rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Átrendeződés vagy felfordulás jön Lengyelországban?


Insight

Átrendeződés vagy felfordulás jön Lengyelországban?

Lengyelországban jobboldali fordulatot hozott a vasárnapi választás – erre számított mindenki.

Jaroslaw Kaczynski mozgalma, a Jog és Igazságosság pártja győzött, méghozzá jókora fölénnyel. Egymaguk alakíthatnak kormányt, amire 26 éve nem volt példa Lengyelországban.

A párt a májusi elnökválasztáson is sikerre vitte jelöltjét. A 43 éves jogász, Andrzej Duda lett Bronislaw Komorowski utóda. A lengyel alkotmány elég szűkre szabja az államfő mozgásterét, de elemzők szerint Duda nagy hozzáértéssel használja ki a lehetőségeit, persze pártja szellemében.

A Jog és Igazságosság programja konzervatív, bizonyos pontjaiban populista – értelemszerűen ilyen fordulatot vesz majd a lengyel bel- és külpolitika. Ami az előzőt illeti, a leendő kormánypártnak valóra kell váltania választási ígéreteit. Adót kell csökkentenie, lejjebb kell vinnie a nyugdíjkorhatárt, és emelnie kell a családtámogatás összegét. Az is elég valószínű, hogy az egyház ajánlásai nagyobb súllyal esnek majd latba, mint az elmúlt években.

A nemzetközi diplomáciában a menekültkérdés lesz az, amelyben először állást kell foglalnia az új lengyel kabinetnek. Az európai politikusok arra számítanak, hogy ez a magyar állásfoglaláshoz lesz hasonlatos, és a két ország majd egységfrontot alkot a menekültek elosztását meghatározó, szerintük elhibázott kvótarendszerrel és általában a menekültek európai befogadásával szemben.

A leendő kormányfő, Beata Szydlo szerint fontos, hogy Lengyelország elsősorban saját lakosságának érdekeit képviselje.

Ez azt kívánja majd, hogy Varsó ne rúgja össze a port szövetségeseivel, ne menjen szembe régi nagy ellenfelével, Németországgal sem, ahogyan azt a múlt évtized közepén az akkori lengyel kormány tette.

Anélkül, hogy hátat fordítottak volna Európának vagy akár Kínának, Kaczynsky-ék Lengyelországa meg sem próbálta eltitkolni, hogy nagy kedvvel építi, és becsben tartja transzatlanti kapcsolatait.

Az eurózónának rossz hír, hogy euroszkeptikus kormánya lesz Lengyelországnak. A lengyel gazdaság ugyanis a legeredményesebb Kelet-Európában, miközben jókora piacot is jelent. Jól jött volna, ha beszáll a közös valutába.

Interjú Dominica Cosic-csal, a lengyel Wprost brüsszeli tudósítójával

Nelson Pereira, Euronews:
Lengyelországban jókora fölénnyel győzött a jobboldal a vasárnapi parlamenti választásokon. A Jog és Igazságosság egyedül alakít kormányt. Azért, hogy jobban megértsük, mit jelent ez majd Lengyelországnak és egész Európának, a lengyel sajtó egy brüsszeli tudósítóját, Dominica Cosicot kérdezem.

Mond, mi magyarázza ezt a választási eredményt?

Dominika Cosic, Wprost:
Először is tisztázzuk, hogy semmi ok a riadalomra. Ahogy a Beatles is mondja, adjunk egy esélyt – itt most a Jog és Igazságosság pártjának. A győzelmüknek jó oka van. Először is a lengyelek belefáradtak a Civil Platform nyolc éves kormányzásába. Ahogy az Európai Tanács lengyel elnöke, Donald Tusk is mondta a minap egy sajtóbeszélgetésen, Lengyelországban megérett a helyzet a változásra.
Másodszor észre kell venni, hogy felnőtt egy új generáció, aki már mást akar. Az ő szavazataik nagyban befolyásolták ezt a mostani választást. Tíz éve még azt mondtuk, hogy a Jog és Igazságosság szavazói az idősek, kevésbé tanultak, főleg a vidéken élő, egyszerű emberek közül kerülnek ki. A Civil Platform választói viszont fiatalok, diplomások, akiknek nem idegen az internet, és a nagyvárosokban élnek. Most ez másképp néz ki. A Jog és Igazságosságot nagyon sok fiatal, több diplomás támogatja.

Euronews:
A külpolitikában számítanunk kell-e jelentős változásra? Mondjuk Oroszországgal, Ukrajnával, a menekültválsággal kapcsolatban….

Dominika Cosic, Wprost:
Ami az ukrajnai helyzetet illeti, Lengyelország nem fogja megváltoztatni álláspontját. Legfeljebb még határozottabban kiáll majd Ukrajna demokratikus berendezkedése és önrendelkezése mellett. Oroszország kemény dió, amit az elmúlt évek is megmutattak. A Civil Platform ugye nyitott Moszkva felé, ami javított a két ország viszonyán, de aztán az ukrajnai fejlemények miatt, körülbelül másfél éve újból feszültség támadt köztük. Az új kormánynak majd ezzel kell kezdenie valamit.

Sok politikust egyébként ennél jobban foglalkoztat, vajon a lengyel és a német kormány hogyan jönnek majd ki egymással. Németország az Északi Áramlat 2 projekttel jól felbosszantotta Varsót az elmúlt hetekben, hiszen veszélyezteti Lengyelország energiabiztonságát. Úgyhogy az új kormánynak ez a lecke is föl lesz adva, és nem lesz lesz könnyű dolga, hiszen a projektet a kancellár is támogatja.

A menekültekkel kapcsolatos megállapodást, amelyet az előző kormány aláírt Brüsszellel, a Jog és Igazságosság nem fogja felmondani. Abban az áll, hogy Lengyelország hétezer menekültet fogad be. Probléma csak abból lehet, ha Brüsszel újabb kívánsággal áll elő. A válság megoldásáról pedig az új kormány azt mondja majd, hogy meg kell erősíteni az Unió külső határainak védelmét, így például a határőr ügynökséget, a Frontexet is.

Euronews:
Melyek lesznek az új kormány legnagyobb kihívásai?

Dominika Cosic, Wprost:Nehézségeket maguk a választási ígéretek szülnek majd. Súlyos vállalások ezek: a többi között csökkenteniük kell az adót és a nyugdíjkorhatárt, növelniük a családok szociális támogatását. Abban a reményben, hogy ezzel képesek lesznek megfordítani a demográfiai tendenciát Lengyelországban.

Javulhat az Európai Unió és Törökország kapcsolata

Insight

Javulhat az Európai Unió és Törökország kapcsolata