Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nemzeti ünnepen mond le a belga király

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Nemzeti ünnepen mond le a belga király

<p>II. Albert belga király vasárnap adja át a trónt legidősebb fiának, Fülöp hercegnek. A dátum nem mindennapi, hiszen így pont a nemzeti ünnepen iktatják majd be az új uralkodót. Az egyik televíziós csatorna szakértője szerint szimbólikus az időpont-választás. </p> <p>- Ez egy csodás ajándék II. Albert királytól a fiának, Fülöpnek, hiszen az uralkodását ugyanazon a napon kezdi, mint amin a belgák első királya is elfoglalta a trónt 1831-ben. 180 évvel később Fülöp herceg is ezen a napon lesz király – mondta az uralkodóház szakértője, Thomas de Bergeyck.</p> <p>Lemondásának bejelentése óta Albertet sokan méltatják kitartó munkájáért, amivel fenntartotta az ország egységét. Belgium flamand és vallon közössége talán még soha nem volt annyire megosztott, mint manapság. </p> <p>- Azt írtam, remélem, Belgium megőrzi az egységét – mondta ez a férfi, miután üzenetet írt a brüsszeli városháza vendégkönyvébe. Arról is mesélt, hogy nagyapja a hadseregben harcolt a németek ellen és minden nemzeti ünnepen kitűzte a belga lobogót. </p> <p>A királyi háznak komoly rajongótábora van. Ennek a fodrászüzletnek a kirakatát is az uralkodó képmása díszíti. – Ő hozta össze a mostani kormányt is. Ha ő nem lett volna, még mindig nem lenne kormányunk – mondta a fodrászmester. </p> <p>A fiatalokat azonban nem köti le ennyire a hatalomátadás. – A körülöttem lévő fiatalokat nem érdekli ez. Igaz más sem – mondta egy nő. </p> <p>II. Albert vasárnap délelőtt írja alá lemondó nyilatkozatát, majd az új király beiktatása után egész napos ünnepségsorozat kezdődik. Fülöp királynak tíz hónapja lesz felkészülni az első komoly megmérettetésre, a következő parlamenti választás ugyanis valószínűleg ismét próbára teszi majd Belgium egységét. </p> <p>Audrey Tilve a Brüsszeli Szabadegyetem politológia doktorát, Dave Sinardet-et kérdezte. </p> <p><strong>- A Belga Királyság megítélése nem azonos az ország északi és déli részén, a flamand és a vallon régióban. Úgy tűnik, a flamandok inkább köztársaságot szeretnének és a holland nyelvű sajtó sem mindig bánik szépen a királyi családdal. Mi az oka ennek?</strong> </p> <p>Dave Sinardet: – Ebben van némi képmutatás is, de a flamand oldalon, a flamand politikában valóban nyíltabban bírálják a monarchia egyes intézményeit, mint a francia oldalon. És a vallonok kritikáival nem foglalkozik annyit a sajtó sem. A jelenség egyik oka, hogy a királyságról szóló vita összefügg a Belgium jövőjéről folyó vitával. A flamand részen megerősödött a nacionalista és szeparatista N-VA párt és épp azért bírálja a monarchiát, mert az egy belga szimbólum. Erre a kritikára fogékonyabbak az emberek Flandriában, hiszen a frankofon régióban viszonylag nagy egyetértés van a szövetségi Belgium ügyéről, így a monarchiáról is.</p> <p><strong>- Gyakran halljuk, hogy a király tartja össze az országot, amely megosztott az északi és a déli rész között. Ez most is így van?</strong></p> <p>- Valóban sokan Belgium jelképének tartják a királyt, hiszen ő minden belga uralkodója és a belga identitástudat része. Másrészt nem hiszem, hogy Belgium jövője a monarchián múlna. Elképzelhetőnek tartom a köztársaságot egy választott államfővel, különösen, ha az emberek nagy többsége rá szavazna. Hiszen ez is jelképezhetné Belgium egységét. </p> <p><strong>- Ön szerint az uralkodó nem jelent hosszútávú stabilitást az országnak?</strong> </p> <p>- Most is stabilitást jelent, egyszerűen azért, mert egy király általában évtizedeken át uralkodik, miközben a politikusok cserélődnek. De azt nem hiszem, hogy Belgium fennmaradása szempontjából a királyság intézménye mindenképpen szükséges lenne. </p> <p><strong>- Végül ejtsünk szót az ünnepségekről, amelyekre külföldi uralkodókat nem hívtak meg, nem lesz pompa. Ez nagyon különbözik attól, amit három hónappal ezelőtt Hollandiában láthattunk, amikor Beatrix királynő átadta a trónt fiának. Miért?</strong> </p> <p>-Ennek részben az az oka, hogy nem volt elég idő az előkészületekre, Albert király ugyanis csak két héttel ezelőtt jelentette be lemondását. Másrészt, azt gondolom, a kormány sem akarta a túlzott figyelmet, amit egy hatalmas esemény jelentene. Ezzel ugyanis felerősödtek volna a monarchia körüli viták és ez valószínűleg a monarchia ellenzőinek erősödésével járt volna, különösen Flandriában. Szerintem jól döntöttek, de az idő rövidsége miatt amúgy sem volt túl sok lehetőség.</p>