rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

NATO-csúcs: pengeélen táncol majd a nemzetközi diplomácia Walesben


Insight

NATO-csúcs: pengeélen táncol majd a nemzetközi diplomácia Walesben

A walesi biztonságiaknak álmatlan éjszakáik, a nemzetközi diplomácia krémjének gondterhelt nappalai lesznek a hét második felében Newportban, ahol 60 ország állam- és kormányfői összesen négyezres delegációikkal üléseznek csütörtökön és pénteken a NATO égisze alatt.

A 28 tagú katonai szövetségnek leginkább az ukrajnai helyzettel és az iszlamista invázióval kell kezdenie valamit. Előbbivel kapcsolatban nemhogy megállapodás nem körvonalazódik a szeparatisták és Kijev között, de napról napra változik annak megítélése is, egyáltalán kik lehetnek az illetékes tárgyalópartnerek. A szerdai pengeváltás Kijev és Moszkva között azt bizonyítja, hogy minden kiejtett szónak legalább két értelme van. A harcok eközben újult erővel, sőt új fronton is dúlnak Délkelet-Ukrajnában.

A NATO-ra mindebből egyelőre annyi tartozik, hogy eldöntse, küld-e fegyvereket az – egyébként nem tag – ukrán hadseregnek. Egészen biztos, hogy a két nap alatt szóba kerül újabb oroszellenes szankciók lehetősége, de ebben az ügyben dönteni nem a NATO-értekezlet fog.

Azt, hogy a gyorsreagálású tízezres hadtest felállításának terve az ukrajnai vérfürdő vagy az Irakban tomboló dzsihadisták miatt lenne indokoltabb, nem kérdés. Ahogyan az sem, hogy ennek költségeit a tagállamoknak kellene állniuk. A szervezet főtitkára azt ígérte, hogy mindenképpen szavaznak erről most Walesben.

Az amerikai elnök azt mindenesetre jó előre világossá tette, hogy több pénzt és aktívabb részvételt vár a NATO-tagoktól. Az Iszlám Állam elleni küzdelemben pedig széleskörű összefogást és közös stratégiát akar.

Az Észak-atlanti Szövetség kétnapos walesi csúcsértekezletén az afganisztáni kivonulás is napirendi pont. A NATO-csapatoknak – több, mint egy évtized után – ez év végéig kellene elhagyniuk az ázsiai országot. Márpedig ez éppen most semmi jót nem ígér, ugyanis a közelmúltbeli elnökválasztás eredménye még mindig vitatott, ami remek lehetőség az Iszlám Állam sikerein fellelkesült szunnita táliboknak.

És végül, de nem utolsósorban a szervezet főtitkárát, Anders Fogh Rasmussent búcsúztatja. Dánia egykori miniszterelnöke 2009-ben került a NATO élére, és most a norvég Jens Stoltenbergnek adja át székét október elsejével.

Az Euronews riportere Brüsszelben Oroszország NATO-hoz rendelt nagykövetét, Alekszandr Grusko-t kérdezte arról, hogyan látják Moszkvában a walesi csúcstalálkozó előkészületeit.

Andej Beketov, Euronews: – Nagykövet úr, beszéljünk a walesi NATO-csúcsról, amelynek a fő témája Oroszország lesz. Mit gondol arról, hogy Oroszországot nem hívták meg?

Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete: – Nem volt kérdéses, hogy ezúttal nem kerül sor egy közös csúcstalálkozóra. Miután a NATO áprilisban egyoldalúan felfüggesztette az együttműködést Oroszországgal, ez a kérdés teljesen lekerült a napirendről. Beszéljék meg a gondjaikat maguk között.

Euronews: – Hogyan reagál majd Oroszország arra, ha a NATO növeli jelenlétét Kelet-Európában. Várhatóan ezt is bejelentik majd.

Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete: – Ez negatívan érint bennünket, nem is titkoljuk az aggodalmunkat. Sokszor elmondtuk már, hogy az orosz határ közelében a szárazföldön, a levegőben, és a tengeren megnövekedett aktivitás több okból is aggasztó. Hiszen a NATO-nak nincs oka erre.

Euronews: – De több kelet-európai ország is aggódik a saját biztonságáért Oroszország ukrajnai fellépése miatt, amit aggressziónak tartanak. Nincs igazuk?

Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete: – Ezek az aggodalmak teljesen alaptalanok. Már többször bebizonyítottuk, hogy ezeket az úgynevezett tényeket a NATO és több európai ország fabrikálta. Nem vonunk össze csapatokat, és a hadifelszerelés átcsoportosítása sem számít destabilizációnak. Úgy gondolom, ez a magatartás inkább a fóbiáknak köszönhető, nem pedig valódi biztonsági aggodalmaknak. A fóbiákat pedig nem lehet tankokkal és harcoló alakulatokkal leküzdeni. Ezért több országnak inkább a saját társadalmában fennálló problémákat kellene kezelnie.

Euronews: – A csúcstalálkozó több résztvevője szerint Oroszország folyamatosan megsérti a NATO-val kötött alapszerződést, így ők sem tartják már magukat ehhez. Mit gondol erről a dokumentumról?

Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete: – A mostani helyzetben a NATO egy olyan irányvonalat követ, amely gyengítheti a regionális és a globális biztonságot. Miközben a NATO katonai előkészületeket végez Oroszország ellen, folyamatosan csökkenti az együttműködési lehetőségeket Oroszországgal az olyan ügyekben, amelyekben nem tud hatásosan fellépni a nemzetközi szereplők, köztük Oroszország nélkül.