rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Will.i.am: az oktatás a legjobb fegyverellenőr


le mag

Will.i.am: az oktatás a legjobb fegyverellenőr

Néhány napja Lyonban lépett fel a hétszeres Grammy-díjas Will.i.am, ahol az Euronews mikrofonvégre kapta a Black Eyed Peas frontemberét. Will.i.am arról is mesélt, hogy gyerekkorában Los Angeles egyik legszegényebb negyedében élt, a hírhedt Boyle Heights szomszédságában. A kis William Adams két órát utazott naponta, hogy megfelelő színvonalú iskolába járhasson. Az előadóművész-producer most azon dolgozik, hogy a tudományt és a számítástechnikát legalább olyan vonzóvá tegye a fiatalok számára, mint a popzenét.

- Kiváló iskolába jártam, pedig nem túl jó környéken születtem. Utazás közben rengeteget lehet tanulni, sok izgalmas figurával találkozik az ember, akiknek sokszor nagyszerű elképzeléseik vannak. Így aztán összegyűjtöttem egy csomó programot a robotika, az informatika, a kódolás területén, meg összeszedtem egy rakás lézengő kölyköt, akikkel ennek a programnak a keretében foglalkozunk. Ma ott tartunk, hogy ezek a gyerekek kiváló eredményeket produkálnak, robotot építenek, programoznak.

Amikor megkérdeztük, miként értékeli a zeneipar jelenlegi helyzetét, látván, hogy több mint egy évtizede folyamatosan csökkennek az ágazatból származó bevételek, azt felelte, hogy a lemezkiadóknak nem egymással, hanem a hardvergyártókkal kellene versenyezniük.

- Soha nem volt még ilyen jó dolguk a zeneszerzőknek, csak előkapom az iPadem, és rittyentek egy dalt, és ha azt akarom, hogy hipp-hopp meghallgassák egy millióan, ugyanazt az eszközt alkalmazom. Szóval a zene köszöni szépen, jól van. A zeneiparról azonban már nem lehet ugyanezt elmondani. Miért? Mert az az iparág, ahonnan én jövök, nem gyárt hardvert. Az lenne a klassz, ha mi terveznénk azokat a számítógépeket, amelyekkel a zene készül, és ha mi birtokolnánk a megosztó platformokat. De nem mi vagyunk a Google, sem az Apple, és nem mi készítjük az alkalmazásokat. Mi csak művészek vagyunk.

Will.i.am a zeneipar jó néhány ismert művészével dolgozott már, a következő alkalommal kivel szövetkezne legszívesebben, kérdeztük.

- Most leginkább kódoló művészekkel, mérnökökkel barátkoznék. Azok a művészek érdekelnek, akik a virtuális világokat tervezik az indiai Bengaluruban meg Izraelben. Olyan fickók, akik megépítik ezekhez a megfelelő hardvereket, akik megcsinálják az operációs rendszereket és alkalmazásokat. Efféle művészekkel akarok dolgozni. A zene jó dolog, de most inkább a másik területen szeretnék alkotni.

Amikor a fegyvertartás korlátozására terelődött a szó, a rapper, aki maga is bandaháborúban veszítette el néhány barátját, azt mondta, erre csak egyetlen válasz létezik:

- Én a neveléssel harcolok, azt gondolom, hogy az oktatás a legjobb fegyverellenőrzés. Az intelligens ember, akinek van mozgástere, aki részt vehet a jövő alakításában, nem vesz fegyvert a kezébe. Azt hiszem, hogy a nevelés a legjobb megoldás és az egyenlő esélyek biztosítása. Csak így válhat jobbá a világ. És ezt már kilenc-, sőt hatéves korban el kellene kezdeni.

A negyvenéves amerikai énekes, dalszövegíró, vállalkozó, DJ, zenei producer, filantróp, a számítástechnika és a tudományok rajongója úgy tűnik, tényleg komolyan gondolja, amiről beszél.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

le mag

Annie Leibovitz: Nők: új portrék