rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Első ízben szavazhatnak a határon túli magyarok


Magyarország

Első ízben szavazhatnak a határon túli magyarok

Az új választási rendszer sok más újdonsága mellett a legjelentősebb változás az, hogy a választójog gyakorlásának többé nem feltétele a magyarországi állandó lakhely. A gyakorlatban ez a Magyarország határain túl élő magyarok választójogának biztosítását jelenti. Az alaptörvényben rögzített szabályok szerint a magyar szülők külföldön született gyermekei, unokái alanyi jogon magyar állampolgárok lehetnek és részt vehetnek a választáson. A magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyarokra más szabályok vonatkoznak, erről bővebben itt olvashat.

Akiknek nincs magyarországi lakcíme, azok csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem. A határon túliak voksa – mivel nem szavazhatnak egyéni jelöltre és így töredékszavazat sem keletkezik – negyedannyit ér, mint egy magyarországi választóé.

Március elejéig 600 ezren igényeltek magyar állampolgárságot és 510 ezren tették le az állampolgársági esküt Közülük azonban nem mindenki minősül választónak (például a gyerekek, fiatalkorúak) és akik szavazhatnának, azok sem regisztráltak mindannyian, így végül csak 231 864-en élnek a szavazás lehetőségével.

A legnagyobb érdeklődés Romániában volt, ahonnan 99 628 kettős állampolgár szavaz. A szerbiai magyarok közül 29 144-en vetették fel magukat a névjegyzékbe.

Hogy szavaznak a határon túliak?

A választási névjegyzékbe felvételt nyert határon túli szavazók vagy levélben kapják meg a szavazási levélcsomagot, vagy a külhoni képviseleteken vehetik át.

A csomag tartalmaz egy szavazólapot, annak borítékját, a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot, egy válaszborítékot, valamint a szavazásról való tudnivalókat ismertető tájékoztatót. A szavazólapot kitöltése után borítékjába helyezve a válaszborítékban küldhetik el a Nemzeti Választási Irodának, bármely külképviseleti választási irodának vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának.

A szavazás így is név nélkül zajlik, a személyes adatokat tartalmazó küldő borítékot ugyanis a beérkezés után megsemmisítik és csak a szavazólapot tartalmazó borítékot őrzik meg.

A levelet a határon túli magyaroknak még a választások napja előtt postázniuk kell, hiszen azokat csak így lehet a Magyarországon leadott szavazatokkal egy időben összeszámolni.

Nem érvényes a szavazat, ha a válaszborítékból hiányzik a belső boríték vagy az azonosító nyilatkozat, esetleg ez utóbbi hiányos, a válaszborítékot vagy a belső borítékot nem zárták le, a válaszborítékban több belső boríték van, vagy ha az állampolgár nem regisztrált a választási névjegyzékben.

Ugyancsak érvénytelen a szavazás, ha a szavazópolgárnak a szavazók névjegyzékében szereplő és az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek. A késve beérkező szavazási irat szintén érvénytelen.

Mennyi múlhat a határon túli szavazatokon?

Ez a leadott szavazatok számától függ. Mivel a határon túli magyarok csak az országos listákra szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem, így ha nem lesznek elég sokan, legfeljebb egyetlen képviselői hely sorsát dönthetik el. Becslések szerint 1-2 mandátum múlhat szavazataikon, és csak extrém esetben fordulhat elő, hogy ők döntsék el, melyik politikai párt szerez többséget a parlamentben.

A legtöbb szakértő szerint a határon túli szavazók elsősorban nem is ezért fontosak, hanem hogy kiderüljön, melyi magyarországi pártnak van nagyobb támogatottsága a külhoni magyarok között. Ezért a határon túli kampány elsősorban a mozgósításról szól, a kampány pedig jövőbeni tervek vagy ígéretek helyett arra koncentrál, hogy minél többen regisztrálják magukat szavazóként.

A levélszavazással nem nő az esély a csalásra?

A levélszavazás több európai országban is elfogadott módja a voksolásnak, de tény, hogy így nagyobb a lehetősége a csalásnak. A szavazás e formájának célja, hogy minél többen és minél egyszerűbben szavazhassanak. A postai úton küldött levéllel azonban több probléma is előfordulhat: a posta nem kézbesíti azt időben, elveszik, ellopják, vagy a rossz címzés miatt el sem jut a Nemzeti Választási Irodához.

Ezen problémák kivédésre a jogalkotó a következő megoldásokat ajánlja: a szavazónak lehetősége van arra, hogy a kitöltött szavazólapot borítékostúl személyesen vigye el egy külképviseleti választási irodába vagy konzulátusra a választásokat megelőző 15 napon belül; illetve hogy a választás napján egy magyarországi szavazókörben adja le azt.

A törvény nem írja elő, hogy a borítékot személyesen kell leadni, így előfordulhat, hogy egyetlen szavazót bíznak meg akár egy egész falu szavazatainak leadásával, erősítette meg Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője egy Hír Tv-s interjúban. A hvg.hu szerint innen már csak egy lépés elképzelni, hogy ismert külhoni politikusok hátizsáknyi szavazólappal állítanak be egy-egy konzulátusra, majd leadják azokat. “Lehet persze, hogy (a politikus) valóban csak a postás szerepét vállalta magára, de rögtön fel fog merülni a gyanú, hogy eleve úgy gyűjtötte be a szavazatokat, hogy ellenőrizte, kire szavaznak a választók, esetleg ő maga töltögette ki a már korábban begyűjtött nyilatkozatokat és szavazólapokat” – írja a hvg.

Ugyancsak visszaélésekre adhat lehetőséget, hogy – bár a levélszavazotoknak a választások napját megelőző nap éjfélig kell beérkeznük az NVI-be – az iroda ezután még négy napig gyűjti a levélszavazatokat tartalmazó, külföldről érkező urnákat, és csak a választás utáni ötödik napon bontja fel azokat.

A harmadik körülmény, ami miatt sokan visszaéléstől tartanak, hogy sokak neve annak ellenére szerepelhet a választói névjegyzékben, hogy ezt nem is kérte, az adott személy nem létezik, illetve időközben már meghalt. Mivel a postai csomagokat számukra is kikézbesítik, előfordulhat, hogy azokat más tölti ki és küldi vissza a nevükben. Ennek elkerülésére a törvény lehetőséget ad az NVI-nek arra, hogy a regisztrációs kérelmeket összevesse a magyar állampolgárok nyilvántartásával, jegyzeteket és másolatokat azonban a munkatársak nem készíthetnek, vagyis az ellenőrzés nem teljes körű, hanem inkább szúrópróba-szerű lesz.

Miért nem lehet online szavazni?

Sok országban elterjedt gyakorlat az online szavazás is, ám erre a magyar választási törvény nem ad lehetőséget – kormánypárti politikusok szerint azért, mert az internetes szavazás nem elég biztonságos és visszaélésekre adhat okot.

Fotó: MTI/Molnár Edvárd

Parlamenti választások 2014

Az Egyesült Államok segítségével keresik az eltűnt malajziai gép fekete dobozát

Malajzia

Az Egyesült Államok segítségével keresik az eltűnt malajziai gép fekete dobozát