AZ UNESCO Üzbegisztánban rendezett konferenciáján arról tanácskoztak, hogyan lehetne a nélkülözhetetlen korai gondozást és oktatást biztosítani minél több gyereknek a világon.
HIRDETÉSHogyan részesülhet befogadó és magas színvonalú gondozásban és óvodai nevelésben minden gyermek - ez volt az egyik fő kérdése az UNESCO koragyermekkori gondozásról és nevelésről szóló, Üzbegisztán fővárosában, Taskentben rendezett világkonferenciájának.
A tagországok képviselői ilyenkor szakértőkkel vitatják meg a lehetséges stratégiákat és vállalásokat tesznek. A világ 5-6 éves korú lakosságának negyede, körülbelül 33 millió gyerek még mindig nem részesül óvodai nevelésben. Ezért vagyunk itt, hogy mozgósítsuk a tagállamokat, az összes érdekelt felet, az oktatással foglalkozó közösségeket, hogy megvalósítsuk a kora gyermekkori nevelést.
A konferencia kezdetén a résztvevők megtekintették a kiállítást, ami óvodás gyerekek képeit mutatta be szerte a világon. De sok gyerek számára nem adatik meg ez a lehetőség. Az UNESCO globális oktatási jelentése kimutatta, hogy a kisgyermekkori neveléshez és oktatáshoz való hozzáférés még a gazdag országokban is jövedelem függvénye.
- A kirekesztés nem egyenletesen érvényesül - mondta az Euronewsnak Anna Cristina D’Addio, az UNESCO globális oktatási elemzője. - Vannak szélsőséges kirekesztettséget okozó gócok, bizonyos csoportokhoz tartozó gyerekek rutinszerűen kihullanak a rendszerből. Európában például a roma gyerekek. Ez ellen cselekednünk kell, és prioritásként kell kezelnünk.
Nagy különbségek vannak az alacsony és a magas jövedelmű országok között. A konferencia egyik meghívottja - a gyermekek jogainak híres szószólója, a Nobel-békedíjas Kailash Satyarthi - sürgette a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyják magukra a gyermekeket.
- Őszinte politikai akaratra van szükség, arra, hogy a kemény kérdéseket is feltegyük magunknak - mondta Satyarthi. - Hogy miért hullik ki annyi gyerek, különösen a szubszaharai gyermekek és az alacsony jövedelmű országok gyermekei, ők súlyos válsággal küzdenek, oktatási válsággal, egészségügyi válsággal, fejlődési válsággal, a gyermekkor válságával, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A konferencia egyik fontos témája volt a korai fejlesztés és oktatás a konfliktuszónákban.
- Amikor a válsághelyzetekre reagálunk, csak a menedékre, élelmiszerre, higiéniára gondolunk, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a nullától ötéves korig terjedő kritikus időszakban biztosítanunk kell a mentális egészséget, a játékra, a tanulásra, az önkifejezésre és a normális gyermekkorra való lehetőséget - mondta Nour Jarrouj, a Moving Minds aktivista csoporttól.
A gyermek korai évei döntő fontosságúak a tanulási képesség kialakításában és a jövőjük megalapozásában. Az első 1000 nap a legfontosabb. Mire a gyermek eléri a 3 éves kort, agyának 90 százaléka már kifejlődött.
- A gyermek élete első éveiben olyan kompetenciákat tanul, amelyek a későbbiekben meghatározzák az iskolai sikerességét, a jólétét és a szocializációját - magyarázta Chloe Farrer kognitív idegtudománnyal foglalkozó szakember. - A legfontosabb, hogy a gyereket sok inger érje, szenzoros, nyelvi, szociális és érzelmi ingerek egyaránt.
Üzbegisztán más országokhoz hasonlóan megosztotta tapasztalatait a konferencián. A konferencia résztvevői meglátogattak néhány új helyi óvodát Taskentben. Az üzbegisztáni óvodákba járó 3 éves korú gyermekek száma öt év alatt 27-ről 70%-ra nőtt
A konferencia zárónyilatkozatába foglalt kötelezettségvállalások egyike, hogy a kisgyermekkori nevelés és gondozás támogassa a gyermekeket az olyan globális kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és a világjárványok.
Ennek a konferenciának a fő célja, hogy a részt vevő tagállamok megerősítsék, hogy minden gyermeknek garantált joga van a méltányos, inkluzív és tisztességes oktatási feltételekhez - mondta Agrippina Shin, az óvodákért felelős üzbég miniszter.
A végső cél az, hogy közelebb kerüljünk a 4.2. fenntartható fejlődési cél eléréséhez - hogy 2030-ra minden lány és fiú hozzáférjen a minőségi koragyermekkori gondozáshoz és oktatáshoz.