rendkívüli hír

Barroso: Hiányzik az európai felelősségérzet

Éppen ezt olvassa:

Barroso: Hiányzik az európai felelősségérzet

Betűméret Aa Aa

Tíz év után távozik az Európai Bizottság éléről José Manuel Barroso. Hivatali idejének nagy részében az európai gazdaság súlyos gondokkal küszködött. Az Unió több államában is tömeges a munkanélküliség, és stagnál a gazdaság.

Frédéric Bouchard, euronews: Elnök úr, köszönjük, hogy időt szakított ránk. Sok európai polgár szemében az Unió a megszorító politika szinonimájává vált. Elégedetlenül távozik a posztjáról?

José Manuel Barroso: – Természetesen nagyon elégedetlen vagyok, amikor azt látom, hogy mekkora áldozatokat kellett hoznia sok embereknek az Európai Unióban. Ugyanakkor kötelességem elmondani nekik, hogy nem Európa tehet erről a helyzetről, hanem azok a felelősek a válságért, akik a pénzpiacokat igazgatták. És azok a kormányok, amelyek hibát hibára halmoztak, nem gondoskodtak a költségvetés egyensúlyáról, és hatalmas adósságot csináltak. Európa tehát nem a probléma, hanem éppen ellenkezőleg, a megoldás része. Az Európai Uniónak köszönhető, hogy sikerült megmenteni néhány országot, amely a csőd szélén állt.

- De pusztító társadalmi következményekkel.

- A helyzet nehéz, de egyértelműen sokkal jobban állunk, mint két évvel ezelőtt. Ahhoz képest meg különösen, hogy a partnereink nagy része az eurozóna összeomlását tartotta a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

- Mit csinálna másképpen, ha újra kezdhetné?

- Először is azt hiszem, kommunikációs problémáink voltak. Ezért vállalom a felelősséget. Félreértések voltak, mert minden igyekezetünk dacára képtelenek voltunk elmagyarázni a válság okait, eredetét, és hogy mit tettünk mi abban a helyzetben. Igaz, azt is hozzá kell tennem, hogy a tagállamok kormányai sem mindig működtek együtt velünk. Ez történt. Politikai értelemben nem volt nagy mozgásterünk, úgy értem, a Bizottság, amelyet a tagállamok kormányai állítanak össze, meglehetősen szűk keretek között dolgozott. Ezek a kormányok pedig nem mindig akartak nagyvonalúak lenni azokkal, akik nehéz helyzetbe kerültek.

- Ön tehát a nehéz helyzetbe jutottak iránti szolidaritás hiánya miatt bírál egyes tagországokat?

- Hangsúlyosabb szolidaritás jobb lett volna.

- És mit mond azoknak, akik éppen öntől vártak volna több kezdeményezést? Akik szerették volna, hogy felemelje a hangját egyes országok hiányzó szolidaritása miatt? Ezek közé tartozott Németország is, amely lassan reagált.

- Nem, mi mindenki másnál hamarabb léptünk fel kezdeményezőleg. Minden törvényjavaslat tőlünk származott. Az, hogy mára létrejött a bankunió, a Bizottságnak köszönhető. Jól emlékszem, amikor legelőször beszéltem bankunióról. Akkor egyes fővárosokból az volt a válasz, hogy szó sem lehet bankunióról, mert ilyesmit nem tartalmaznak a szerződések. Én azt mondtam, valóban nincs ilyesmi a szerződésekben, de akkor is szükségünk van bankunióra, hogy elérjük a szerződések célját. Igaz, a válság idején, amikor nagyon kényes dolgokról volt szó, nem akartam én is kiabálni a hangzavarban.

- De önnek mint a bizottság elnökének nem kellett volna sokkal egyértelműbben állást foglalnia?

- Megtettem, amikor szükség volt rá. Határozottan felszólítottam Németországot, hogy segítsen Görögországnak. Elmondtam, milyen drámai következményei lennének, ha nem születik meg a szükséges döntés. Ugyanakkor elmentem Görögországba, és elmondtam a kormánynak, hogy véget kell vetnie a politikai zűrzavarnak, ha ki akarja vívni a tagállamok bizalmát. Eközben pedig csöndben dolgoztam együtt a kormányokkal és más partnerekkel, hogy megoldást találjunk, és végül találtunk is megoldást. Mára az érintett országok sokkal jobban állnak, mint két évvel ezelőtt.

- Önt sokat bírálták azért, ahogyan az euró válságát kezelte. Mit válaszol ezekre a kritikákra?

- A nemzeti politikusok, ha jól mennek a dolgok, azt mondják, hogy ez az ő érdemük, az ő sikerük. Amikor viszont rosszul mennek a dolgok, az Brüsszel hibája. Ez a helyzet, ez a realitás. Nincs igazán európai felelősségérzet, és ezt én nagyon sajnálatosnak tartom. Elmondtam az állam- és kormányfőknek, hogy fel kell adniuk a nézőpontjukat, mert egy nap majd szükségük lesz az emberek támogatására Európa érdekében, hogy bent maradhassanak az Európai Unióban. És nem fogják megkapni ezt a támogatást, ha folyton túlértékelik, amit nemzeti keretek között elérnek, miközben lebecsülik a közös európai intézmények munkáját.

- Mintha David Cameronról beszélne. Az uniós csúcstalálkozókon rendre azt ismételgette, hogy nem fogja befizetni azt a költségvetési kiegészítést, amelyet az Európai Bizottság kért Nagy-Britannia jó gazdasági teljesítménye miatt.

- Ilyesmit nem volna szabad tenni. A Bizottság feladata arra korlátozódik, hogy alkalmazza azokat a szabályokat, amelyeket maguk a kormányok hoztak. Például az, hogy kiszámolják az egyes országok hozzájárulását a bruttó hazai termék alapján. Az utóbbi években a brit GDP emelkedett – ezúton is gratulálok a briteknek –, így hát arányosan nőtt a hozzájárulásuk is. Erre ahelyett, hogy ezt egy megoldandó feladatnak tekintette volna, a brit miniszterelnök az európai intézmények elleni kirohanások közepette otthagyta a tanácskozást.

- Ön hogyan reagált erre a dühre?

- Nézze, ez elfogadhatatlan…

- Nem fáradt bele az ilyesmibe?

- Nem értek egyet az ilyen viselkedéssel, szerintem ez hiba. Hogy miért? Mert David Cameron, aki mindig is azt mondta, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad, most népszavazást akar tartani arról, hogy csakugyan benne maradjon-e az ország az Unióban. Lehet, hogy a jobb meggyőződése ellenére döntött így, politikai megfontolásokból. Csak azért, mert létezik egy másik párt, amelyik fenyegetően előretört. De ezzel erősíti az Európa-ellenes hangulatot. És ez alapvető hiba.

- Az Európa-ellenes hangulat már így is nagyon erős.

- …nagyon erős, és egyre csak erősödik. Nézze, ha egy ország vezetői folyamatosan, minden áldott nap támadják a Bizottságot, az Európai Uniót, akkor nem meglepő, ha az emberek azt gondolják, hogy az EU nem jó dolog…

- Franciaország módosította a költségvetés tervezetét, hogy elkerülje Brüsszel haragját. Olaszország szintén. Elégedett ezzel?

- A francia és az olasz hatóságok részéről, minden médiabeli hangzavar dacára, pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Elismerik, hogy a bizottságnak joga van, sőt egyenesen kötelessége szólni, ha azt látja, hogy a nemzeti költségvetés nem felel meg a szabályoknak.

- A szerződésekben rögzített kötelessége.

- Ez a dolgunk, a tagállamok ruházták ránk ezt a feladatot. Pontosan azért, mert az eurozóna egységes. Nem tarthatunk fenn közös fizetőeszközt, ha minden ország azt csinál, amit akar.

- A szabályok betartását bírságokkal lehet kikényszeríteni. Ön szerint jó ötlet megbírságolni azokat az országokat, amelyeknek már enélkül is gazdasági gondjaik vannak?

- Azért szükséges, hogy az államok betartsák a szabályokat, hogy elkerüljék a bírságot, mert az tényleg rossz forgatókönyv. A következő bizottságnak folytatnia kell a munkát, együtt kell működnie az érintett országokkal. Mindenki Franciaországról és Olaszországról beszél, de valójában öt olyan országról van szó, amely esetében a bizottság fenntartásokat fogalmazott meg.

- Ha már említi az új bizottságot: mit tanácsol az utódjának?

- Nem adok tanácsokat nyilvánosan, egyetlen utód sem szereti az ilyesmit. Már Jean-Claude Juncker az elnök, nem én. Természetesen bízom benne, és a legjobbakat kívánom neki, a bizottságnak, és egész Európának.