rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Cementet - baktériumból


futuris

Cementet - baktériumból

Nincs szükség mészkőre és óriási mennyiségű energiára sem ahhoz, hogy cementet kapjunk, csak vizeletben erjesztett közönséges talajlakó baktériumokra – ezen dolgoznak az európai öko-cement projekt kutatói.

Az építőiparban is használhatnak majd egy elterjedt talajlakó baktériumot, amely fontos cement-alapanyaggá válhat a közeljövőben. Az ökocement készítéséhez harminc fok körüli állandó hőmérsékleten kell a baktériumokat szaporítani egy tápoldatban, melynek az egyik legfontosabb összetevője az emberi vizeletben megtalálható karbamid.

- A baktériumok ebben a keverékben elkezdenek fejlődni, szaporodni, mivel elég nagy mennyiségre van szükség ahhoz, hogy cementet készítsünk belőlük. Nagyjából három órás erjedés után a keverék készen áll a használatra – magyarázta a Futuris stábjának Piero Tiano biológus.

Az ökocement nevű európai kutatási projekt tudósai azután a baktériumokat összekeverik homokkal, cementipari hulladékkal és rizshéj hamujával.

A cementgyártás a kutatók szerint a globális széndioxid-kibocsátás öt százalékáért felelős. Szerintük nem lehetetlen a jelenleg elterjedtnél sokkal környezetbarátabb cementet előállítani.

- Valamennyi alapanyagunk hulladéknak számít, így nincsenek jelentős költségeink – mondta Laura Sánchez Alonso bányamérnök, a projekt koordinátora. – Nem kell mészkövet – ami a hagyományos cementgyártás egyik fő alapanyaga – kitermelni, sem szállítani. És az energiaköltségeken is spórolunk.

- A hétköznapi cement esetében nagyon magas hőmérsékletre, 1400-1500 Celsius fokra van szükség ahhoz, hogy a mészkőből cement legyen. Ez része a folyamatnak, és ehhez rengeteg energiára van szükség. Nekünk harminc fokos hőmérséklet elég a baktérium szaporításához, ami óriási különbség. És azért tudunk ekkora hőenergiát megtakarítani, mert egy biológiai folyamatot használunk arra, hogy összekössük a részecskéket – magyarázta James Stuart, a fenntartható tervezés szakértője.

A baktériumok kálcium-karbonátot, vagyis mészkövet termelnek. Az első kísérletek ígéretesnek tűnnek, a tudósok most a folyamat hatékonyságán akarnak javítani.

- Fontos tudni, milyen az ideális baktériumsűrűség a keverékben – mondta Linda Wittig vegyész. – Ennek eltalálásán dolgozunk. Most már tudjuk, hogy a nagyobb baktériumsűrűség nem teszi a végterméket erősebbé, épp ellenkezőleg, egy határon túl a nagyobb baktériumszám épphogy gyengíti azt. Meg kell találnunk az optimális sejtszámot a cementgyártáshoz.

Az anyag tulajdonságait mérő első tesztek már mutatják az ökocement lehetséges felhasználási területeit.

- Azt gondoljuk, hogy ez az anyag inkább vakolatnak és alapozáshoz alkalmas, mint tényleges betongyártáshoz – vélte Nikos Bakas építészmérnök. – A hagyományos cementhez képest gyengébb a kötőereje, ugyanakkor könnyen formálható. Ez teszi ideális vakolóanyaggá.

Az új építőanyagot valószínűleg egy évtizeden belül alkalmazni fogják Európában.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Térfigyelő kamerák után térhallgatók az "okos városokban"

futuris

Térfigyelő kamerák után térhallgatók az "okos városokban"