rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kampány a franciaországi fiatalok radikalizálódása ellen


Insight

Kampány a franciaországi fiatalok radikalizálódása ellen

Vannak fiatalok – nem feltétlenül muzulmánok -, akik szerető családi háttérrel vagy anélkül egyszer csak úgy döntenek, hogy elhagyják Európát és beállnak az Iszlám Állam vagy más dzsihádista szervezetek hóhérjainak sorába. Szíriában vagy máshol. Egyre többen tesznek így, és ez a tendencia egyáltalán nem újkeletű.

És egyre több, ilyen fiatalokra vadászó “toborzót” vesznek őrizetbe, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Franciországban – és még számos európai államban. Az teljesen világos, hogy az elmúlt években még mindig inkább az internetes propagandavideók felhívásával nyerték meg a legtöbb fiatalt a radikális eszméknek. Az internet a toborzók fő élettere, itt szedik a legtöbb “áldozatot”.

Az Interpol adatai szerint három és ötezer között mozog azoknak a száma, akik csatlakoztak a dzsihádistákhoz. 65 százalékuk 25 éve alatti, 40 százalékuk nő. 1500-an közülük franciák – az előző évhez képest ez jóval nagyobb szám. Az európai dzsihádisták 47 százalékát francia állampolgárok adják.

Franciaország tehát különösen érintett: a kormány nemrég kampányt indított, amelynek célja, hogy elejét vegye a fiatal korosztály radikalizálódásának. “Mondj nemet a dzsihádra” – a kezdeményezés célpontjai azok a családok, ahol potenciálisan veszélyeztetett tizenévesek élnek. A kampányvideó képsorain útlevelüket égető francia fiatalokat látni, aki az Iszlám Államhoz tartozásukat hangoztatják, és támadásokkal fenyegetik Franciaországot.

Hogy hatékonyan lehessen felvenni a harcot mindezzel, először a “rossz” eredetét kell megérteni. Rendkívül sokfélék ezek a fiatalok. Ami közös bennük, hogy befolyásolhatóak, és mindegyikük meg tudja indokolni, miért döntött úgy, ahogy. Valamiféle félresiklott romantikus idealizmus és a társadalom iránt érzett düh az, ami összeköti őket.

Az Európai Unió fellépne a börtönökben terjedő iszlámista radikalizmussal szemben. Ebben egy brüsszeli konferencián egyeztek meg a vezetők és a szakértők.

Több közelmúltbeli terrortámadásról kiderült, hogy az elkövetőket a börtönbüntetésük ideje alatt szervezték be terrorcsoportokba.

- Az általunk ismert esetek 15 százalékában börtönökben radikalizálták az embereket. A maradék 85 százalékot viszont máshol szervezték be. Nekünk már van olyan tervünk, amely a börtönökben történt esetek felderítését szolgálja – mondta a francia igazságügyi miniszter, Christine Taubira.

Az unió terrorizmusellenes munkáját 2011 óta egy szakértőket összefogó ernyőszervezet is segíti tapasztalataival.

- Megpróbáljuk felmérni az emberek magatartásában és a külvilághoz való viszonyában bekövetkező változást. A családjának, az orvosának, a börtön személyzetének, vagy éppen a rabtársainak küldött jelek utalhatnak arra, hogy titkolnivalója van az elítéltnek – mondta az egyik civil szervezet munkatársa a gyanús jelekről.

Az Európai Bizottság áprilisban indította el új biztonságpolitikai programját, amellyel a terrorszervezetekből kilépő emberek segítését is célozzák.

- Az Egyesült Királyságban egyenként dolgoznak a veszélyeztett elítéltekkel, vagy a kiszabadultakkal, így próbálják megtudni, mire van szükségük a társadalomba való visszatéréshez – mondta az unió igazságügyi biztosa, Vera Jourova.

Az Európai Bizottság közben a nagy tartalomszolgáltatókkal közösen tervezi a fellépést az internetes iszlámista oldalak ellen.

ALL VIEWS

További hírek erről