rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

10 éves a Művészetek Palotája


világ

10 éves a Művészetek Palotája

A tíz éves Müpa megnyitása óta olyan fellépők is eljönnek Budapestre, akik addig nem, vagy csak ritkán fordultak meg a magyar fővárosban. A világ legjobb akusztikájú koncerttermei között számon tartott Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szinte rezidens zenekarrá váltak a Bécsi Filharmonikusok, az idei és a következő évben ötször játszanak a MüPában, de a Bostoni Filharmonikusok, az izraeliek vagy a berliniek fellépését is nehezebb lett volna megszervezni a magyar fővárosban a Müpa nélkül. A világ szimfonikus zenei életének egyik fontos helyszíne lett a Művészetek Palotája. A Zeneakadémia koncertpódiumán nehézkes volt a nagy létszámú együttesek fogadása, ezért is volt szükség a Müpa felépítésére tíz évvel ezelőtt. Arra, hogy a szakmai igényeket közönségigény erősítette, igazán büszkék lehetünk a vezérigazgató, Káel Csaba szerint, akivel az intézményhez való személyes kötődéséről beszélgettünk:

- Még vezérigazgatói kinevezése előtt ön kezdte rendezni a szcenírozott koncertelőadásokat.

- Így van, a Fesztivál Színház nyitóelőadását, Monteverditől az Orfeusz meséjét állítottuk színpadra, és azzal kezdődött a Művészetek Palotájában az operajátszás. Egy évvel később Mozart Varázsfuvoláját már a koncertteremben mutattuk be, így a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben az volt az első félig szcenírozott operaelőadás.

- Sikerült az operának megnyerni egy olyan közönségréteget, akik nem járnak az Operaházba, vagy az Operaház közönsége jár a MüPa előadásaira?

- Mind a kettő működik. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az opera műfajának ilyen szinten adunk otthont, mert kiegészíti azt, amit az Operaház az alapfunkciójának megfelelően nyújt. Akik nagy operarajongók, azoknak más felfedezés-élményt nyújt a zenében a hangversenyterem. A klasszikus, XVIII-XIX. századi operaházakban nem halljuk ilyen minőségben a zenét. Mivel ez a koncertterem a világ első tíz legjobb akusztikájú terme között van, olyanok is lejönnek egy-egy Wagner vagy Puccini operára, akik azt már látták dalszínházban.

- Szerepet kaphat az operaelőadásokban a Müpa fantasztikus orgonája?

- Pont ez adja nálunk az operajátszás különlegességét, hogy használhatjuk a több mint hétezer sípos koncertorgonát. Itt volt Eva Märtson, a Nemzetközi Wagner Társaság elnöke, és a Lohengrin második felvonása után potyogtak a könnyei. Először megijedtünk, hogy valami probléma van, de ő mondta, hogy így még soha nem hallotta Wagner zenéjét, amitől nagyon meghatódott. Tényleg libabőrös lett az ember, amikor a második felvonás közepén az orgona beszállt. Ennek az az oka, hogy a színházi orgonák kis kapacitású hangszerek, míg nálunk egy nagy orgona adott drámai erőt.

- A fiatalokat érdeklik a félig szcenírozott operák?

- Sok hozzánk járó fiatal mondta, hogy ódzkodik a kulisszázott operaházaktól, és lazábbnak tartják a nálunk lévő letisztultabb látványt. Mivel nincs zsinórpadlásunk, modern eszközöket hívunk segítségül. Így világítástechnikával és vetítéssel tudjuk érzékeltetni a változásokat. Például Wagnertől a Nibelung gyűrűje végig vetített díszlettel ment a Müpában, ami tetszett a fiataloknak, mert elindította a drámai gondolatokat, de hagyta, hogy maguk pörgessék tovább a zene által a saját fejükben.

- A legfelső emeleti erkély rendkívül izgalmas térélményt nyújt a koncertteremben.

- Igen, és köszönhetően a fiatalokra szabott 500 forintos áraknak, a legfelső erkélyt ugyanúgy birtokba vették nálunk is a diákok, mint a Zeneakadémián a második emeleti erkélyt. Az olcsó jegyekkel a legrangosabb előadók koncertjein is ott lehetnek a fiatalok a MüPában. Szerencsére a nézők közül sokan a 10 éves MüPával együtt nőttek fel, és otthon érzik magukat nálunk!

- Önnek ténylegesen átadott egy stafétabotot az előző elnök-vezérigazgató, Kiss Imre, aki a Müpa létjogosultságát tömören úgy foglalta össze, hogy „a kulturált emberrel nincs baj”.

- Kiss Imre az Operaház ügyvezető igazgatója is volt, onnan eredt a barátságunk. Sokat beszélgettünk arról, hogy mit jelent a Müpa. Nem volt olyan egyszerű, mint egy meglévő modellt átvenni, mint egy színház vagy operaház esetében, aminek vannak előképei. Az előadóművészeti központ inkább XXI. századi gondolat, mint huszadik századi, Amerikában több ilyen működik. Az európai tradíciót elhelyezve ezekbe a terekbe, még gazdagabbá vált, mint az amerikai elképzelés. Imrével sokat filozofáltunk ezen, fel is kért művészeti tanácsadónak, hogy együtt súlypontozzuk az arányokat a műfajok között. Amikor leromlott az egészségi állapota, ő vetette fel, hogy folytassam, amit elkezdett. A felkérésnek a legszebb pillanata volt, amikor a kinevezésem után átadta a stafétabotot, amire a Müpa neve van ráírva. Tulajdonképpen ezzel azt adta át, hogy szőjük tovább azt a szellemiséget, amit elkezdett.

Kiss Imre munkáját számos díjjal ismerték el. Zágrábban ítélték oda neki azt a nemzetközi életműdíjat, amit kulturális menedzserként kapott. Nevéhez kötődik a Budapesti Tavaszi Fesztivál elindítása és a turizmussal összefonódó rendezvényekre való törekvés szemléletének megteremtése.

A Müpa sikerének egyik titka, hogy a Zoboki Gábor tervezte terek a nyitott szemléletet tükrözik. A legújabb műfajok is otthonosan jelennek meg, így például a színház legújabb ágaként emlegetett „újcirkusz” már többször nyűgözte le a magyar közönséget a Fesztivál Színházban.

A Művészetek Palotája tizenegyedik évadában is világhírű előadókkal várja a közönséget. A.Bécsi Filharmonikusok Valerij Gergijev és Herbert Blomstedt vezényletével, Hélène Grimaud, Anja Harteros, Ferruccio Furlanetto, Diana Damrau, Sol Gabetta és az Orchestre de Paris Paavo Järvi irányításával, Dmitrij Hvorosztovszkij, Gidon Kremer, Mihail Pletnyov, valamint Ton Koopman neveit emeli ki a következő műsorkalendárium.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

világ

Dzsesszünnep a lyoni külvárosban