rendkívüli hír

Davos: A nagy kézfogások helye

Éppen ezt olvassa:

Davos: A nagy kézfogások helye

Betűméret Aa Aa

Ezen a héten gazdasági és politikai találkozók színhelye a svájci Davos, amelyről Thomas Mann A Varázshegy című könyve helyszínét mintázta. Ez az a hely, ahol Hillary Clinton volt first lady után sípályát neveztek el, ahová Bill Gates egy időben hazajárt, és ahol a genetikai dekódolástól a közel-keleti helyzetig mindent megvitatnak. A világ árgus szemmel figyeli a Világgazdasági Fórum eseményeit, és minden oka megvan rá, noha általában nem születnek nagy döntések.

A síparadicsom Graubünden kantonban található, Svájc keleti részén, 1560 méter magasan. Az első Világgazdasági Fórumot 1971-ben tartották Davosban. Az ötlet egy genfi közgazdasági professzoré volt, Klaus Schwab a későbbi francia miniszterelnök, Raymond Barre segítségével szervezte meg a találkozót. A cél az volt, hogy egy fedél alá hozzák az üzleti élet, az oktatás, a művészet és 1974-től a politika kulcsszereplőit a világ minden tájáról.

A találkozónak akkora sikere lett, hogy Schwab professzor megalapította az Európai Menedzsment Fórumot, ami később, 1987-től lett Világgazdasági Fórum. A nonprofit szervezet alapítványi tagjai között megtalálható a Renault vezetője és az IMF elnöke is. A szervezetet ezer multinacionális cég és csoport pénzeli, a legtöbbnek a forgalma ötmilliárd dollár fölött van.

A célok és akik megvalósítják azokat

Eredetileg a fő téma az volt, hogyan tudják az európai cégek utolérni az amerikai menedzsment gyakorlatot. Azóta azonban a Világgazdasági Fórum célja elégé ambíciózusra hízott: „Javítani a világ helyzetét”. Ezért találkoznak Davosban a világ elit üzletemberei, politikusai, kutatói. Idén több mint 2500 informális megbeszélést tartanak távol a nagyvárosok zajától és az antiglobalizáció aktivistáitól.

Az eseményen idén részt vesz többek között Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, a kínai miniszterelnök, a General Motors és a Google vezetői, de még a Black Eyed Peas frontembere és Pharrell Williams amerikai rapper is. 3000 katona és rendőr őrzi a Világgazdasági Fórum résztvevőinek biztonságát.

Gazdaság és politika, kéz a kézben

A csúcstalálkozón általában nem születnek konkrét döntések, de ezek a megbeszélések ágyaznak meg a későbbi gazdasági és politikai megoldásoknak. Davos a viták és a különböző felmérések, jelentések közzétételének a helye, itt lehetőség van „megmérni a gazdaság pulzusát” (olajárak, devizapiaci zavarok, szociális egyenlőtlenség), és átfogó képet kapni a világ feszültségterhes kérdéseiről (háborúk, terrorizmus).

A davosi kézfogások

A Világgazdasági Fórum sokszor hozott áttörő politikai pillantokat, 1994-ben például a palesztin vezető, Jasszer Arafat kezet rázott az akkor még izraeli külügyminiszterként tevékenykedő Simón Peresszel, miután megállapodtak a Gáza–Jerikó egyezmény gondolatáról.

Két évvel korábban már volt egy másik látványos kézfogás: akkor Nelson Mandela és a dél-afrikai elnök, Frederick De Klerk között, akik együtt álltak a színpadon, amit az apartheid felszámolását célzó politikai átmenet egyik kulcspillanatának tartanak.

A magyar rendszerváltásban is volt érintőleges szerepe a fórumnak abban az értelemben, hogy 1989 január 28-án az akkori MSZMP főtitkár, Grósz Károly éppen Davosba utazott a konferenciára, amikor – egyes források szerint ezt kihasználva – Pozsgay Imre államminiszter egy nyilatkozatban kijelentette, hogy “1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés”.

1989-ben Helmut Kohl német kancellár ugyanott tárgyalt a német újraegyesítésről és a berlini fal lebontásáról, ugyanakkor, amikor Észak és Dél-Korea szintén Davosban megtartotta az első miniszteri szintű találkozót. 1988-ban a görög és a török miniszterelnök Davosban állapodott meg a kapcsolatok rendezéséről, így elkerülve a háborút.

Davosban a politika a színészek és énekesek kiváltsága is, tavaly például ott volt Matt Damon, és Bono is, akik a szegénység felszámolásáért kampányoltak. (Matt Damon a Kristály Díj átvételekor megnevettette a világ elitjét, a videót itt nézheti meg.)