rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Terrorizmus, menekültválság, kontroll alatt álló média - Törökország választásokra készül


Európa

Terrorizmus, menekültválság, kontroll alatt álló média - Törökország választásokra készül

Chris Burns vagyok, köszöntöm a The Network nézőit. A Mai témánk és a vendégeink.

Törökországban választások lesznek, Erdogán elnök pedig szeretné elkerülni a júniusi fiaskót. A helyzetről annyit, hogy több mint izgalmas, egyelőre nem látni, hogy kinek áll a zászló.

Az EU milliárdokat adna Törökországnak, hogy kezelje az egyre kezelhetetlenebb menekült helyzetet és tegyen valamit az illegális bevándorlás ellen.

Mindeközben egyre feszültebb a helyzet a kurd kisebbséggel, az iraki légitámadások célkeresztjében a kurd harcosok, és a NATO-nak is vannak feltételei a Szír konfliktusban. A török média mindeközben teljes kontroll alatt.

Mindezek milyen hatással vannak Törökország és az EU kapcsolatára és nem mellesleg a török választásokra? És meddig hunyhat szemet az EU a török polgárjogi kérdések felett?

A The Network mai adásának vendégei itt az Európai Parlamentben Brüsszelben Marietje Schaake a holland liberálisok képviselője, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagja, és az Emberi Jogi bizottság póttagja, Zafer Sirakaya az Igazság és Fejlődés Párt főtitkára itt Brüsszelben, ez ugye Erdogán elnök kormányzó pártja, és Nikola Dimitrov a hágai Institute for Global Justice képviseletében. Köszöntöm Önöket.

És akkor kezdjük Marietjevel. Hogyan hat a menekültválság a török kampányra és viszont? A kormány megfelelően kezeli a helyzetet? Gondolok itt a menekültekre és a határvédelemre?

Marietje Schaake: Azt gondolom, hogy az emberek Törökországban és Európa más országaiban is egyre feszültebb figyelemmel követik ennek a borzalmas háborúnak a következményeit, a menekült válságot. Ezt mindenképpen valahogyan kezelni kell, véget kell vetni ennek a folyamatnak. A törökországi közvélemény-kutatások is azt igazolják, hogy a törökök is aggódnak a helyzet miatt. Ezzel a körülménnyel mindenképpen kezdeni kell valamit.

Chris Burns: Ok, Zafer, hogyan néz ki mindez Törökországból, milyen hatással vannak mindezek a kampányra?

Zafer Sirakaya: Jelenleg több mint 2 és fél millió menekült van Törökországban és még több menekült érkezésére számítunk Szíria irányából. Nem hagyhatjuk, hogy az emberek hordóbombák áldozatai legyenek. Ezzel együtt ennek semmi hatása nincs a választásokra.

Chris Burns: Nicola, mit gondol Törökország jó útun jár, ahogyan a menekült, vagy ahogyan a kurd kérdést kezeli? Beszélhetünk a határvédelméről is, mit gondol?

Nikola Dimitrov: Az a helyzet, hogy különösen a kurd ügyben egy visszalépés tapasztalható, ami nagyon veszélyes egy választás előtt. Az oszd meg és uralkodj kettőse, a társadalmi megosztottság, a direkt polarizálás veszélyes játék!

Chris Burns: Hadd forduljak ismét Önhöz Zafer, hiszen ezekkel a kérdésekkel egyre komolyabban bombázzák a kormányt európai részről is. A kurd kérdésre gondolok, Ön ezt, hogy látja?

Zafer Sirakaya: Először is tegyünk különbséget a kurdok és a Kurd Munkáspárt terroristái között. A PKK-t terrorszervezetnek tekintik, nem csak Törökországban, de számos európai országban is. A békefolyamat elindítója a jelenlegi kormányzó párt volt és továbbra is a békében vagyunk érdekeltek. De mit lehet tenni, ha a másik oldalon ott van a PKK, amely 150 rendőr haláláért tehető felelőssé. Ilyen helyzetben azt kell mondanunk, hogy harcolni fogunk a terrorizmus ellen.

Chris Burns: A Kurd Munkáspárt elleni kormányzati harc egyben azt is jelenti, hogy a kormány általában a kurd pártok ellen harcol?

Marietje Schaake: Azt hiszem így van. A helyzet az, hogy nagyon elmosódnak a határok, azt senki nem vitatja, hogy a terrorizmus elfogadhatatlan, harcolni kell ellene…

Chris Burns: Ahogyan a választási kampányban is láthattuk, amikor támadás ért egy békemenetet..

Marietje Schaake: Igen, az a támadás borzalmas volt. Akkor épp Törökországban voltam. Aggasztó az agresszivitás, ahogyan a közbeszédben összemossák a kurd demokratikus pártokat és a terroristákat. Szerintem különbséget kellene tenni a kettő között. Ez egyébként Erdogan elnök és pártjának is a felelőssége, hogy leállítsa azt a fajta agresszív stílust, ahogyan az újságírókat és a kisebbségeket kezelik.

Chris Burns: Nicola, hogy látja, miként, hogyan kellene kezelnie a török kormányzatnak a sajtót a médiát. A hírek a totális kontrollról, újságírók vegzálásáról szólnak. Nem lehet ez akadálya, gátja az Uniós tárgyalásoknak?

Nikola Dimitrov: Komoly teher nehezedik a totók demokráciára. Nagyon nehéz olyan pozitív hírt találni, amely a totók sajtószabadságról szólna. A helyzet a 2013-ban a korrupciós botrányok kirobbanása után romlott sokat, amelyben ugye Erdogán elnök emberei is szerepeltek. És akkor ezek után beszéljünk a választásokról, őszintén nem azonosak az erőviszonyok.

Chris Burns: Zafer, mit gondol erről?

Zafer Sirakaya: A Kurdokról és a médiáról?

Chris Burns: Nem könnyű helyzet!

Zafer Sirakaya: Először is a kurd demokratikus pártoknak kellene távolságot felmutatniuk a PKK-tól. Az elmúlt hat hónapban nem igen hallottuk, hogy a kurd demokratikus pártok felléptek volna a PKK terrorista akciói ellen. Másrészt. Az elnök és a kormányfő inzultálása és a sajtószabadság két különböző dolog. Sehol Európában nem lehet gyilkosnak nevezni az államfőt.

Chris Burns: Marietja, rázta a fejét az előbb..

Marietje Schaake: A sajtó komoly és szisztematikus elnyomás alatt van. Itt nem csupán az államfőt ért inzultusról van szó. Igen is újságírókat vegzálnak, rendelnek el médiatársaságok ellen politikailag motivált adóellenőrzést, beszélhetünk erőszakos cselekedetekről is, amely szerkesztőket ért. Ezek komolyan aggasztó tendenciák és így szabad választásokról beszélni?

Chris Burns:Nicola, a kormány hogyan tudna javítani az imázsán?

Nikola Dimitrov: A helyzet az, hogy ez komolyabb, mint imázs probléma. Ahogy egy merész totók újságíró fogalmazott: a kormányzat megöli a török demokráciát. Azt gondolom, hogy az országnak tennie kell valamit, nagy szükség lenne török nemzeti egységre, újra kellene építeni az igazságszolgáltatás rendszerét és vele szemben a hitet, a bizalmat. Ahogy az egyik ellenzéki politikus megfogalmazta, jelenleg több köztársaság párti politikus van börtönben, mint terrorista.

Chris Burns: Hatalmas politikai játszmák zajlanak a
színfalak mögött. Nem véletlen, hogy a demokratikus kurd pártokat egyesek össze akarják mosni a terroristákkal, mert az szavazatokat jelent, ugyanakkor a demokratikus kurd pártok megerősödése pedig a kormányzó pártoktól vesz el szavazatokat. Szóval ezek politikai játszmák.

Zafer Sirakaya: A véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia egyik alappillére. Ezt mi fontosnak tartjuk és erősíteni szeretnénk, de meg kell különböztetni a véleménynyilvánítást és vádaskodást, ezen a téren is vannak még tennivalóink.

Chris Burns: Értem. Az EU nagyon nehéz helyzetben van, mert a menekültválság megoldása érdekében meg kell egyeznie a török kormánnyal, miközben komoly emberi jogi különvélemények vannak az EU és Törökország között. Hogyan tudja összeegyeztetni a polgári jogi problémákat és az egyezséget a menekült ügyben, amikor a tárgyalóasztalnál ül? Marietje?

Marietje Schaake: Nem gondolom, hogy másként kéne megítélni az emberi jogi kérdéseket, amikor a menekültekről akarunk egyezségre jutni. A török polgároknak tudniuk kell, milyen értékrendet képvisel az EU. Ahogy a csatlakozás kritériumait is meg kell érteniük. Az alapvető jogok kérdését el kell választani a menekült kérdéstől. Nem szerepelhetnek egy és azonos alkuban. A törökök számára létkérdés, hogy ébren tudjuk tartani a szabadságjogok kérdését.

Chris Burns: Ok Nicola, a jogállamiság fenntartása valóban az Ön területe, de ugyanakkor mégis csak kell valami kompromisszumos megoldást találniuk, nem de?

Nikola Dimitrov: Európa jelenleg két megoldás között őrlődik és nincs könnyű helyzetben. Egyfelől ki kell dolgozni egy olyan megoldási javaslatot a mekültkérdésben, amely Törökország számára is elfogadható, Másfelől pedig, ha hosszú távon akarunk gondolkodni, akkor a török közösség számára az emberi és a polgári jogok kérdése sokkal nagyobb kihívás, mint a menekültválság.

Chris Burns: Zafer – Öné az utolsó szó. Mi lesz a jövő?

Zafer Sirakaya: Nos mindezen sokat fogunk dolgozni és azt is látom, hogy komoly kihívást jelent a menekült kérdés megoldása is. Sőt még keményebben kell majd dolgoznunk, hogy a védelmet biztosítsunk a menekülteknek, nem csak Törökországban, hanem Európában is.

Szeretném megköszönni, hogy a vendégeim voltak. Marietje Schaake, Zafer Sirakaya, és Nikola Dimitrov.

Chris Burns voltam, köszönöm, hogy velünk tartottak.