rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A zene és a tudomány egymás szolgálatában


musica

A zene és a tudomány egymás szolgálatában

Együttműködésben a

Áthidalni a szakadékot a zene és a tudomány világa között: ez az álma és a célja egy fiatal, tehetséges és sikeres karmesternek Stockholmban, ahol szimfonikus zenekarát irányatja.

Daniel Harding létrehozta az “Interplay”-t, egy gondolatébresztő eseménysorozatot, amelyben vegyíti a koncertet, a vitát és a beszélgetést muzsikusok és tudósok között.

A legutóbbi vendég Brian Cox professzor volt. A részecskefizikus egykor rocksztár volt, ma pedig a kozmológia világszerte ismert népszerűsítője.

Az esemény zenei háttere Mahlertől a Föld dala volt, valamint egy hegedűre és zenekarra írt kortárs darab, amelyet a “Voyager” űrmisszió ihletett. Egy példa arra, hogy a művészet és a tudomány kölcsönösen befolyásolja egymást.

- Mi az élet? Honnan ered? Ezek ősi filozófiai kérdések, és a művészet mindig az egyik módja volt annak, ahogyan az embereknek viszonyulniuk kell ezekhez a kérdésekhez; volt egy korszak nagy filozófusokkal, és mellette ott volt a művészet, a zene, amely tükrözte az emberiségnek ezeket a nagyszerű gondolatait. Most olyan időket élünk, hogy a legjobb válaszokat a legfontosabb kérdésekre a tudomány adja meg. Tehát nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk kapcsolatban a tudománnyal a tudomány korában! – magyarázza Daniel Harding.

- Hallgassuk Mahlert, küzd annak a gondolatával, hogy a létezés véges. Érdekes, hogy a tudomány és a modern kozmológia elevenebbé teszi ezt a kérdést; a tudományos háttér másmilyen, de azt hiszem, a kérdés ugyanaz, tudniillik, hogy mit jelent a civilizációnak vagy egy személynek, hogy véges az élete, egy végtelen világegyetemben? Ha mi vagyunk az egyetlen civilizáció a Tejútrendszerben, az azt jelenti, hogy kivételesek vagyunk? Ez úgy vélem, azt jelenti, hogy értékesek vagyunk! – fűzi hozzá Brian Cox, majd így folytatja:

- Vannak idők Mahlernél, amikor úgy tűnik, azt sugallja, hogy élveznünk kellene az életet, ünnepelni, amíg lehet, és minden pillanatát kincsnek tekinteni. Azt hiszem, ez az, amit a modern tudomány valójában tanít nekünk: vagyis azt, hogy ha csak nem csinálunk valami jelentőset a világűrben, a galaxis meghódításában, akkor az egész emberiség valószínűleg mulandó. Úgy vélem, sok nagy művész megértette, hogy a mulandóság teszi értékessé a létezésünket, és nyilvánvalónak tűnik, hogy ha van valamink, ami mulandó és kivételes, és ezért értékes, akkor azt védenünk kell.

Úgy is hallgathatjuk Mahler zenéjét, mint ha kérdéseket tennénk föl az emberi faj létezéséről vagy magáról az univerzumról. Úgy gondolom, hogy ha hallgatunk egy zenét, amely száz éves vagy még régebbi, az rendkívül releváns lehet abban, hogy megértsük, az új felfedezések mit is jelentenek valójában. Mi a kozmológia értelme? Nos, Mahler segít ebben! Ez a kérdés hasonló ahhoz, hogy mi az életem értelme?

- Kíváncsi vagyok, vajon, amikor ma magunkat kérdezzük, akkor hol vannak a Michelangelók, a Leonardók, a Shakespeare-ek, a Mozartok… hol vannak a nagy személyiségek, akikről több száz év után visszatekintve azt mondják majd, hogy ők voltak az igazán fontos emberek, akik megváltoztatták az emberiség útját a gondolataikkal, a képzelőerejükkel és a kreativitásukkal. Talán manapság a tudósok ezek az emberek – von mérleget Daniel Harding.

A műsorban hallható zenék:

Jack Liebeck hegedűs játssza Dario Marianelli Voyager Violin Concerto című művét és Gustav Mahlertől a Föld dalát.

Kíséri a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara, a helyszín: a Berwaldhallen

Az Interplay-ről itt olvashat:

http://sverigesradio.se/diverse/appdata/isidor/files/3966/14443.pdf

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
A kielégületlenség, mint szenvedély

musica

A kielégületlenség, mint szenvedély