NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Oroszország belenyugodott a szíriai támadásba?

Oroszország belenyugodott a szíriai támadásba?
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

59 felnőtt és 30 gyerek tart Damaszkuszból Moszkvába, miután Oroszország evakuálta Szíriából állampolgárait a kilátásba helyezett katonai csapás előtt. Ez annak a jele, hogy Moszkva belátta kudarcát. Hiába érvelt hosszú heteken át a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon azért, hogy a nyugati hatalmak ne avatkozzanak be a szíriai polgárháborúba.

Az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov hétfőn újból megerősítette Moszkva álláspontját, nem leplezve rosszallását az Egyesült Államok és szövetségeseinek okfejtését illetően. Úgy fogalmazott, hogy Washington, London és Párizs is kijelentette, egyértelmű bizonyítékaik vannak arra, hogy az Aszad-rezsim vetett be ideggázt a polgári lakosság ellen. Csakhogy, tette hozzá az orosz külügyminiszter, a bizonyítékokat sosem mutatták be, ehelyett csak hajtogatják, hogy a szíriai kormány átlépte a végső határt.

Hiába a vétó, ha a többiek leszavazzák

És a helyzet nem ígér változást. Moszkva hónapok óta kitart szövetségese, a szíriai kormány mellett, igyekszik megakadályozni az intervenciót, és politikai megoldást sürget. Azt hangoztatja, hogy ha Washington az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül mér csapást Szíriára, azzal nemzetközi törvényeket sért.

Oroszország ugyanakkor a Biztonsági tanácstól sem remélhet sokat. Ottani vétója már több esetben hasztalannak bizonyult. Sem a koszovói bevatkozást, sem az iraki háborút nem tudta megakadályozni így. A líbiai intervenció előtt ugyan Moszkva tartózkodott, de az, hogy más választása nem maradt, rossz szájízt hagyott maga után.

Ezekben a játszmákban Oroszország kétségtelenül mindig veszít valamelyest tekintélyéből, amit ugyanakkor mégiscsak megtámogat az a kérlelhetetlenség, amit álláspontja képviseletében mutat.

A legnagyobb, külföldön lévő orosz bázist védik

És akkor még szó sem esett Moszkva és Damaszkusz hagyományosan szoros kapcsolatáról. Moszkva számára Szíria gazdasági és katonai szempontból is kiemelt fontosságú partner.

Ami előbbit illeti, a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok alapja az olaj és a fegyver. Ami pedig még ezeknél is fontosabb, az Tartusz. Szíria hatalmas kikötővárosa a Földközi-tenger partján, ahol Oroszország legnagyobb külföldön állomásoztatott hadiflottája vesztegel. Oroszországnak ennél nagyobb katonai támaszpontja idegen vizeken nincs.

Nem kérdés, hogy Moszkva szíriai bázisát önként sosem adja fel.

Az amerikai hadsereg viszont már felkészült Szíria bombázására, a vezérkar már csak Obama elnök parancsára vár. Eközben több közel-keleti politikus – köztük például a libanoni külügyminiszter, Adnan Manszur is – Moszkvához fordult, kérve, hogy Oroszország akadályozza meg a szíriai bavatkozást. De vajon Moszkvában hogyan látják a kialakult helyzetet? Ezt kérdezzük Vjacseszlav Matuzovtól, a térség egykori diplomatájától, aki most az arab országok baráti társaságának elnöke.

euronews:
Milyen reakciót vár Moszkvától, ha valóban beindulna a bombázás?*

Vjacseszlav Matuzov:
Az amerikai haderő fölött nem mi rendelkezünk, vagyis ha a nyugati hatalmak fenyegetése valóra válik, és tényleg támadás indul, az színtisztán amerikai döntés lesz. Moszkva ebben az esetben nyilván katonai támogatást adhat a szíriai hadseregnek.

Ami a támadást illeti, az amerikaiak csapást mérhetnek négy hadihajójukról, amelyeket a Földközi-tengeren állomásoztatnak, illetve jordániai és törökországi támaszpontjaikról. Katonai és civil objektumokat is lőhetnek, egyikkel sem fogják tudni megbuktatni az Aszad-rezsimet, mégpedig azért nem, mert még a szíriai ellenzék egy része is kijelentette: ha a nemzetközi diplomácia katonai támadást indít Szíria ellen, az idegen hatalmak ellen ők összefognak a rezsimmel is, mert a haza védelme az első.

Vagyis jól látszik, hogy a szíriai ellenzék megosztott, egy esetleges támadás egymással is szembefordíthatja őket.

Ha úgy lesz, ahogy mondja, és tényleg nem sikerül meggakadályozni a katonai beavatkozást, Oroszországnak miféle geopolitikai érdekei sérülhetnek?

- Jelentős érdekekről van szó, elsősorban is Oroszország megítéléséről, ami partnerkapcsolatai szempontjából egyáltalán nem mellékes. Ha a nyugati hatalmak katonai támadást indítanak Szíria ellen, könnyen lehet, hogy a hivatalos propaganda Oroszország ellen fordul, lekicsinylő képet fest róla, tehetetlennek mutatja majd, mondván, hogy Moszkva nem képes megvédeni közel-keleti szövetségeseit.

Ugyanakkor szerintem az Egyesült Államok többet kockáztat. Ha a rezsim marad, tehát személyesen az irányítói és maga a rendszer is, akkor az azt fogja jelenteni,hogy az amerikaiak kudarcot vallottak. Hozzá kell tennem, hogy egy elérhetetlen célt tűztek ki, nevezetesen, hogy megváltozzanak a belső erőviszonyok Szíriában. Ehhez az ellenzék fegyveres csoportjait akarják helyzetbe hozni, márpedig ez lehetetlen.

És Oroszország? Moszkva profitálhat-e bármit abból, ha Washington támadást indít Szíria ellen?

- Ha a szíriai rezsim kitart, tehát valóban képes lesz megőrizni hatalmát, és Oroszország úgy dönt, hogy nem konfrontálódik nyíltan Nagy-Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal, akkor nemhogy megőrzi, de növelni fogja tekintélyét az arab országokban. Hozzá kell tennem, nagyon valószínű, hogy Moszkva már eddig is segítséget nyújtott a szíriai kormánynak, támogatta az Aszad-rezsimet a lázadókkal szemben.

HIRDETÉS

Azt gondolom, sok múlik majd azon, hogy a média hogyan tálalja az orosz segítséget, és mindazt, ami abból következik. Nagyon remélem, hogy Moszkva meggyőző magyarázatot tud majd adni szerepvállalására, mindarra, amit a szíriai konfliktus megoldására tesz vagy éppen nem tesz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az orosz hatóságok szerint több ország állampolgárai is részt vettek a moszkvai terrortámadásban

Oroszország az első stratégiai bombázóját vesztette el - a saját területe felett

A háború jót tesz az orosz gazdaságnak a katonai kiadások növekedése miatt, közölte az IMF