rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A magyar kormányszóvivőt kérdeztük a menekülthelyzetről


Insight

A magyar kormányszóvivőt kérdeztük a menekülthelyzetről

A népvándorlás, a háború sújtotta területekről érkező exodus feltartóztathatatlan. Menekülők ezrei lépik át a magyar-szerb határt. Ott, ahol a vonatsínek a szögesdrót útját állják, ott akadály nélkül tudnak magyar területre lépni.

A szerb-magyar határ az EU külső határa, amelynek védeléméért Budapest a felelős. Ezért jelentette be júliusban a magyar kormány, hogy 150 kilométer hosszan három és fél méter magas kerítést épít.

Év eleje óta több mint 167 ezer illegális határátlépőt fogtak el a magyar hatóságok. Röszkén, a regisztrációs tábornál hatalmas tömegek vesztegelnek.

- Arra várunk, hogy begyűjtsék a neveinket, és továbbmehessünk Budapestre, busszal – mondta egy szíriai férfi.

Az útjuk során érintett balkáni országokban, például Görögországban alig van rendőr, aki megállítaná őket: Magyarországon más a helyzet – panaszolják sokan.

Orbán Viktor miniszterelnök a schengeni szaáblyokkal indokolta a kormány határozott, szigorú fellépését.

- Ragaszkodunk ahhoz, hogy miután aláírtuk a Schengeni Megállapodást, be is fogjuk tartani azt. A baj az, hogy erre most nem vagyunk képesek. A magyar államnak olyan állapotban kellene lennie, hogy ha egyszer azt mondják, hogy holnap reggel a mi határainkat csak a kijelölt ellenőrzési pontokon, az ott leírt rendben lehet átlépni, akkor annak érvényt is tudjon szerezni – fogalmazott a kormányfő.

A magyar parlament szeptember 4-én a tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot fogadott el, kivételes eljárásban. Ennek értelmében egyebek mellett tranzitzónákat alakíthatnak ki a határon, valamint módosul a büntető törvénykönyv is. A hatóságok szórólapokat osztogatnak, amelyek a lehetséges következményekre figyelmeztetik azokat, akik a jövőben megszegnék az új törvényt.

Ezeknek a menekülteknek az a legfontosabb, hogy regisztráció nélkül átkeljenek Magyarországon, majd Ausztrián és eljussonak Németországba. Legnagyobb félelmük az, hogy a Dublini Egyezménynek megfelelően visszaküldik őket Magyarországra, ahol beléptek az Európai Unió területére.

Az Euronews szerkesztője Kovács Zoltánnal, a magyar kormány nemzetközi szóvivőjével beszélgetett.

Elindult a kormány külföldi információs kampánya, amiben az illegális határátlépéstől igyekeznek eltántorítani a menekülteket. Milyen konkrét eredmény jelentené azt, hogy sikeres volt ez a kampány?

- Az erőfeszítésnek az a lényege, hogy az illegális formájú emigrációt meg kell állítani, és törvényes keretek közé kell terelni, tehát egyértelmű, hogy ennek a szórólap kampánynak, hiszen most ezt a formáját vette a tájékoztató kampányban első fázisban az a célja, hogy minél több már úton lévőhöz jussunk el, és tudjuk elmondani nekik, értessük meg velük, hogy Magyarországon hamarosan, a jövő héten új szabályok vannk érvényben, ne hagyják magukat becsapni az embercsempészek által, ne higgyenek azoknak a híreszteléseknek, amik szerint Magyarországon keresztül könnyebb lesz és legális lesz átjutni Németországba. Egyébként folytatnunk kell természetesen a felkészülést arra, hogy a déli biztonsági határzárral a rendőrség megerősítésével illetve a büntentési tételek, a Btk. átalakításával képesek legyünk kezelni ezt a helyzetet.
Minden olyan eredmény, ami csökkenti a magyar határhoz érkezőket, azok számát, akik megpróbálnak illegálisan átlépni a magyar határon. Ezt nagyon nehéz számszerűsíteni, azt sem látjuk még teljesen, hogy ki milyen alternatív utat választ magának, ha egyszer a magyar határzár életbe lép, ezekre nem csak nekünk, hanem a környező országoknak is fel kell készülni

Rengeteg képsort látott a világ arról, hogy Magyarországon a menekültek ellátása és kezelése körül milyen extrém helyzet alakult ki, például a Keleti pályaudvarnál. Mi volt az oka ennek? Van terv arra, hogy hogyan kerüljék el a hasonló káoszt?

- Az ország készen áll erre. Képes nyújtani azokat a szolgáltatásokat, ha lehet így fogalmazni, amit ilyenkor egy migráns számára a nemzetközi szabályok előírnak. A számokkal van a baj, hiszen arra kell felkészülni, hogy ezek az illegális migránsok egyre kevésbé működnek együtt a hatóságokkal. Az egyszerűen nem járja, hogy valaki illegálisan jön az országba, majd maga szabadon úgy dönt, hogy tovább akarna menni, ez lehetetlenség, hiszen a jelenleg is érvényben lévő EU-s jogszabályok ezt egy az egyben megtiltják.

Mi Magyarország követekező lépése a krízis megoldása érdekében? Van akcióterv? Átengedik az illegálisan érkező menekülteket?

- Tehát a legálisan a magyarországi határhoz érkezők, akik beadják a kérvényüket és kérésüket, hogy Magyarországon illetve az EU-ban menedékjogot kérnek, azt minden egyes esetben egyedileg, ahogy azt a nemzetközi szabályok megkövetelik, meg fogjuk vizsgálni. Magyarország be fogja tartani az uniós és nemzetközi jogszabályokat.

Hogyan próbálják kiszűrni azt, hogy a menekültek között vannak-e radikálisok?

- Több mint 170 ezer ember érkezett idén Magyarországra illegálisan. Mindenféle ellenőrzés, adott esetben dokumentumok, tehát az azonosítás lehetősége nélkül érkezik. Egyértelmű, hogy egyúttal biztonsági kockázatot is jelent. Amikor a vizsgálat történik, tehát annak az elbírálása, hogy valaki jogosult-e a menedékjogra, ez is egy szempont és értelemszerűen a FRONTEX és más, részben határvédelmi, részben pedig közbiztonsági és nemzetbiztonsági szervek együttműködése az a háttérben zajlik. Egy biztos, hogy annak fényében, illetve azon számok tükrében, amelyekkel mi szembesülünk, ezt az együttműködést tovább kell erősíteni, mert pusztán a számok önmagukban olyan veszélyt jelentenek, amellyel korábban nem találkoztunk.

Az interjú “tejles hosszában itt” nézheti meg:http://hu.euronews.lan/2015/09/08/kormanyszovivo-az-illegalis-bevandorlast-meg-kell-allitani.

Menekültválság: A politikusoktól már kevés a könnyes szemmel adott interjú, valós megoldások kellenek

Insight

Menekültválság: A politikusoktól már kevés a könnyes szemmel adott interjú, valós megoldások kellenek