rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Burjátföld: lámák, tevék, sámánok a Bajkál-tó partján


focus

Burjátföld: lámák, tevék, sámánok a Bajkál-tó partján

Dél-Kelet Szibériában, a mongol határnál fekszik az egyik legjellegzetesebb orosz tagköztársaság, Burjátföld. Érintetlen természet, a kereszténységtől a sámánizmuson át a tibeti buddhizmusig terjedő vallási paletta – mindezt megkoronázza egy modern, nyüzsgő éjszakai élettel rendelkező főváros.

Egy: nehézipar kizárva

A tagköztársaság a Bajkál tó partján fekszik, amely a bolygó folyékony édesvíz-készletének ötödét tartalmazza. Ez kizárja a komoly ipari tevékenységet – ennek folyományaként Burjátföld kénytelen az érintetlen természeti tájból, illetve gazdag hagyományaiból tőkét kovácsolni. Ennek egyik jele a nemzeti parkokban újra szaporodásnak induló teveállomány.

- Azt mondják, hogy nagyon régen, még azelőtt, hogy mi megszülettünk, a burjátoknak rengeteg tevéjük volt – mondta az Euronews-nak egy modern tevetartó, Bair Mandanov. – Most szeretnénk ezt a hagyományt újraéleszteni.

A tevék megjelenése a nemzeti parkokban csak az egyik jele annak, hogy Burjátföld visszatér a gyökereihez.

Ulan-Udén, az élénk éjszakai életéről ismert modern fővároson kívül Burjátföldön az érintetlen természet az úr. A Bajkál-tó nyugodt szépsége turisták ezreit vonzza a környékre. Mindez fejlesztéseket és bevételt is hoz, ugyanakkor veszélyezteti a tavat.

Kettő: tektonikus teknő

A nemzetiségi kultúrák újjáéledése egyre több turistát vonz Burjátföldre. A hagyományos, nomád szertartások még mindig élnek a falvakban: mint például a természet szellemeinek tisztelete, énekléssel kísért ételáldozattal. A bárány húsa egészségesnek és tisztának számít, az állat csontjait jövendőmondáshoz használják.

- Ezek a magas, szent hegyek körülvesznek minket, és megvédenek minket a rossztól – magyarázta a Hengerge hagyományőrző együttes művészeti vezetője, Dimbrin Borkonova. Minden reggel imádkozunk az istenekhez: a hegyeinkhez és a csúcsaikon lakó szellemekhez.

A természet vallásos tisztelete a táj valós gyógyító adottságain alapszik. A Bajkál-tavat létrehozó tektonikus hasadék termálforrásokat is a felszínre hozott – ezekre alapozva a tizennyolcadik századtól népszerű fürdőhelyek alakultak ki.

Tömegek vándorolnak el az úgynevezett “száz forrás völgyébe is”. A különböző ásványi anyagokat tartalmazó forrásoknak különböző gyógyhatásokat tulajdonítanak. Az egyikkel a szemet kell megmosni – ez állítólag javítja a látást – a másik vizét üvegben hordják el, és megisszák.

Három: pópa, láma, sámán

Burjátföld vidéki területein a természeti erőket tisztelő sámánisztikus vallások szépen összeférnek a tibeti buddhizmussal, így furcsa keverék hitvilág jön létre. Datsanban a falu egyik öregje tartja a szertartást, aki őseitől örökölte az istenek megszólításának képességét.

- Azt mondanám, hogy ez egy kevert rítus. Az áldozatot a természetszellemeknek mutatják be, akiket egyfajta eskü köt a buddhizmushoz – mondta Szodnom láma. – Ettől tagjai lesznek a buddhista pantheonnak is, szóval ez nem tisztán sámánisztikus szertartás.

Burjátföld a vallási sokszínűség hazája: az úgynevezett Régi Hit híveit ide száműzte az orosz egyház. Ez az ortodox keresztény kisebbség 1666-ban szakadt el az orosz ortodox egyháztól, amikor Nikon pátriárka olyan liturgikus reformokat vezetett be, amelyet ők nem akartak követni.
A Régi Hit hívei sokra tartják a hagyományokat, a kétkezi munkát, a vállalkozó szellemet, és sikeres gazdálkodók. A természet elszánt védelmezői, akik hevesen ellenzik az ipari bányászatot.

- A föld nem maradhat örökre érintetlen, de tisztelettel kell bánnunk vele – mondta Szergej atya, a Régi Hit kolostorának vezetője az Euronews tudósítójának. – Akkor mi is jól járunk. De ha ásunk, robbantunk, felégetjük a földet, csak pusztulás jut nekünk is.