rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Saul fia: irány az Oscar


Világ

Saul fia: irány az Oscar

Nemes László Saul fia című filmjének az Oscar-jelöltek közé kerüléséért izgulhatunk a 2015. évi legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A rendező első nagyjátékfilmjének az idei Cannes-i Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film megnyerte a zsűri Nagydíját és a kritikusok díját is a szemlén. Csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy ezt az alkotást nevezi hivatalosan Magyarország az Oscarra.A jelöltek listáját 2016. január 14-én hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy szoríthatunk-e majd a február 28-ai gálán a Saul fiának sikeréért. A film egyébként mától látható a magyar mozikban.

Addig is, míg a jövő évi gála jelöltjeire fény derül, összegyűjtöttük a legfontosabb magyar Oscar-sikereket a közel és a távoli múltból.

Magyar gyártású filmek az Oscaron

Az első magyar Oscar-díjas film Rófusz Ferenc A Légy című rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később az egyik legnagyobb magyar sikert Szabó István Mephistó című alkotás aratta, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában nyert.

Szabó István egyébként tagja a díjakról döntő több mint 6000 fős Filmakadémiának. Rajta kívül még egy magyar szakember van a testületben: Koltai Lajos operatőr-rendező. Szabónak még három alkotása jutott el a jelöltségig: 1981-ben a Bizalom című filmje, 1986-ban a Redl ezredes, 1989-ben pedig a Hanussen versenyzett. Azóta nem sikerült magyar nagyjátékfilmnek beverekednie magát a jelöltek közé. Tavaly Szász János A nagy füzet című alkotása bekerült a legjobb kilenc idegen nyelvű film közé, de végül nem jutott el a jelöltségig.

1969-ben Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című filmje, 1979-ben pedig a Magyarok versenyzett a díjért. 1975-ben Makk Károly Macskajáték című alkotása, 1984-ben pedig Gyöngyössy Imre és Kabay Barna közös rendezése a Jób lázadása küzdött a legjobbnak járó címért ebben a kategóriában.

A legutóbb magyar alkotásnak 2007-ben szoríthattunk, akkor M. Tóth Géza Maestro című animációs rövidfilmje került be a jelöltek közé.

Külföldön befutott magyarok az Oscaron

Az 1956-os forradalom után emigráló Zsigmond Vilmos operatőr 1978-ban nyert Oscar-díjat a Harmadik típusú találkozásért. Azóta háromszor is jelölték A szarvasvadászért (1979), A folyóért (1985)és a Fekete Dáliáért (2007). Koltai Lajost egyszer jelölték erre a díjra, a Giuseppe Tornatore rendezte Malena című filmért 2001-ben.

Több Magyarországon született filmes is hazavihette a legjobbnak járó szobrocskát: 1961-ben Alexander Tranuer (Trau Sándor) a látványtervezés kategóriában kapott Oscart a Legénylakás című filmért. Ugyanebben a kategóriában díjazták 1966-ban a – ma már Szerbiához tartózó Zomboron született – Joseph Kisht a Bolondok hajója című alkotásért.

A legjobb rendezőnek járó díjat 1954-ben Vértes Marcellnek ítélték a Moulin Rouge-ért, 1965-ben a már New Yorkban született George Cukor a My Fair Lady-ért kapta meg az elismerést.

Magyar sikerek az ötvenes évek előtt

A legjobb forgatókönyvnek járó szobrot a nagykanizsai Geza Herczeg vehette át 1937-ben a Zola élete című filmért. A Budapesten Székely Jánosként született John S. Toldy 1941-ben az Arise, szerelmem-mel nyert (Benjamin Glazerrel közösen), míg két évvel később Emeric Pressburger a 49. szélességi fok című film forgatókönyvével érdemelte ki az elismerést. Pressburger Imre József néven anyakönyvezték 1902-ben Miskolcon.

Willam S. Darling néven vált híressé a ma Romániához tartozó Sándorházán született Vilmos Béla. Látványtervezőként 1933-ban, 1943-ban és 1946-ban is kapott Oscar-díjat.

Vincent Korda 1941-ben vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat A bagdadi tolvajért. (Korda Sándor és Zoltán testvére, Kellner Vinceként született Túrkevén).

A Casablanca rendezőjét 1944-ben díjazták (az alkotás nemcsak a legjobb rendező, hanem a legjobb film díjat is megkapta). A Hollywoodban több mint 100 filmet készítő Michael Curtiz Kaminer Manóként született 1886 karácsonyán. Kétszer változtatott nevet: először Kertész Mihályra 1905-ben, másodszor 21 évvel később, mikor az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

Magyar színész is részesült az elismerésben, a Budapesten Lukács Pálként született Paul Lukas 1944-ben kapta meg a díjat az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért. Épp a fent említett Casablanca főszerepért jelölt Humphrey Bogart ellenében.

Két magyar származású filmes is részesült életműdíjban: a ceglédi George Pal (eredeti nevén Marczincsák György Pál) 1944-ben, a Ricsén született Adolph Zukor pedig 1949-ben

Rózsa Miklós zeneszerzőnek sikerült Oscar-szobrokra váltania a három a magyar igazság mondást: a Ben-Hur, az Elbűvölve és A Double Life zenéjét is a legjobbnak ítélte az akadémia.