rendkívüli hír

Határproblémák a Balkánon

A Balkánon keresztül húzódó migrációs útvonallal foglalkozó jelentést adott ki az Amnesty International

Éppen ezt olvassa:

Határproblémák a Balkánon

Betűméret Aa Aa

A nemzetközi jogvédő szervezet, az Amnesty International a Balkánon keresztül húzódó migrációs útvonallal foglalkozik jelentésében.

A történet

Szerbia és Macedónia a menekültek elsődleges balkáni célpontja, köszönhetően az Európai Unió hiányos menekültügyi rendszerének – állítja a nemzetközi jogvédő szervezet.

Miért van olyan sok menekült a Balkánon?

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2014-ben 59.2 millió menekültről tudott.

A tengeren egyre többen és többen érkeznek Görögország partjaihoz, a görög-török és bolgár-török határon, a Szíriából érkezők fő útvonalán ugyanis falakat húztak fel.

Az Európai Szakpolitikai Központ az ENSZ adataira hivatkozik, melyek szerint a menekültek kilencven százaléka nem marad Görögországban, helyette más országok felé veszik az irányt, Szerbián és Macedónián keresztül, például Magyarország felé.

Milyen hatásai vannak mindennek?

Magyarországra egyre több és több menekült érkezik, a magyar kormány állítása szerint idén eddig 72 ezren jutottak át a határon, a tavalyi, 43 ezerhez képest. A kormány kerítést készül felhúzni a szerb-magyar határra, hogy így állja útját a menekültek áradatának.

Az Amnesty International szerint a magyar-szerb határt átlépők száma a 2010-ben regisztrált 2370-ről mostanra 60 ezer 602-re nőtt.

Mit mond az Amnesty International?

A nemzetközi jogvédő szervezet több mint száz interjút készített menedékjogra jogosult személyekkel – szíriaiakkal, afgánokkal, irakiakkal –, akik arról számoltak be, hogy “mind állami, mind bűnözői csoportok szintjén számos atrocitás érte őket”. A határövezetekben általános a visszafordítás vagy a bántalmazás, a menekülteknek sokszor le kell fizetniük a határőrizeti szervek tagjait.

A jelentés megállapítja, hogy a Görögországnál belépő menekültek számos esetben bántalmazásnak, atrocitásoknak vannak kitéve, és nincs biztosítva számukra az elégséges jogi védelem sem.

A felsorolt országokban sokszor hosszú hónapokra jogtalanul, érdemi eljárás nélkül őrizetbe zárják őket, ami jogsértő gyakorlat, mint ahogy az is, hogy nem engedik őket belépni például Magyarország területére. Az őrizetbe vétel körülményei rosszak, a menekültek nem tudnak fellebbezni a döntés ellen, és nem férnek érdemi jogorvoslathoz.

A jelentés kimondja, hogy sem Görögországnak, sem Macedóniának, sem Szerbiának nincsen működő menekültügyi rendszere, ezért az sem állja meg a helyét, amit a magyar miniszterelnök június eleji rádióinterjújában állított. Nevezetesen, hogy mire a menedékkérők Magyarországra érnek, már “mind gazdasági bevándorlók”, hiszen biztonságos harmadik országban kerültek be a menekültügyi rendszerbe.

Miért nem működik az EU menekültügyi rendszere?

A szervezet sajtóközleményében a következőt írta:

“A Balkánon keresztül húzódó útvonalat választó menekülők folyamatosan növekvő száma az uniós menekültügyi politika kudarcának bizonyítéka”.