HIRDETÉSAz európai vezetők lehallgatásának botránya beárnyékolta az uniós csúcsot. Franciaország és Németország fellépne a kémkedés ellen, emellett szó volt még a válságkezelésről és a bevándorlási politika reformjáról, de döntés csak decemberben lesz ezekről az ügyekről – tette hozzá Isabel Marques da Silva.
A bevándorlás és a menekültügy azután került napirendre, hogy Lampedusánál közel négyszázan fulladtak a Földközi-tengerbe. A tervek szerint megerősítik a közös határvédelmi ügynökséget, hogy megelőzzék az ilyen tragédiákat.
- Arra kérjük a bizottság és a tagállamok által létrehozott ügynökséget, hogy mielőbb dolgozzon ki tervet az erőforrások hatékonyabb kihasználására a földközi-tengeri őrjáratoknál – mondta Herman van Rompuy tanácselnök.
Olaszország a lampedusai hajótörés után szolidaritást kért az északi tagállamoktól. A kormányfő akkor összeurópai problémának nevezte a menekület helyzetét.
- Fontos, hogy a szolidaritás fontosságát a záródokumentumban is elismertük, ez eddig nem volt magától értedő – mondta az olasz miniszterelnök, Enrico Letta.
Olaszország mellett Málta szigetére is többezer menekült érkezik évente, miközben az ország lakossága nem éri el a félmillió főt.
Az Euronews brüsszeli tudósítója, Isabel Marques da Silva Málta miniszterelnökét, Joseph Muscat-ot kérdezte a menekült-helyzetről. A szigetország a lakosságához mérten a világon a legtöbb menekült-kérelmet bírálta el az elmúlt évtizedben.
- Miniszterelnök úr, az uniós csúcs előtt ön arról beszélt, országa nem lesz segítőkész a pénzügyi mentőcsomagoknál, ha nem tapasztalnak szolidaritást a menekültügyben. Elégedett a csúcstalálkozón elfogadott szöveggel?
Joseph Muscat: – A legfontosabb, hogy a tanács elfogadott egy útitervet, amely leírja a teendőket. Megállapodtunk arról, hogy decemberben Európa döntést hoz a műveleti feladatokról is ebben az ügyben.
- Mit tesznek a következő hónapokban, ha újabb hajók érkeznek Máltára?
- Akiknek a menekültkérelmét elutasítják, azoknak vissza kell menniük. Ennek a Frontex szabályzatában is szerepelnie kell.
- A kiutasítás helyett mérlegelni is lehetne, hogy más európai országokban helyezzék el őket, hiszen például Tunéziában vagy Líbiában sem jó a helyzet. Hajlandóak más országok menekülteket befogadni?
- Talán keményen hangzik, de tudom, hogy működik ez. Azt gondolom, nincs rendben az, hogy Európában maradnak azok is, akiknek a kérelmét elutasítják. Ezt szeretnénk megoldani.
- Az Ön olasz kollégája, Enrico Letta szerint az Olaszországba érkezett 35 ezer ember 73 százaléka menedékjogot kapott. Talán ezeket az embereket más országokban is el lehetne szállásolni. Mit szólnak ehhez az európai miniszterelnökök?
- Szerintem ez európai feladat és előrelépést értünk el benne. Úgy gondolom, az Európai Bizottság hasonló javaslatot tesz, ami számunkra könnyebbséget hoz majd. Több más pontról még vita van. Ez egy kényes ügy.
- Korábban Ön azt is mondta, az ügy nem kizárólag pénzkérdés. Olaszország 30 millió eurót kap a nyomorúságos befogadóközpontok miatt. Önöknek is vannak pénzügyi igényeik? És hogyan használnák a forrásokat?
- Nem mondjuk azt, hogy nincs szükség az infrastruktúra javítására. Ugyanakkor a fogvatartástól nem lehet eltekinteni. Ha valaki papírok nélkül érkezik az országunkba, nem hagyhatjuk egyszerűen elsétálni. És nem hunyhatunk szemet az emberkereskedelem felett sem. Mit tehetnénk a fogvatartás nélkül? Csukjuk be a szemünket, ha valaki Líbiából Máltára jön, aztán nézzünk félre megint, ha továbbmegy Olaszországba? Mi nem ezt tesszük.
- Egyetért azzal a filozófiával, hogy az őrjáratokkal lényegében távol kellene tartani ezeket a hajókat? Így nem kellene a nyílt tengeren menteni az embereket. Ön szerint kellenek ilyen összehangolt őrjáratok?
HIRDETÉS- Kellenek, de nem lehet az a cél, hogy bátorítsuk az embercsempészeket, akik kihasználják ezeket az embereket. Küldjetek csak több hajót, mi kimentjük őket, így bejutnak! Úgy gondolom, a vízumrendszert és a menekültügyet is újra kellene gondolni, hogy a legális bevándorlást lehetővé tegyük.