NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Valóban nehezebb Londonból szavazni mint Csíkszeredáról?

Valóban nehezebb Londonból szavazni mint Csíkszeredáról?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hogyan szavaznak a külföldön élő magyarok ?

HIRDETÉS

A külföldön élő-dolgozó, de magyarországi lakcímmel továbbra is rendelkező magyar állampolgárnak először is regisztrálnia kell magát azon ország választási névjegyzékében, ahol szavazatát le fogja adni. Ezt a kérelmező megteheti levélben, online ügyfélkapun vagy a Nemzeti Választási Iroda honlapján. A külföldön élő, ám magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárokra (vagyis a határon túli magyarokra) más szabályok vonatkoznak, erről bővebben itt olvashat.

A névjegyzékbe vétel a választást megelőző 15. napig kérhető. Ezután a Nemzeti Választási Iroda megvizsgálja az adatok hitelességét, illetve azt, hogy a kérelmezőt nem zárta-e ki magyar bíróság a választójog gyakorlásából, majd öt napon belül dönt kérelméről. Ha elfogadja azt, a választópolgár 10 évig, vagy állampolgársága/szavazójoga megszűnésig szerepel a névjegyzékben.

A választás napján a külföldön élő magyar állampolgár a választott ország konzulátusára utazik, ahol személyesen adja le szavazatát az országos, és a magyarországi lakcíme szerinti egyéni jelöltre.

A határon túliak központi névjegyzékbe vételére március 22-ig, a külképviseleti névjegyzékbe vételre március 29-ig, átjelentkezésre április 4-ig van lehetőség.

Miért nem szavazhatnak a külföldön élők is levélben?

A választási eljárási törvény a levélben szavazás lehetőségét csakis a határon túli, hivatalos magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak teszi lehetővé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg egy clevelandi magyarnak New York-ba, egy marseille-i magyarnak Párizsba kell utaznia, ha szavazni akar, a székelyudvarhelyinek elég elmennie a postára.

A – sokak szerint súlyosan jogsértő – gyakorlat miatt többen is panaszt tettek, ám kérelmeiket és panaszaikat eddig egyként utasították el. Március közepén az Alkotmánybíróság is állást foglalt a kérdésben, miután egy férfi panaszt tett a megkülönböztetés miatt.

A Luxemburgban élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező férfi azért szeretett volna feliratkozni a levélben szavazók névjegyzékébe, mert Luxemburgban nincs magyar külképviselet. Kérelmét az NVI elutasította, amivel szemben a panaszos fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre. A Törvényszék szintén elutasította, ezután fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontja szerint a választási eljárási törvény sérti az alaptörvényben rögzített választójogát, illetve a diszkrimináció tilalmát előíró rendelkezést is.

Az Ab öttagú tanácsának többsége úgy döntött, nem fogadja be a panaszt, indoklásuk szerint azért, mert a panaszos ügyében nem alkalmazták a választási eljárási törvény levélben szavazók névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseit, így ő ezt nem is támadhatja meg, hiszen “jogsérelme ennek alapján nem is következhetett be”.

Hányan regisztráltak eddig külföldről?

A Nemzeti Választási Iroda honlapján folyamatosan, napról napra frissítik a névjegyzékbe vett, külföldről szavazó magyarok számát. A regisztrációs időszak végéig összesen mintegy 73 ország 97 külképviseletén regisztrálták magukat választásra jogosultak és több, mint 28 ezer magyar szavazót vettek nyilvántartásba. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, de szavazásra jogosultak száma a regisztráció végéig elérte a 231 ezer főt.

A legtöbben a határon túlról, az újonnan állampolgárságot kapott magyarok közül, regisztráltak. Romániából 99 628-an, Szerbiából 29144-en regisztráltak. A kettős állampolgárságot tiltó országokból, vagyis Ukrajnából és Szlovákiából 4194-en regisztráltak.

Az Európai Uniós országokban élő magyarok közül a legtöbben, 5373-an Londonba regisztráltak a szavazásra. A magyar Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint Nagy-Britanniában közel 300 ezer magyar dolgozik, mégis csupán nagyjából 1,8 százalékuk regisztrálta magát a londoni külképviseleten tartandó szavazásra.

A külföldön élő és dolgozó, a magyar GDP 1,8 százalékát "hazaadó") magyar állampolgárokról azonban általánosságban is elmondható, hogy nem túl aktívak a választás kapcsán: a második legtöbben, 4451-en a németeknél regisztráltak. Hivatalos adatok szerint 2013 végére a Németországban élő magyarok száma 135 614-re emelkedett, vagyis itt is a kint élők nagyjából 3,2 százaléka választotta a külföldi szavazás lehetőségét. Ennek oka lehet, hogy sokan a német külképviseletektől távol élnek és nincs kedvük vagy pénzük odáig utazni, illetve, hogy a választások idejére hazatérnek Magyarországra.

A többi uniós országban sem vitték túlzásba a regisztrációt: a nagyjából 50 ezer magyarnak otthont adó Ausztriában 1146-an, az uniós intézmények központjában, Brüsszelben 1838-an, Franciaországban 971-en, Írországban 897-en, Spanyolországban 625-en jelentkeztek külképviseleti szavazásra. Aktívak voltak viszont a magyarok Svájcban: a berni képviseleten 1376-an fognak április hatodikán szavazni.

Az USA-ban 1413-an, Kanadában 382-en, Ausztráliában 287-en, Kínában 228-an, Oroszországban 218-an, Törökországban pedig 202-en regisztráltak. A legkevesebben – egyetlen személy – Nigériában, Abujában járulnak az urnákhoz.

Igaz, hogy nehezebb a dolga azoknak, akik külföldről akarnak regisztrálni?

Az elmúlt hetekben több magyar médium is megírta, hogy a választási szervek lényegtelen formai okokra hivatkozva utasítják el azoknak a kérelmeit, akik külföldön szeretnének szavazni. Előfordult, hogy a kérelmezők hivatalos lakcímük feltüntetésekor nem jelölték meg, melyik kerületben laknak, vesszőhibát ejtettek, de olyan eset is akadt, ahol a jelentkező nem tüntette fel az egyébként nem használt doktori címét, ezért kérelmét elutasították.

Míg a magyarországi választók esetében a választási iroda szigorúan jár el, és csak a hivatalos nyilvántartással pontosan, betűről betűre egyező adatokat fogadja el, a határon túli magyarok esetében jóval megengedőbb a szabályozás és az NVI az esetükben elfogadja a pontatlanul kitöltött regisztrációs kérelmeket is.

A törvény szerint ugyanis nem lehet a határon túliak névjegyzékbe vételi kérelme elutasításának oka ékezethiba, írásmódbeli eltérés, földrajzi név idegen nyelvű megjelölése, a saját vagy anyja nevében több utónév egyikének elhagyása – a magyarázat szerint azért, hogy azok a magyar állampolgárok, akik talán soha nem is éltek Magyarországon, nehezebben vagy alig beszélik a magyar nyelvet se essenek el a szavazás lehetőségétől.

Akinek a kérelmét elutasították, újra kitöltheti a nyomtatványt.

HIRDETÉS

A külföldön szavazni kívánó állampolgárok más hibákat is jeleztek: az amerikai kontinensen szavazók egy részét az NVI a szavazás időpontjáról, a londoni választókat a szavazóhelység címéről tájékoztatta félre, később pedig sokaknak tévesen írták azt, hogy a szavazáshoz lakcímkártyát is vinniük kell magukkal, mert anélkül egyéni jelöltre nem, csak listára tudnak szavazni. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezért felszólította a Nemzeti Választási Irodát a tájékoztatási hibák kiküszöbölésére.

Parlamenti választások 2014

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Parlamenti választások kezdődtek Belaruszban, mind a négy párt az államfőt támogatja

Tényfeltáró missziót küldet az EP Szerbiába a decemberi választások kivizsgálására

Populisták előretörését és leköszönését is hozták a választások 2023-ban