rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nem csak Magyarországon van busójárás


világ

Nem csak Magyarországon van busójárás

Végetért a karneváli szezon a világon kedden- ebből az alkalomból Rióban falatnyi ruhákba öltözött, szobortestű nők parádéztak, Velencében az egykori pompát és gazdagságot idéző díszes maszkokban és kosztümökben vonultak fel, Magyarország hagyományos farsangi felvonulásán, a mohácsi busójáráson pedig meglett férfiak kifordított állatbőrbe és félelmetes maszkba burkolózva ijesztgették a népet.

Annak ellenére, hogy a felvonulást még az UNESCO is felvette a szellemi örökségeket nyilvántartó listájára, kevesen tudják, hogy nem a mohácsi az egyetlen busójárás a világon. Ugyanis a megszólalásig hasonló módon öltözött, kolompot rázó és maszkos figurák bukkannak fel a farsangi időszakban egy svájci város, Lötschental
utcáin és a spanyol La Vijanera fesztiválon is, míg Olaszországban az úgynevezett mamutonesek a busók megfelelői. Bulgáriában évszázadok óta tartanak felvonulásokat a busók.

Az Euronews Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatót kérdezte arról, a több országban is élő hagyománynak, de különösen a legérdekesebbnek tűnő svájci felvonulásnak és a mohácsinak vajon közösek-e a gyökerei.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Svájcban a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják az ottani busókat, akik maszkjukat kivéve a megszólalásig hasonlítanak mohácsi társaikra, sőt, még szokásaik is ugyanazok : kifordított állatbőrbe, bocskorba vagy csizmába öltöznek be, és rémisztő maszkokat öltve, kolompokat rázva járják a falut, miközben ijesztgetik a fiatal lányokat.
A svájci Tschäggättä-k eredete a homályba vész, és több feltételezés is kering róluk : a középkorban banditák bújtak ilyen gúnyákba, hogy földesuraik ellen tiltakozzanak, de egyes források szerint ártó szellemek voltak, akik kísértettek Lotschentalban.

A svájci busók hamut szórtak és vért kentek “áldozataik” fejére, sőt, sokszor a házakba is betörtek, hogy élelmiszert lopjanak- ilyenkor nem maradhatott el az ott lakók zaklatása sem.

Az egyre jobban elharapózó erőszakos esetek miatt a karnevált betiltották 1865-ben, hogy aztán a 20. század elején élesszék újra a hagyományt, amelynek ma már szigorú szabályai vannak : meghatározzák a Tschäggättä-k számára, mikor tarthatják felvonulásukat, és hogy melyek azok a területek, ahová bejárásuk van.

A szakértő szerint a magyarországi és a svájci busójárásnak nincs köze egymáshoz : nem gondolja úgy, hogy ez utóbbi szokásai befolyásolták a mohácsi busókéit vagy fordítva. A helyzet már más a balkáni népek busójárásaival, ugyanis a néprajzosok körében legelfogadottabb megállapítás szerint Mohácsra a sokácok hozták magukkal a Balkánról ezt a hagyományt, amely a magyarokkal való együttélés során sokat gazdagodott, színesedett- olvasható Kalina Veronika néprajzszakos hallgató Maszkfaragás Mohácson egykor és most című szakdolgozatában.

MTI Fotó: Sóki Tamás

A római katolikus sokácok a mai Bosznia-Hercegovina területéről érkeztek az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett idékeire a török hódoltság idején. A mohácsi busójárás alkalmával a maszkos felvonulók, akik minden esetben férfiak, áteveznek ladikon a túlpartról a Dunán, partraszállnak, majd végigvonulnak a városon a főtérre. Közben ijesztgetik a láynokat, hajukat húzgálják, bolondoznak. Ilyenkor sötétedéskor az egybegyűltek szimbolikusan elégetik a telet máglyagyújtással, és a főtéren körtáncokat járnak.

Tátrai Zsuzsanna szerint a mohácsi és a lötschentali felvonulók ruhája közötti egyezés nem meglepő : ennek titka abban rejlik, hogy a kifordított állatbőr hordása végülis a legősibb öltözködési mód. A szakértő abban sem vél felfedezni semmi furcsát, hogy ugyanúgy megtalálható a kolomp a svájci busók, mint ahogy a mohácsi busók övén is, hiszen farsangkor a lényeg a zajkeltés, hogy a tél elijedjen.

A legnagyobb különbség a két busójárás között a maszk. A svájci karneválozóké sokkal ijesztőbb, túlvilági rémeket idéző faragás, míg mohácsi társaiké “mindössze” furcsa grimaszba torzuló emberarc, állatszarvakkal. A famaszk egyébként alpesi eredetű lehet a szakértő szerint, a magyar farsangi ünnepségekkor inkább papírból és bőrből készült álarcokat viselnek a karneválozók.

A busójárások közötti eltérések ellenére a lényeg mégis ugyanaz: ez a hagyomány a tavaszvárás ősi örömünnepe, melynek lényege a termékenységvarázslás.

világ

A graffitisek telefújhatják a kínai nagy falat