A tervezők szerint a kulturális központ képes "kommunikálni" a közeli építményekkel, és szükség szerint elosztja a felesleges energiát.
HIRDETÉSSvédország Botnia partvidékének tornyosuló fái között egy új felhőkarcoló töri meg a hagyományosan szén-dioxid-kibocsátású építőipar trendjét. Tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit a 20 emeletes, 75 méter magas Sara Kulturális Központ - amely egy népszerű svéd szerzőről kapta a nevét.
Ez egy újabb faépítmény, amely Skelleftea utcáit díszíti – egy város, amely egy-egy új épülettel kezeli a klímaválságot.
„Mindenki azt gondolta, hogy egy kicsit őrültek vagyunk, ha egy ilyen fából készült épületet javaslunk” – mondja Robert Schmitz építész.
„Elég pragmatikusak voltunk, ezért azt mondtuk, hogy ha nem lehet mindent fából készíteni, akkor legalább egy részét így is meg tudjuk csinálni. De a tervezési folyamat során mindannyian azt mondtuk, hogy hatékonyabb mindent fából építeni."
Hogyan válhat az építkezés kevésbé pusztító hatású a környezetre?
A kulturális központban hat színház, egy könyvtár, két művészeti galéria, egy konferenciaközpont és egy 205 szobás szálloda található. Az egészet több mint 12 ezer köbméter fából építették, amelyet a várostól mindössze 60 kilométerre lévő erdő fáiból faragtak ki.
A tervezés része annak a törekvésnek, hogy leszoktassák a helyi építőipart a környezetre ártalmas anyagokról.
Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint egyedül 2015-ben az építési munkák okozták a globális, energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás több mint 38 százalékát. Eközben a cementgyártás a világ legnagyobb ipari szén-dioxid-kibocsátója.
Ezzel szemben a fa megköti a szén-dioxidot a légkörből, és véglegesen tárolja. A Sara Kulturális Központ – a világ második legmagasabb fatornya – mögött állók azt állítják, hogy a felhőkarcoló kilencmillió kilogramm szén-dioxidot fog megkötni élettartama során.
De az épület fenntartható fókusza nem áll meg itt. Napelemekkel is büszkélkedhet, amelyek képesek ellátni az épületet, és a felesleges energiát az alagsorban tárolni.
Hogyan kommunikál ez a felhőkarcoló a többivel, ami körülveszi?
A tervezők szerint a kulturális központ képes "kommunikálni" a közeli építményekkel, és szükség szerint elosztja a felesleges energiát.
„Elemzi az épület energiafelhasználását, és a rendelkezésre álló energiaszintek alapján döntéseket hozhat arról, hogyan működtessük” – mondja Patrik Sundberg, a Skelleftea Kraft helyi energetikai cég üzletágának vezetője. Sundberg azt állítja, hogy idővel a felhőkarcoló „megtanulja” az épület energiaszükségletét.
"Van egy mesterséges intelligencia-rendszerünk, amely minden percben, a hét minden napján, 24 órában segíti a felhőkarcolót, hogy meghozza ezeket a döntéseket."
Egy város, ami az erdőből nőtt ki
A fából építkezés nem újdonság Skellefteában, amely már a 18. században kihasználta az erdő közelségét az építőiparban. A helyi folyón átnyúló lenyűgöző fahídtól a belvárosban található, újabb háromszintes parkolóházig Skellefteában olyan érzés fogja el az embert, mintha minden az őt körülvevő fákból készült volna. A legtöbb esetben tényleg így van.
És mivel a város lakossága az elkövetkező években növekedni fog – 2030-ra 72 ezerről 80 ezerre – a helyiek életben szeretnék tartani ezt a zöld hagyományt egy új generáció számára.
„Biztonságban érezzük magunkat azáltal, hogy rátaláltunk erre az új, környezetbarát anyagra a változások közepette, amelyen keresztülmegyünk és az új emberek ideköltözésével is” – mondja Evelina Fahlesson, a város alpolgármestere. "Ha nem lennének ilyen hagyományaink, mivé válna a város? Mivé válna az önkormányzat? Egy teljesen más dologgá."
A svéd Lindbacks építőipari cég előregyártott faépületekre specializálódott. Jelenleg egy új fa lakásprojekten dolgozik, amely otthont ad a város újonnan érkezőinek.
"A favázzal az a jó, hogy idővel megváltoztatható, ami a házaknál nem tehető meg" - mondja a cég üzletágvezetője, David Sundstrom.
"Az erdészet és a faházak ezer éve vannak itt Skandináviában. Faházakban laktunk, amiben megvan az a bónusz, hogy az ember áthelyezheti a falakat, és megváltoztathatja az épület elrendezését."
HIRDETÉSEz egy másik előnye a szén-dioxid-megkötő faanyagnak, amely jelenleg az összes új többszintes épület több mint 20 százalékát teszi ki Svédországban.
Tomas Alsmarker, a Swedish Wood innovációs részlegének vezetője szerint az országban az elmúlt öt évben óriási változás ment végbe az építőanyagok terén.
"Minden, legfeljebb nyolc emelet magas épületnél
Svédország több mint egy évszázada betiltotta a két emelet feletti faházakat. Ma Európában a legnagyobb erdőterülettel rendelkező országban azonban ez a választott anyag.