A javaslatot még el kell fogadnia az uniós pénzügyminiszterek tanácsának.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság azt állapította meg, hogy Magyarország nem lépett eléggé előre a reformok terén, ahhoz hogy lekérhesse a helyreállítási és kohéziós alapokat, további alapvető mérföldköveket kell megtennie - jelentette be a testület szerdai sajtótájékoztatóján. Ez azt jelenti azt javasolják, hogy a jogállamisági aggályok miatt fagyasszák be a 7,5 milliárd eurós uniós támogatást (a kohéziós alapok 65 %-a) . A végső szó az ügyben az uniós pénzügyminiszterek tanácsáé.
Az Európai Bizottság szerdán értékelte a magyar kormány lépéseit az általános kondicionalitási mechanizmus keretében, és azt állapították meg, hogy továbbra is fennáll az uniós költségvetést fenyegető kockázat.
Bár számos reformot már végrehajtottak, illetve azok folyamatban vannak, Magyarország a november 19-i határidőig nem hajtotta végre megfelelően az elfogadott és szükségesnek tartott 17 korrekciós intézkedés központi elemeit az általa vállaltak szerint. Ezek különösen az újonnan létrehozott Integritás Hatóság hatékonyságára, valamint az ügyészségi határozatok bírósági felülbírálatára irányuló eljárásra vonatkoznak - derül ki a testület közleményéből.
Ezért a Bizottság fenntartja a szeptember 18-ai határozatát, az az a kohéziós alapok 65 százalékának 7,5 milliárd eurónak a felfüggesztését.
A Bizottság támogatja Magyarország helyreállítási tervét, de azzal a feltétellel, ha megtörténik az igazságszolgáltatás függetlenségére és az uniós költségvetés védelmére vonatkozó alapvető mérföldkövek teljes körű és pontos végrehajtása. Azaz addig az 5,8 milliárd eurós összegből sem teljesíthető kifizetés.
Magyarország kötelezettséget vállalt 17 korrekciós intézkedésre, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos egyéb jogállamisági reformokra, amelyek egyértelműen meghatározott 27 szupermérföldkőből állnak. Tehát ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásához kötötték a kifizetést.
Előrelépés a magyar emberek érdekében
Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos hangsúlyozta a döntésről szóló sajtótájékoztatón, hogy bár Magyarország jó irányba indult el, de fontos kockázatok továbbra is fennmaradtak.
Ha a tanács elfogadja a költségvetésvédelmi intézkedéseket (ehhez minősített többség kell) folytatjuk a párbeszédet és próbáljuk arra ösztönözni a magyar kormányt, hogy mielőbb oldják meg a vitás kérdéseket - mondta a biztos.
Az a szándék vezérelt minket, hogy a magyar emberek érdekében sikerüljön előrelépést elérnünk - hangsúlyozta Hahn.
A tanácsnak december 19-ig kell szavaznia a kérdésről, minősített többség elfogadásához.
Navracsics: jövőre hozzáférhet Magyarország az uniós forrásokhoz
Navracsics Tibor szerint 2023-ban lehetővé válik, hogy 100 százalékosan hozzáférjünk az uniós forrásokhoz minden operatív program tekintetében. Erről a miniszter szerdán, a bizottsági döntés után tartott kormányinfón beszélt.
A 7,5 milliárd eurós összeg fagyasztásával kapcsolatban azt mondta, hogy a "felfüggesztést illeti, ez nem jelent újdonságot, ez ugyanaz, mint amit szeptember közepén bejelentettek".
A politikus hangsúlyozta, hogy a most elfogadott magyar helyreállítási és nemzeti tervet az egyik legjobbnak minősítette a Bizottság az uniós tagállamok nemzeti tervei közül.
Civil szervezetek: valós és hiteles jogállamisági és korrupcióellenes lépések nélkül nem jutunk uniós pénzekhez
Ígérgetéssel és félmegoldásokkal nem lehetett meggyőzni az Európai Bizottságot, így Magyarország továbbra sem juthat hozzá létfontosságú uniós forrásokhoz - állapította meg a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International közös közleményében. A civil szervezetek szerint "a kormánynak meg kell ragadni az utolsó kínálkozó lehetőséget".
Kiemelték, hogy ebből a pénzből még egyetlen euró sem veszett el véglegesen, és hogy a Bizottság javaslata "méltányos és a Magyarország érdekeit szolgálja".
A civilek értékelése szerint az uniós források jelentős részének a folyósítása azért nem történik meg, mert "a kormány az utóbbi tíz évben szisztematikusan lebontotta, most pedig a gyenge ígéreteivel nem tudja hitelesen visszaépíteni a jogállami és antikorrupciós intézményeket". Hozzátették, hogy "ennek a kormányzati felelőtlenségnek a kárait viszont Magyarország polgárai viselik".