HIRDETÉSAz ETA baszk terrorszervezet bebörtönzött tagjainak új korszak nyílt életében. Decemberben ugyanis engedélyezték Spanyolországban, hogy egyénenként vizsgálják az ítéletükben kiszabottnál korábbi szabadulás lehetőségét. Az ügyvédek várhatóan jogi érvekkel állnak elő a rabok helyzetének javítása érdekében, és kérvényezik, hogy átszállítsák őket a Baszkföldön lévő börtönökbe.
Mariano Rajoy kormánya évek óta keményvonalas büntetés-végrehajtási politikát folytat. A terroristák átszállítását baszk területen lévő börtönökbe mindig is kérték a hozzátartozók. A foglyok rokonai soha nem fogadták el a “szétszóratási politikát”, amelyet azért találtak ki, hogy szétválasszák és meggyengítsék az ETA-t.
- Csaknem 400 hozzátartozónk raboskodik Spanyolországban. Csak 6 százalékuk van Baszkföldön, míg 45 százalékuk Andalúziában, ami nagyon messze található Baszkföldtől, akár ezer kilóméterre is. Világossá kell tenni, hogy mi rokonok vagyunk. Mi semmit se tettünk, megvan a jogunk arra, hogy meglátogassuk a hozzátartozóinkat. Miért tesznek ki minket ennek? Miért kell megtennünk annyi kilométert, olyan sokat fizetnünk, ami hétről-hétre újabb fizikai és pszichés szenvedést jelent nekünk? – kérdezte a foglyok rokonait tömörítő szervezet egy tagja, Urtzi Errazkin.
A baszk emberi jogi szervezet, az Argituz emlékeztet rá, hogy a “szétszóratási politika” nem felel meg az ENSZ fogvatartottakkal kapcsolatos elveinek. A szervezet egyik munkatársa megerősíti és egyben elítéli az ETA tagok börtönben való kínzását.
- Számos esetben tapasztaljuk a kínzást nemcsak a baszkok esetében, hanem a tüntetők vagy a menekültek esetében is, sokszor idegengyűlölő vagy rasszista okokból – mondja az Argituz egy tagja, Andrés Krakenberger.
Az Euronews tudósítója szerint az, hogy az ETA tagokat hogyan tartják a börtönökben, tabunak számít Spanyolországban. A stáb nem érte el sem a belügyminisztert, sem Baszkföld ombudsmanját. A csendőrség sem kívánta a kamerák előtt kommentálni a témát, de azt mondták, hogy az ETA tagokat arra képezik ki, hogy azt állítsák, megkínozták őket.
Inaki Rekarte egyike a nemrég szabadonbocsátott ETA-terroristáknak. 22 évet töltött börtönben. 1992-ben, Santander városában, bombát helyezett egy rendőrautó alá. A robbanás következtében két civil és a közeli kórház egyik alkalmazottja életét vesztette, 17-en pedig megsérültek. A férfi most 42 éves, az Euronews riportere Navarrában találkozott vele.
- Megkínozták?
- Igen, amint letartóztattak. Ahogy beraktak a rendőrségi furgonba, elkezdtek ütni, de az inkább egy vicc volt, semmi nem volt ahhoz képest, amit később kaptam. Az első ütésnél beszakadt a dobhártyám
Aztán egy zsákot húztak a fejemre, úgy ütöttek. Többször elájultam, mert nem kaptam levegőt, nem tudtam lélegezni. Akkor szenved az ember a legjobban, ha zsákot húznak a fejére, ha nem látja, mi történik körülötte és még oxigén sincs. Megpróbálsz levegőt venni, de nem tudsz, elájulsz. Aztán gyakorlatilag újraélesztenek és kezdik előlről az egészet. Elájulsz és magadhoz térítenek, majd ismét elájulsz és így tovább.
Igen, az szörnyű volt. És mindezt a spanyol hatóságok tették, még mostanában is ezt teszik, az ETA cselekedeteivel igazolják a kínzások jogosságát, de ez nem helyes. Ezzel nem lehet igazságot szolgáltani. Persze a nyilvánosság elött titkolják a veréseket és a kínzásokat. Azt állítják, hogy az ETA-tagokat arra képzik, hogy azt állítsák, a börtönben megkínozzák őket. Ez egy nagy hazugság. A spanyolok mindig is kínozták a foglyokat, amit például Franciaországban soha nem tennének.
- A börtönben egy baszk író hatására úgy döntött, hogy kilép az ETA-ból. “A törzsből kilépve olyan hideg lesz” – ez a mondat inspirálta. Mikor lépett ki az szervezetből?
- Már régóta gondolkodtam rajta, de a végső döntést akkor hoztam meg, amikor megszületett a fiam. Valaki egyszer mesélte, hogy sokaknak van gyereke, mégsem hagyják el a szervezetet. Erre én azt válaszoltam, hogy minden ember más, és mindenki tudja, hogy mikor mit kell tennie. Én pedig nem akarom, hogy a fiam apa nélkül nőjön fel.
Persze nem volt könnyű döntés. Hibába vagy biztos abban, hogy helyes amit cselekszel, akkor sem könnyű megtenni azt a bizonyos lépést. Nem is tudom. Egyszerűen eljött az a pillanat, amikor nagyon gyávának éreztem magam azért, mert az ETA tagja vagyok és közben biztonságot is nyújtott a tagság.
- És most mi a helyzet az ETA-val?
- Az ETA ma már inkább olyan, mint egy márkanév, amit sokan felhasználnak. A baszk emberekre, a baszk kultúrára hivatkoznak, úgy vélik, ők az igazi baszkok, de közben semmik, az egész egy nagy semmi. És ez nagyon komoly probléma azok számára, akik börtönben vannak és még nem tudják, hogyan kerülnek ki onnan.
Baszkföldön sem jelent már semmit a szervezet. Bizonyos emberek sokáig nyerészkedésre használták, hogy pénzt keressenek, hogy elfedjenek más dolgokat, de ma már alig néhány tagja van, még a nacionalisták sem támogatják. A baszk nemzeti öntudat egyébként nem azt jelenti, hogy valaki ETA tag. 100-ból 90 ember vagy még több az ETA ellen van. Szóval ez egy nagyon komoly probléma a raboknak. Az ETA már semmi többet nem jelent.