11 órás pihenőidőt. Ám csak azokra vonatkozhat a felmentés, akik napibéren dolgoznak, illetve külön megállapodást kötötnek a munkaadóval.

Ez a csavar nem megy szembe az európai uniós direktívával, amely ugyan szintén előírja a 11 órás pihenőidőt, ám azt nem szabja meg, hogy az folyamatában történjen.

A brit, a német és a lengyel dolgozóknak a franciákéhoz hasonló pihenőidőt szabtak meg.

Más a helyzet Spanyolországban, ahol másfél nap folyamatos piheneőidőt kell kapjon mindenki egy ledolgozott hét után. A svédeket viszont csak arra kérik, hogy éjfél és hajnali 5 között maradjanak otthon.

Csökkentik a túlóradíjat?

A legtöbb francia vállalat fix túlórabért fizet: az ledolgozott első 8 óra után plusz 25 százalék óránként, azon felül pedig plusz 50 százalék.

Ezek a törvényben foglalt alapráták.

Ám, ha egy-egy iparágon belül, vagy egy cég és a szakszervezet között más megállapodás születik, a túlórabért alacsonyabban, például 20 százalékban is meghatározhatják, ám 10 százalék alá nem eshet a ráta.

Az új törvénytervezet nem említi a túlóradíjakat.

Viszont lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy saját maguk jelöljék meg mennyit túlóradíjat fizetnek figyelembe véve az iparági jellemzőket.

Így jó eséllyel rosszabbul járnak a munkások. Ám még akkor is többet kapnak sok más európai ország dolgozóinál, ha csak a minimum túlórapénzt utalják nekik.

Könnyebb lesz kirúgni a dolgozókat Franciaországban?

A reformok értelmében – ha elfogadja a parlament – gazdasági indokokkal is megválhat dolgozóitól egy vállalat, például, ha legalább négy negyedévben csökkennek a megrendelései.

De persze erre is van rosszabb példa Európában.

Pédlául az Egyesült Királyságban minden indok nélkül ki lehet rúgni az alkalmazottat, ha kevesebb, mint két éve van a cégnél.

Spanyolországban hasonló a helyzet ahhoz, mint amire a francia reformok törekednek azzal a különbséggel, hogy az adott cégnek elég három negyedévben gyengébb teljesítményt nyújtani a leépítések megkezdéséhez.

Németországban a helyzet kissé homályos, ahogy most Franciaországban.

Kevesebb végkielégítés

A reformok felső határt szabnak a végkielégítésre is.

A francia kormány szerint egyes vállalatok azért nem vesznek fel több dolgozót, mert tartanak, hogy az esetleges elbocsátáskor hosszú és költséges perek elé néznének.

Ha elfogadják a reformtervezetet, a végkielégítés maximum 15 havi bért jelenthet.

Ahogy a táblázat mutatja, a francia tervezet rosszabb helyzetbe hozná állampolgárait, mint néhány európai szomszédja.