rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Tragikus menekültsorsok


Olaszország

Tragikus menekültsorsok

Már nem egy jobb élet reményében, hanem az életüket féltve menekülnek ezrek és ezrek a Közel-Kelet poklából az utóbbi hónapokban. Akik nem akarnak meghalni, vagy nem kérnek a lehetetlen életkörülményekből, felkerekednek. Felemésztve utolsó tartalékaikat, asszonyt, gyerekeket, testvért, szülőket hátrahagyva, azzal a tudattal, hogy talán csak évek múlva vagy soha nem látják őket viszont.

A menekültek zöme, akik Líbiában szállnak lélekvesztőkre, hogy az Olaszországhoz tartozó, de a líbiai partoktól mindössze háromszáz kilométerre fekvő Lampedusa szigetére keljenek át, Szíriából, Szomáliából és Eritreából származik a Migrant Offshore Aid Station (MOAS) szerint. A MOAS honlapján közölt adatok szerint több mint 20 ezer férfi, nő és gyermek vesztette életét az utóbbi két évtizedben a Földközi-tengeren- a halálesetek száma pedig drámaian megnőtt az utóbbi hónapokban, ahogy a térség konfliktusai egyre mélyülnek.

Szíriában 2011. óta véres polgárháború dúl, Irakban az Iszlám Állam terrorizálja a lakosságot, és gyilkolja a más vallásúakat vagy azokat, akik nem az általa hirdetett tanok hívei. Jemenben nyomul előre az al-Kaida, miközben az országot a Szaúd-Arábia vezette koalíció bombázza. Eritreában és Szomáliában kegyetlen terroristacsoportok tartják rettegésben a lakosságot, Líbiában pedig két kormány van, és rivális, szélsőséges milíciák tagjai ölik egymást minden nap.

Az eritreaiak és szomáliaiak többnyire a kötelező katonai szolgálat vagy az ellen menekülnek, hogy besorozzák őket milicistának a szélsőséges csoportok. A szíriaiak pedig már lassan rá sem ismernek saját országukra. Sokan úgy döntenek: nem várják meg, hogy rivális terroristacsoportok tűzpárbajának vagy vallási üldöztetésnek essenek áldozatul.

Az eritreaiak nagy része először Szudánba érkezik. Gyalog vagy zsúfolásig tömött terepjárókkal haladnak előre, és az út hónapokig tart. A szíriaiak közül, akik megengedhetik maguknak, repülőre szállnak, és úgy érkeznek Líbiába. De olyan emberről szóló történetet is olvasni az ENSZ Menekültügyi Szervezete (UNHCR) honlapján, aki gyalog vágott át a Szaharán, hogy elérhesse az Ígéret Földjét, Európát.

Menekültsorsok

Az UNHCR weboldalán megrendítő sorsokról lehet olvasni.

Mint például Ahmedéről. A szíriai férfi családjának nyolc tagját vesztette el, amikor 2013. október 1-jén elsüllyedt a hajójuk Málta közelében, kevéssel azután, hogy elindultak Líbiából. Ahmed Balogh Boglárka magyar újságírónőnek mondta el történetét Máltán, a befogadóhelyen, ahová a szerencsétlenséget követően vitték. A férfi elmesélte, hogy miután jó előre leszervezte családjának repülőútját Líbiáig, a megállapodásnak megfelelően tunéziai embercsempészeknek kellett volna Máltáig eljuttatniuk őket.

Ehelyett egy embercsempész banda kezére kerültek, akik egy istállóba zárták őket, és ott tartották fogva, amíg össze nem gyűlt annyi ember, amennyit szerettek volna. Ahogy teltek a napok, a haramiák egyre több pénzt követeltek az előre lerendezett utazásért. Ahmed szerint azokat a nőket, akik nem tudták kifizetni a folyton emelkedő árakat, megerőszakolták, a férfiakat pedig megkötözték és megkínozták.

A végén Ahmed és családtagjai fejenként háromezer dollárt fizettek, hogy felkerülhessenek a lélekvesztőre. Amikor eljött az utazás napja, és beszálltak a csónakba, líbiai milicisták jelentek meg a parton, és fegyverrel fenyegették őket- még több pénzt akartak. Számukra ugyanis akkor derült ki, hogy az embercsempészek több mint kétszer annyi menekültet zsúfoltak fel a hajóra, mint amennyiben velük megállapodtak- jöttek a sápért.

A mintegy 200 menekültnek sikerült még néhány ezer dollárt összeszedne, így az utolsó filléreiktől is megszabadították őket a banditák. De amint elindult a hajó, a milicisták elkezdték őket követni a tengeren, és amikor nem sikerült a hajójukat visszakényszeríteni Líbiába, elkezdtek lőni a fegyvertelen, védtelen menekültekre. Sokakat súlyosan megsebesítettek. Hamarosan a golyók lyukat ütöttek a hajón, és az perceken belül elsüllyedt. Ahmed elvesztette nyolc családtagját, és amikor az újságírónővel beszélt Máltán, azt mondta: nem látja többé értelmét az életének.

Egy másik, évekig tartó kálvária Mohadé, a szomáliai halászé, akinek története pozitívan végződik: Lengyelországban sikerült új életet kezdenie.

Mohadnak még 2008-ban kellett elhagynia Szomáliát, mert az országban garázdálkodó szélsőséges milicisták többször is halálosan megfenyegették. Otthagyta családját, mert a gyerekei túl kicsik voltak ahhoz, hogy egy veszélyes útnak kitegye őket, felesége pedig éppen várandós volt. Megígérte nekik: amint megteremti a biztonságot, maga után hozza őket.
Mohadnak először gyalogosan kellett át vágnia a Szaharán, majd átkelt a Földközi-tengeren egy apró csónakon. A vele együtt utazóknak adtak egy GPS-t azzal, hogy navigálják el magukat Máltáig. Négy nap múlva látták meg a partot, és ahogy elmondta, valószínűleg szomjan halt volna, ha még egy napig hánykolódnak a tengeren.

Máltán végre biztonságot talált, de hiányzott neki a családja, akik időközben Kenyába menekültek Szomáliából. Azonban a máltai hatóságok nem engedélyezték neki a családegyesítést, ezért elkezdett más lehetőségek után kutatni. Öt évébe került, míg talált egyet. Fél év múlva üdvözölhette feleségét és gyerekeit a varsói reptéren.

Néhány videó a 2013. októberi katasztrófa túlélőiről

”Halált veszel ezer dollárért”

”Életben vagy, és biztonságban, de talán elvesztettél mindent” – Angelina Jolie Máltán találkozott szíriai menekültekkel, köztük egy orvossal, akinek felesége és lánya is meghalt a Földközi-tengeren, menekülés közben

„Azelőtt nagyon szerettem a tengert. Nem féltem tőle. De a baleset óta holttesteket látok a vízben.”