rendkívüli hír

Amit az indiai kasztrendszerről mindenképpen tudni kell...

Az indiai kasztrendszer szigorúan elválasztott csoportokba sorolja, sokkal inkább rangsorolja az oda születőket. Százmilliók sorsa dől el abban a

Éppen ezt olvassa:

Amit az indiai kasztrendszerről mindenképpen tudni kell...

Betűméret Aa Aa

Az indiai kasztrendszer szigorúan elválasztott csoportokba sorolja, sokkal inkább rangsorolja az oda születőket. Százmilliók sorsa dől el abban a pillanatban, amikor világra jönnek, egészen pontosan akkor, amikor megfogannak.

Maga a rendszer rendkívül bonyolult, összes részletét és vonatkozását állítólag még a téma szakértői sem ismerik. Az az egy viszont biztos, hogy a kasztok határa gyakorlatilag áthághatatlan. Legalábbis a négy nagyé.

A mai rendszer évezredes vallási hagyományokon nyugszik, és a gyarmati idők társadalmi, illetve gazdasági fejlődésének nyomait viseli.

Maga az elnevezés, a kaszt egy portugál szóból származik, a “casta” átvétele. (A portugál elnevezés terjedt el az európai nyelvekben.) Ez fajt, származást, fajtát jelent. Az ennek alapján deklarált egyenlőtlenség a mai napig meghatározza minden indiai életét.

A kasztok kétféle koncepciója

Az egyik rendszer szerint az indiai kasztok az ősi védikus társadalmi osztályok mentén alakultak ki. Ez négy nagy kasztba, varnába sorolja az embereket.

A másik szisztéma szerint a kasztok származás, illetve foglalkozás alapján tovább oszthatóak, ezek a kisebb kasztok a játik.

A kettő természetesen összefonódik.

A modern India kasztjai jócskán eltérnek azoktól, amelyeket akár még a 18. századi utazók is leírtak. A 19. század második felében indult brit gyarmatosítással új elem jelent meg az indiai társadalomban, és ez a gyarmatosítók ottani adminisztrációja volt, vagyis a brit diplomaták és hivatalnokok hada. A problémát az jelentette, hogy mint kaszton kívüliek, érinthetetlennek számítottak, miközben náluk volt a hatalom.

A Varna kasztrendszer

A Varna szó szerint színt jelent. Ez a szisztéma a régi hindu irodalomban gyökerezik, és négy nagy kasztra osztja az indiai társadalmat.

  • papok vagy tanítók (Bráhmánok),

  • uralkodók vagy lovagok (Ksatriák),

  • kézművesek vagy kereskedők (Vaisják)

  • munkások vagy szolgák (Súdrák)

Azok, akiket ezek egyikébe sem lehetett besorolni, az érinthetetlenek, a páriák vagy dalitok. (A tamilok páriának hívják a dobosokat, amit persze ők kikérnek maguknak.)

A felső három kaszt szertartásosan a kamaszkor végén fogadja be tagjait, amit második születésüknek tekintenek. A súdráknak nincs ilyen ünnepük, ők egy életen belül csak egyszer születnek.

A Játi kasztrendszer

Több kutató is azt állítja, hogy nem is annyira a születés, mint inkább a mesterség alapján oszlik tovább a négy nagy kaszt, vagyis a négy varna kisebb kasztokra, játikra.

A játi azt jelenti, születés. Ebben a rendszerben játik ezreibe sorolódik az indiai lakosság származás és foglalkozás szerint. Ezeknek a kasztoknak a határai nem annyira merevek, mint a varnáké. Ez persze nem jelenti azt, hogy szabad lenne házasodniuk is egymással. Van rá példa, de rettentően nehéz és bonyolult kijárni.

A játik rendszere folyamatosan változott a századok múlásával, és alakul manapság is: régiek kihalnak, újak keletkeznek.

Mire szolgál a kasztrendszer?

A kasztrendszer adja az alaszabályokat az emberek magánéletében és társadalmi érintkezésükben, szerepevállalásukban is. Ez akkor kap igazán hangsúlyt, amikor a társadalom különböző rangú tagjainak kell kooperálniuk.

A sok rendszabály közül néhány:

  • Társadalmi kapcsolatok: magasabb kasztból való sosem érintkezhet alacsonyabb kasztból valóval, a magasabb kasztból valók kizsákmányolhatják az alacsonyabb kasztból valókat
  • Élettér: a magasabb kasztból valók laknak a települések központjában, az alacsonyabb kasztból valóké a külváros.

Mit tud kezdeni a kasztrendszerrel a modern India?

Az alkotmány ma már tiltja az alacsonyabb katszokból származók hátrányos megkülönböztetését. Számos államban bevezettek és próbálnak bevezetni olyan intézkedéseket, amelyek oldják a kasztrendszer átjárhatatlanságát, segítik a társadalmi mobilitást.
Ilyenek például azok a kvóták, amelyek ma már szabályozzák az alacsonyabb kasztba születettek kormányzati reprezentációját, az oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon pedig előnyhöz juttatják őket.

Ennek az elvnek természetesen megvan a hátulütője is. Miután az alacsony kasztokba tartozók a segélyezésben is kedvezőbb elbírálás alá esnek, az egyes kasztok – mármint a kisebbek, a játik – azért harcolnak, hogy minél alacsonyabb rendű besorolást kapjanak.

aképek forràsa