NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mona Lisa repró egyharmad-hajszálnyi vásznon

Mona Lisa repró egyharmad-hajszálnyi vásznon
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A legek párosítása: a világ egyik legismertebb festménye most a világ eddigi legkisebb „vásznán” jelent meg. Rossz hír, hogy kizárólag elekromikroszkópon keresztül csodálható.

A világtörténelem egyik leghíresebb festménye, a Mona Lisa eredetileg 77 × 53 cm méretű és Leonardo nyárfa táblára festette. A már eredetiben sem gigantikus méretű festményt a Georgia Institute of Technology kutatói most egy 30 mikron széles „vászonra” vitték fel. A rejtélyesen mosolygó reneszánsz asszony képmása ezzel az emberi hajszál vastagságának egyharmadát alig kitevő felületre került.

A Mini Lisát, ahogy az aprócska műalkotást a kutatók nevezik, kísérletnek szánták: az eljárással azt kívánták bemutatni, hogy mi mindenre képes a nanotechnológia. A festmény árnyalatait ugyanis az atomok felületi koncentrációjának változtatása révén érzékeltették. Eddig nem volt példa arra, hogy a felvitt réteg vastagságát ilyen kis felületen is változtatni lehessen.
A képet az egyetem munkatársai a bonyolult nevű ThermoChemical NanoLithography (TCNL), azaz termokémiai nano-litográfia nevű eljárással vitték fel a felületre. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a felületi hőmérsékletet nano-pixelenként változtatták: a magasabb hőmérséklet sűrűbb felületi atom-koncentrációt eredményezett. A magasabb koncentráció pedig világosabb árnyalatokat alkot, így rajzolódik ki Mona Lisa keze és arca. Ezen a vásznon a pixelek mérete 125 nanométer.

- A TCNL eljárás segítségével minden eddiginél összetettebb mintákat tudunk felvinni a nano-rétegre. Ez például a grafén-gyártás során lehet hasznos: ezzel az eljárással változtatható a grafén felületi vastagsága, és így az anyag vezetőképessége is – mondta Jennifer Curtis, az egyetem docense.

A grafén gyakorlatilag egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, az alkalmazott tudomány egyik új „csodafegyvere”: alkalmazása az elektronikától az orvostudományig számos területen ígér áttörés-jellegű előrelépést. Tulajdonságait tekintve a gyémántnál keményebb, a réznél jobb elektromos vezető, és a guminál rugalmasabb anyag.

A párizsi Louvre-ban őrzött eredeti Mona Lisát 1911-ben ellopták, de két évvel később megkerült. Hasonló esetben a nano-Mona Lisát nem találnák meg egykönnyen. Persze ellopni sem volna egyszerű.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hivatalosan is megnyitott a 60. Velencei Biennálé

Személyes holokauszt-emlékeket bemutató grafikák láthatók a Nemzeti Galériában

Különleges térképen Hollywood magyar gyökerekkel rendelkező fimesei