rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kinek tartoznak a görögök? Ki fizet, ha Athén államcsődöt jelent?


Görögország

Kinek tartoznak a görögök? Ki fizet, ha Athén államcsődöt jelent?

Görögországot 2009 óta súlyos gazdasági válság sújtja. A felhalmozódott államadósság elérte a 324 milliárd eurót (átszámítva 100 ezer milliárd forint), ez a GDP több mint 175 százaléka.

A görög adósságválság új szakaszába lépett, miután a január végi választásokon győztes radikálisan baloldali Sziriza párt vezére, Alekszisz Ciprasz alakított kormányt Athénban. A kampányban a Sziriza azt ígérte a görögöknek, hogy véget érnek a megszorítások, a mentőcsomag feltételéül szabott intézkedések okozta „megaláztatás” és „szenvedés”.

Az új görög kormány radikális álláspontja aggasztja a külföldi hitelezőket. Az európai mentőprogram határideje február 28-án jár le, az eurózónabeli hitelezőknek és Athénnak tehát a hónap végéig kellene megegyezniük a csomag kiterjesztésének feltételeiről.

E megállapodás hiányában Görögország ismét nehéz helyzetbe kerülne: nem tudná visszafizetni az adósságait, a görög bankok pedig nem férnének hozzá az Európai Központi Bank (ECB) forrásaihoz likviditásuk fenntartására. A Ciprasz-kormány ennek ellenére határozottan ellenzi a mentőcsomag megújítását.

Miközben Athén a lejáró mentőcsomag utolsó részletére, a február második felében esedékes 7,2 milliárd euróra vár, az új kabinet újratárgyalná a feltételeket európai partnereivel.

Az új athéni kormány hamar világossá tette, hogy ragaszkodik megszorítás-ellenes programjához. Ennek jegyében már vissza is vont néhány privatizációs tervet, amelyet a mentőcsomag feltételéül szabtak.

A Ciprasz-kormány időközben azt is bejelentette, hogy újra munkát ad több ezer elbocsátott közalkalmazottnak.

Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter tüstént az európai partnerekkel folytatott tárgyalások kezdetén kijelentette, hogy nem újítják meg a mentőcsomagot, és nem kívánnak tárgyalni a kölcsönökről szóló megállapodásokban szereplő reformok végrehajtását ellenőrző trojkával (vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel).

Az új athéni kormány célja a hitelszerződések újratárgyalása, végső soron a tartozás egy részének elengedése, erről azonban az eurózóna tagállamai hallani sem akarnak. Michel Sapin francia pénzügyminiszter azt mondta, hogy lehet tárgyalni az adósságról, lehet haladékot adni a visszafizetésre, lehet enyhíteni a feltételeken – de az adósság elengedése szóba sem jöhet.

Hasonló álláspontot képvisel Németország, amely a legnagyobb részt vállalta magára a mentőcsomag finanszírozásából. Az uniós vezetők nyilatkozatait alapul véve ebben a megoldásban hiába is reménykednek a görögök.

Más könnyítések viszont elképzelhetők, például a hitelkamatok csökkentése vagy a törlesztés átütemezése. Georgiosz Sztathakisz görög gazdasági miniszter szerint jó megoldás lenne, ha a visszafizetést a görög gazdaság növekedésének üteméhez kötnék.

A görög adóssággal kapcsolatos bármely döntésnek messzemenő következményei lennének, hiszen az eurózóna más országai (Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus) is éberen figyelik az új athéni kormány törekvéseit, illetve az európai partnerek reakcióit.

Ha Alekszisz Ciprasznak sikerül engedményeket kicsikarnia, akkor várhatóan mások is hasonló igényekkel állnak elő.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Hollandia

Hága: nem bizonyítható a népírtás az 1991-es balkáni háborúban