Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Saul fia: irány az Oscar

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Saul fia: irány az Oscar

<p>Nemes László <em>Saul fia</em> című filmjének az Oscar-jelöltek közé kerüléséért izgulhatunk a 2015. évi legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A rendező első nagyjátékfilmjének az idei Cannes-i Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film megnyerte <a href="http://hu.euronews.com/2015/05/24/a-saul-fiae-a-cannes-i-zsuri-nagydija/">a zsűri Nagydíját</a> és a <a href="http://hu.euronews.com/2015/05/25/a-filmkritikusoknak-a-saul-fia-tetszett-a-legjobban/">kritikusok díját is</a> a szemlén. Csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy ezt az alkotást nevezi hivatalosan Magyarország az Oscarra.A jelöltek listáját 2016. január 14-én hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy szoríthatunk-e majd a február 28-ai gálán a Saul fiának sikeréért. A film egyébként <a href="http://hu.euronews.com/2015/05/23/cannes-az-egesz-vilagon-eladtak-nemes-laszlo-filmjet-a-saul-fiat/">mától látható a magyar mozikban.</a></p> <p>Addig is, míg a jövő évi gála jelöltjeire fény derül, összegyűjtöttük a legfontosabb magyar Oscar-sikereket a közel és a távoli múltból.</p> <p><iframe width="606" height="455" src="https://www.youtube.com/embed/LRDrenRppCw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></p> <h3>Magyar gyártású filmek az Oscaron</h3> <p>Az első magyar Oscar-díjas film Rófusz Ferenc <em>A Légy</em> című rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később az egyik legnagyobb magyar sikert Szabó István <em>Mephistó</em> című alkotás aratta, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában nyert. </p> <p>Szabó István egyébként tagja a díjakról döntő több mint 6000 fős Filmakadémiának. Rajta kívül még egy magyar szakember van a testületben: Koltai Lajos operatőr-rendező. Szabónak még három alkotása jutott el a jelöltségig: 1981-ben a <em>Bizalom</em> című filmje, 1986-ban a <em>Redl ezredes</em>, 1989-ben pedig a <em>Hanussen</em> versenyzett. Azóta nem sikerült magyar nagyjátékfilmnek beverekednie magát a jelöltek közé. Tavaly Szász János <em>A nagy füzet</em> című alkotása bekerült a legjobb kilenc idegen nyelvű film közé, de végül nem jutott el a jelöltségig.</p> <p><iframe width="606" height="341" src="https://www.youtube.com/embed/IfHniOX5qo4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></p> <p>1969-ben Fábri Zoltán <em>A Pál utcai fiúk</em> című filmje, 1979-ben pedig a <em>Magyarok</em> versenyzett a díjért. 1975-ben Makk Károly <em>Macskajáték</em> című alkotása, 1984-ben pedig Gyöngyössy Imre és Kabay Barna közös rendezése a <em>Jób lázadása</em> küzdött a legjobbnak járó címért ebben a kategóriában.</p> <p>A legutóbb magyar alkotásnak 2007-ben szoríthattunk, akkor M. Tóth Géza <em>Maestro</em> című animációs rövidfilmje került be a jelöltek közé.</p> <p><iframe width="606" height="455" src="https://www.youtube.com/embed/GbeeoodOeSA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></p> <h3>Külföldön befutott magyarok az Oscaron</h3> <p>Az 1956-os forradalom után emigráló Zsigmond Vilmos operatőr 1978-ban nyert Oscar-díjat a <em>Harmadik típusú találkozásért</em>. Azóta háromszor is jelölték <em>A szarvasvadászért</em> (1979), <em>A folyóért</em> (1985)és a <em>Fekete Dáliáért</em> (2007). Koltai Lajost egyszer jelölték erre a díjra, a Giuseppe Tornatore rendezte <em>Malena</em> című filmért 2001-ben. </p> <p><iframe width="606" height="455" src="https://www.youtube.com/embed/Knu5zKiK5hw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></p> <p>Több Magyarországon született filmes is hazavihette a legjobbnak járó szobrocskát: 1961-ben Alexander Tranuer (Trau Sándor) a látványtervezés kategóriában kapott Oscart a <em>Legénylakás</em> című filmért. Ugyanebben a kategóriában díjazták 1966-ban a – ma már Szerbiához tartózó Zomboron született – Joseph Kisht a <em>Bolondok hajója</em> című alkotásért.</p> <p>A legjobb rendezőnek járó díjat 1954-ben Vértes Marcellnek ítélték a <em>Moulin Rouge-ért</em>, 1965-ben a már New Yorkban született George Cukor a <em>My Fair Lady-ért</em> kapta meg az elismerést. </p> <p><iframe width="606" height="455" src="https://www.youtube.com/embed/Q_ntrUBJTHk" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></p> <h3>Magyar sikerek az ötvenes évek előtt</h3> <p>A legjobb forgatókönyvnek járó szobrot a nagykanizsai Geza Herczeg vehette át 1937-ben a <em>Zola élete</em> című filmért. A Budapesten Székely Jánosként született John S. Toldy 1941-ben az <em>Arise, szerelmem-mel</em> nyert (Benjamin Glazerrel közösen), míg két évvel később Emeric Pressburger a <em>49. szélességi fok</em> című film forgatókönyvével érdemelte ki az elismerést. Pressburger Imre József néven anyakönyvezték 1902-ben Miskolcon. </p> <p>Willam S. Darling néven vált híressé a ma Romániához tartozó Sándorházán született Vilmos Béla. Látványtervezőként 1933-ban, 1943-ban és 1946-ban is kapott Oscar-díjat. </p> <p>Vincent Korda 1941-ben vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat <em>A bagdadi tolvajért</em>. (Korda Sándor és Zoltán testvére, Kellner Vinceként született Túrkevén). </p> <p>A <em>Casablanca</em> rendezőjét 1944-ben díjazták (az alkotás nemcsak a legjobb rendező, hanem a legjobb film díjat is megkapta). A Hollywoodban több mint 100 filmet készítő Michael Curtiz Kaminer Manóként született 1886 karácsonyán. Kétszer változtatott nevet: először Kertész Mihályra 1905-ben, másodszor 21 évvel később, mikor az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. </p> <p><iframe width="606" height="455" src="https://www.youtube.com/embed/EJvlGh_FgcI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></p> <p>Magyar színész is részesült az elismerésben, a Budapesten Lukács Pálként született Paul Lukas 1944-ben kapta meg a díjat az <em>Őrség a Rajnán</em> című filmben nyújtott alakításáért. Épp a fent említett Casablanca főszerepért jelölt Humphrey Bogart ellenében.</p> <p>Két magyar származású filmes is részesült életműdíjban: a ceglédi George Pal (eredeti nevén Marczincsák György Pál) 1944-ben, a Ricsén született Adolph Zukor pedig 1949-ben </p> <p>Rózsa Miklós zeneszerzőnek sikerült Oscar-szobrokra váltania a három a magyar igazság mondást: a <em>Ben-Hur</em>, az <em>Elbűvölve</em> és A <em>Double Life</em> zenéjét is a legjobbnak ítélte az akadémia.</p>