Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Orbán Viktor – haragban a világgal

Access to the comments Kommentek
Írta: Doloresz Katanich
Orbán Viktor – haragban a világgal

<p>Eddig példátlan nemzetközi elszigetelődés, sikertelen rögtönzésekkel tetézett belpolitikai konfliktusok – valószínűleg ezek vezettek oda, hogy 2014 fordulópontak látszik a magyar politikában, pedig a parlamenti választásokat követően úgy tűnt, belátható időn belül <a href="http://hu.euronews.com/2014/04/07/mi-varhato-a-valasztasok-utan-magyarorszagon/" rel="external">nem változik</a> a Fidesz-<span class="caps">KDNP</span> kétharmados többségén alapuló „új irány”. Decemberre mégis azt mutatták a felmérések, hogy a Fidesz 8-900 ezer szavazót veszített egy hónap alatt. </p> <p>Januárban fogott kezet Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra a <a href="http://hu.euronews.com/2014/01/14/orosz-atomceg-boviti-a-paksi-eromuvet-3000-milliard-forintbol/" rel="external">megállapodásra</a>, ami alapján a Paksi Atomerőművet a Roszatom nevű orosz cég bővíti két új reaktorblokkal. Csakhogy a 3000 milliárd forintos gigaberuházás – amire az oroszok hitelt is adnak – nem csak az államadósságot növeli, de az amerikai diplomácia ellenállását is, ahogy ez az egyre éleződő ukrán konfliktus nyomán mind világosabban látszik.</p> <p>A tavaszi választásokkor még nem sokan gondolták, hogy az ukrán válság olyan súlyú geopolitikai konfliktussá fajul, amiben Magyarország ritka érzékeny pozícióba kerül. Aztán fokozatosan kiderült, hogy a kormánynak páratlan diplomáciai- vagy inkább egyensúlyérzékre van szüksége a helyzet kezeléséhez.</p> <p>Április 6-án már az új Alaptörvény rendelkezései szerint tartották meg a választásokat, vagyis 386 képviselő helyett csak 199-en juthattak a Parlamentbe, a választás egyetlen fordulóból állt, és először szavazhattak a határon túli magyarok. A Fidesz elsöprő győzelme nem okozott meglepetést.</p> <p>A tavaszi parlamenti, a májusi európai parlamenti és az őszi önkormányzati választásokat sorra magbiztosan nyerte a Fidesz. Ez idő alatt éppen a reklámadó és a devizahitelesek kimentése állt a hazai figyelem középpontjában, amikor a magyar miniszterelnök a liberális demokrácia el- és az illiberális demokrácia lehetőségének felvetésével felpiszkálta a hangulatot – idehaza, és külföldön is. </p> <p>A nyugati világban szokatlan hangú, tabudöngetőnek szánt gondolat a nemzetközi sajtóban is jól látható nyomot hagyott. A kijelentés rontott Orbán Viktor nyugati megítélésén, ami – főleg az Oroszországgal szembeni szankciók kritizálása miatt – egyébként is mélyponton volt Brüsszelben. </p> <p>A magyar kormány Ukrajnával szemben a nemzetközileg elvártnál jóval kevesebb szolidaritást mutatott. Egy esetben Magyarország <a href="http://hu.euronews.com/2014/09/26/brusszel-sem-orul-hogy-magyarorszag-elzarta-a-gazcsapot/" rel="external">el is zárta</a> az Ukrajna felé irányuló gázszállítást, rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel az Uniót, és kedvező tárgyalási pozicióhoz segítve Oroszországot.</p> <p>Miközben a hazai közvéleményt az internetadó miatti felháborodás kötötte le, Brüsszel után az Egyesült Államok is hangot adott a vonakodó szövetségessel való elégedetlenségének. </p> <p>Néhány finoman célzott üzenet – a volt külügyminszter, a külügyi államtitkár, a volt elnök, majd maga Obama tett félreérthetetlen megjegyzéseket – után konkrét diplomáciai vihar robbant ki: a <span class="caps">NAV</span> elnökét és több kormányközeli üzletembert egész egyszerűen kitiltottak az Egyesült Államokból, az amerikaiak szerint ugyanis korrupcióban vettek részt. </p> <p>A kitiltási botrány okozta válságból máig nem tudott kikecmeregni a magyar diplomácia, ráadásul még el sem ült az ügy, amikor megjelent a kormányfő által korábban hősnek nevezett republikánus szenátor, John McCain <a href="http://hu.euronews.com/2014/12/03/mccain-orban-ujfasiszta-diktator-/" rel="external">megsemmisítő bírálata</a> a magyarországi viszonyokról és személy szerint a miniszterelnökről. Közben Vlagyimir Putyin váratlanul lemondta a Déli Áramlat tervét, ami mellett – ugyancsak szövetségeseivel szemben – a végsőkig kiratott a magyar kormány. </p> <p>A kiélezett geopolitikai helyzet mellett a belpolitikában is megindult a lavina. </p> <p><img src="https://static.euronews.com/articles/292108/606x410_2910-hungarian-march-pod.jpg"></p> <p>Az internetadó ötlete miatt októberben elszabadult indulatokat annak <a href="http://hu.euronews.com/2014/10/31/nem-lesz-netado/" rel="external">elvetése</a> sem fékezte meg: az <a href="http://hu.euronews.com/2014/11/18/tizezres-tuntetes-a-kossuth-teren-250-tiltakozo-londonban/" rel="external">utcai tüntetések</a> és a közvéleménykutatások szerint zuhanó népszerűség nagyítóként mutatott rá a Fidesz berkein belüli konfliktusokra. </p> <p>Egymást érték a vitás kérdések, a megválaszolatlanul maradt botrányok a koalíción és a nagyobbik kormánypárton belül: főként külföldi utak és gyanús ingatlanügyek irritálták a közvéleményt. Mindeközben a vezető kormánypártok támogatóit elbizonytalanította a miniszterelnök és a párt gazdasági hátterét megteremtő és eddig működtető Simicska Lajos közti titokzatos, ám egyre nyíltabbá váló konfliktus. Az olyan kérdések, mint a vasárnapi zárva tartás és a kötelező drogteszt pedig csak tovább rombolták a Fidesz népszerűségét. December elejére a Medián szerint 12 százalékot zuhant a kormánypárt támogatottsága (900 ezer ember pártolt el), az Ipsos 800 ezer elveszett szavazatról számolt be egy hónap alatt. </p> <p>2014-ben tehát elfogyott a „rezsicsökkentés” és a „devizahitelesek megmentése” adta lendület, miközben Brüsszellel, Washingtonnal sőt a környező országokkal is tovább romlott a viszony. A 2015-ös év kérdése tehát az, hogy Orbán Viktor mind a kül- mind a belpolitikában képes-e akkora fordulatra (tekintélyvesztés nélkül), amire szükség van. <br /> Ha Charles Darwin elmélete – miszerint a túlélés annak adatik meg, aki leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz – a politikára is igaz, akkor ez életbe vágó lehet a Fidesznek.</p>