Nincs mese, mostantól az amerikaiak sem folyathatják ész nélkül a vizet, vagy fürödhetnek naphosszat úszómedencéikben. Az ország nyugati partját ugyanis soha nem látott szárazság sújtja.
HIRDETÉSKalifornia állam kormányzója, Jerry Brown április elsejével bevezette az első, mindenkire kötelező vízkorlátozást. Bár korábban is voltak már nagy aszályok, ilyen az állam történetében eddig még soha nem fordult elő.
A rendelet 25 százalékos fogyasztáscsökkentést ír elő, ami elsősorban a nagyvárosokat érinti. Az egyetemi kampuszok, temetők, golfklubok és más, az önkormányzatokhoz vagy az államhoz tartozó füves területeket szárazságtűrő növényzetre cserélik, a városi díszkerteket és pázsitokat pedig ezentúl tilos locsolni. Kaliforniában tavaly óta tart a szükségállapot, írja a cnbc.
Hová tűnt a víz?
A vízkészlet fogyásának legfőbb oka, hogy soha nem volt még ennyire kevés hó a kaliforniai hegyekben, többek közt a Sierra Nevada csúcsain. Hiába jön tehát a tavaszi olvadás, a kevés hó miatt a víztározók nem tudnak feltöltődni, mert nincs vízutánpótlás.
- Elszáradt füvön állunk ott, ahol normál esetben másfél méteres hónak kéne lennie – mondta a kormányzó bejelentésekor. – Az embereknek meg kell érteniük, hogy új korszak vár ránk. Azoknak az időknek, mikor még gondozott, zöld gyep virult a házuk előtt, vége.
A vízkorlátozás nem az első lépés, melyet a szárazság elleni harcban tettek. Március közepén a kormányzó egymilliárd dolláros, aszály elleni gyorssegélyt jelentett be, amit a víztározó módszerek fejlesztésére, a víz újrafelhasználására és a biztonságos ivóvízellátásra használnak fel. A lakosságot, az üzleteket és gazdaságokat a vízfogyasztás 20 százalékos csökkentésére kérte.
Megszívták a gazdagok
A kaliforniai életérzésnek évtizedek óta elengedhetetlen kelléke a ház melletti úszómedence. A negyedik éve tartó szárazság azonban a medencetulajdonosok számára is új helyzetet teremtett. A legtöbb helyen megtiltották a medencék vízzel való feltöltését és moratórium van érvényben az új medencék építésére is.
A legszigorúbb szabályozást az amerikai felső tízezer jónéhány tagjának otthont adó Montecito-ban hozták. Itt lakik többek között Oprah Winfrey és Ellen DeGeneres tévés műsorvezetők, a Google vezérigazgatója, Eric Schmidt és Charlie Munger milliárdos amerikai vállalkozó is – de még ők sem vonhatják ki magukat a szigorú szabályok alól, mióta a város vízellátásáért felelős környező tavak kiszáradtak.
Tiltják a medencék leeresztését és újratöltését a san francisco-i öböl és a hires Orange county több településen és Los Angeles egyik külvárosában, Glendale-ben is. Elrendelték, hogy a medencéket fedjék be (ezzel is akadályozva az elpárolgást), bár ennek nem sok haszna van, mert a tulajdonosok alig 30 százalékának van a medencét befedő tetője. Egy nemrég készített felmérés szerint a helyiek nagy része jobban szeretné, ha a hivatalos szervek helyett maguk dönthetnék el, mennyire spórolnak a vízzel.
Becslések szerint jelenleg 1,18 millió privát úszómedence van Kaliforniában. Egy átlagos medence feltöltéséhez minimum 35, maximum 110 ezer liter vízre van szükség. Általános tendencia, hogy mostanában sekélyebb medencéket építenek, és egyre jobban terjed a « vízkímélő » medence is, mindent összevetve azonban az új medencék száma még így is növekvő tendenciát mutat.
A farmerek jártak a legrosszabbul
De a gazdáknak talán még náluk is rosszabb a helyzete. Kalifornia az Egyesült Államok egyik legnagyobb mezőgazdasági állama. A rendkívüli, évek óta tartó szárazság és az államilag meghatározott vízkvóta már eddig is nagyon rosszul érintette az itt lévő gazdaságokat, de az idei év még az eddigieknél is rosszabb lehet. Egy helyi rízstermelő, Mike DeWitt elmondta, 2013-ban még négyszáz hektáron termelt rízst, de alig két év alatt ezt a területet a negyedére kellett csökkentenie.
- Tudjuk, hogy megszorítások jönnek a vízhasználatban. – Én pedig így csökkenteni fogom a bevetett területet – mondta DeWitt. Szakértők szerint a mezőgazdasági termelésbe be nem fogott területek csökkenése még nem vezet vészhelyzethez, hiszen az ország más részéből érkező élelmiszerszállítmányok bőven pótolják a hiányt, de az biztos, hogy a zsugorodó farmok egyre kevesebb embernek adnak munkát és ez hosszú távon a gazdaságra is hatással lesz.
A kormányzót eközben sokan kritizálják azért, mert a vízhiány ellenére továbbra is engedélyezi a mezőgazdasági és ipari célú vízfelhasználást a részvénytársaságok és olajfinomítók számára. – Egy ekkora szárazság közepén ezek a társaságok továbbra is szabadon pazarolhatják és szennyezhetik a föld alatti vízkészletet, elherdálva ezzel legnagyobb kincsünket” – mondta Adam Scow, a Food & Water Watch non-profit szervezet kaliforniai igazgatója.
És Magyarország hogy áll?
Szinte már elcsépelt a mondás, miszerint a jövő aranya nem az olaj, hanem a víz lesz. Pedig az emberiség csaknem egyharmadának az ivóvízhez való hozzáférés már napjainkban is tartós vagy átmeneti gondokat okoz, és ha a jelenlegi trendek nem változnak, a vízhiány sújtotta népesség száma 2025-re a másfél milliárdot, az évszázad közepére akár az ötmilliárdot is elérheti.
Legutóbb egy 2013-as budapesti konferencián volt szó róla, hogy Földünk egészséges, emberi fogyasztásra alkalmas édesvízkészlete véges. Ráadásul sokkal kevesebb, mint gondolnánk, mert bár a földi víztömeg nagysága 1,6 millió km3, ennek 82 százaléka a világ óceánjaiban és tengereiben található sós víz.
Bár Magyarország édesvízkészlete jelentős, és szakértők szerint akár 200 millió ember ellátására is alkalmas, messze nincsenek olyan tartalékaink, mint az igazi víznagyhatalmaknak, Brazíliának, vagy Kanadának. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha Magyarország egy napon víznagyhatalommá is válik, akkor is súlyos hatása lesz hazánkra annak, hogy a Föld más régióiban lévő országok ezzel egy időben nem jutnak hozzá az életadó vízhez.