rendkívüli hír

Kiállítás a Szent István csatahajó vízrebocsátásáról

Éppen ezt olvassa:

Kiállítás a Szent István csatahajó vízrebocsátásáról

Betűméret Aa Aa

Kiállítással emlékezik az Osztrák-Magyar Monarchia SMS Szent István nevű csatahajójának száz évvel ezelőtti vízrebocsátására csütörtöktől a Közlekedési Múzeum.

Az “Adria Titanic”- jának nevezett Szent István csatahajó 152 méteres hosszával és 20 ezer tonnás vízkiszorításával minden idők legnagyobb magyar építésű hajója, amely a magyar ipar teljesítőképességének és Magyarország Monarchián belüli egyenjogúságának szimbóluma volt – áll az intézmény közleményében.

A Közlekedési Múzeum május 31-ig látható kiállítása a csatahajó építésének és rövid szolgálatának állít emléket: a tárlaton dokumentumok, modellek, korabeli fotók, videó- és hanganyagok idézik fel a valaha épített legnagyobb magyar gyártású járművet.

A Szent Istvánnak rövid élet és szerencsétlen sors jutott osztályrészül. 1918. június 10-e hajnalán, első éles bevetése alkalmával egy olasz torpedóvető motorcsónakról kilőtt két torpedó végzetes sebeket ütött rajta, és háromórás küzdelmet követően felborult, majd elsüllyedt. Hivatalosan a tragédiának 89 halottja volt, ebből 14 ember a pulai katonai temetőben, a többiek a víz alatt nyugszanak.

A hajó felfedezésére több expedíció is szerveződött: 1974-ben jugoszláv búvárok merültek le a hajóhoz, majd 1979-ben ők készítették el az első víz alatti felvételeket. Ezután 1990-ben az olaszok, 1994-ben pedig az osztrákok is lemerültek a roncshoz. A magyar Szent István Búvárrégészeti Expedíció (SZIBEX) tagjai – Czako Laszlo vezetesevel -1994 októberében látogathatták meg először az emlékhelyet.

Az expedícióvezető a Duna Televízió 1995-ös filmjében felidézi, milyen nehéz volt a horvát hatóságok engedélyét megkapniuk a roncs kutatására. Czako László a filmben elmondja, a hajó a tenger alján fekszik, 67 méteres mélységben, fenékkel felfordulva. Ez a mélység még képzett búvárok számára is kihívást jelent, hiszen 40 méternél jelentkezik a mélységi mámornak nevezett jelenség, ami befolyásolja a józan ítélőképességet, és hasonló tüneteket okoz, mint egy enyhébb részegség. A hajó felfedezését ráadásul az is nehezítette, hogy a búvárok maximum 20 percet tartózkodhattak a fenéken.

A Szent István csatahajó roncsa nem valószínű, hogy kiemelhető- az expedícióvezető ezt azzal magyarázza, hogy a hajó 28 centiméter vastag páncélzata alatt annak bordázata, amely eredetileg kicsit erősebb egy normál hajóénál, már elkorhadt. Ha a roncsot megmozdítanák, akkor a tartószerkezet összeroppanna, a páncélzat pedig összelapítaná azt. Ráadásul a roncs kiemelése óriási pénzösszeget emésztene fel.

2008. október 2-án, a hajó elsüllyedésének 90. évfordulója alkalmából magyar búvárok merültek le a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök jelenlétében a Szent István roncsaihoz. A búvárok fekete gránit emléktáblát helyeztek el a hullámsírban, melynek felirata- „A kötelesség előbbrevaló, mint az élet” – a Monarchia flottájának jelmondatát hirdeti magyar, német és horvát nyelven.

A felszínre visszaérkezők jelentése után a delegáció koszorú és virágok tengerbe dobásával hajtott fejet a hadisírnak minősülő roncsban rekedt tengerészek emléke előtt.