rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

CELAC-EU: sikerül-e újból labdába rúgnunk Latin-Amerikában?


világ

CELAC-EU: sikerül-e újból labdába rúgnunk Latin-Amerikában?

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége először 2013 januárjában látta vendégül az Európai Unió tagállamainak delegációit Chile fővárosában.

A chilei elnök azzal fogadta akkor a spanyol kormányfőt, hogy “isten hozta a nyárban, egy jobb világban”. És ami azt illeti, ez igaz is volt.

Brüsszel abban az évben tizedekben mérte a gazdasági növekedést, míg a latin-amerikai országok gazdasága több mint 3 százalékkal gyarapodott.

Az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso ottani beszédében a két térség élénk gazdasági kapcsolatát méltatta mondván, hogy az uniós befektetők több mint 385 milliárd eurójukat vitték Latin-Amerikába addigra, ami nemhogy elérte, de meghaladta Japán, Kína, Oroszország és India együttes ottani befektetéseit.

Nem véletlen, hogy az európai befektetések épp 2011-ben döntöttek rekordot. Nagyon sok cég futott Közép- és Dél-Amerikába a pénzügyi válság elől.

A két térség, vagyis az európai, illetve a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége együtt a világ GDP-jének majdnem negyedét adja. Az Európai Unió még mindig a CELAC második legjelentősebb gazdasági partnere. Az első természetesen az Egyesült Államok, ami azért sokatmondó, mert a közösség azzal a céllal jött létre 2011-ben, hogy megtörje a térségben hagyományos amerikai és európai hegemóniát.

Ami a számokat illeti, a a CELAC országaiba menő uniós export értéke (110,6 milliárd euró) nagyságrendjében megfelelt az onnan érkező import volumenének (98 milliárd euró).

Az Unió többségében iparcikket visz Latin-Amerikába és a Karibi-térségbe, míg onnan leginkább nyersanyagot hoz be.

A legnagyobb üzleteket a CELAC tagállamaival Németország bonyolítja. A sorban utána Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Hollandia következik.

Ennek ellenére az elmúlt években csökkent az európai befolyás a Latin-amerikai térségben – mondják a szakértők, akik szerint hiba volt átengedni ezt a terepet a feltörekvő hatalmaknak.

A Liege-i egyetem közgazdásza, Sebastián Santander úgy fogalmaz, hogy a feltörekvő államok megérkeztek a Latin-amerikai és karibi térségbe. A még mindig válságtünetektől szenvedő Európa ottani gazdasági jelentősége a múlté, miközben Kína befolyása elképesztő mértékben megnőtt az elmúlt években. És ami nagyon fontos, nemcsak gazdasági, hanem konkrétan kereskedelmi, pénzügyi, sőt politikai értelemben is.

És bár az uniós diplomácia vezetője, Federica Mogherini az elmúlt bő fél évben már kétszer is járt Kubában, hogy nyilvánvalóvá tegye az európai érdeklődést és nyitási szándékot, elemzők többsége attól tart, hogy a CELAC és az EU mostani, brüsszeli csúcstalálkozójának egy közös fotón kívül nem marad nyoma.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Afrika: 26 ország részvételével nagy szabadkereskedelmi zóna alakul