Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A háború gazdasági hatásait vitatják meg Brüsszelben

Írta: Naomi Lloyd
euronews_icons_loading
A háború gazdasági hatásait vitatják meg Brüsszelben
Szerzői jogok  euronews

Energiafüggőség, élelmiszer- és üzemanyagáremelkedés, háttérbe szoruló klímacélok – ezekről volt szó a Brüsszeli Gazdasági Fórum előzetesében, a Real Economy című műsorban.

Oroszország háborúja elsősorban az ukrán emberek tragédiája. Európa azonnali válasza a szolidaritást és a menekültek segítését mutatta. Most, hogy emelkednek az élelmiszer- és energiaárak, és hogy Európa le akar számolni orosz energiafüggőségével, mit jelent mindez az unió gazdasására nézve? Ez lesz a májusi Brüsszeli Gazdasági Fórum legfőbb témája.

A Real Economy házigazdája, Naomi Lloyd az esemény egyik előadóját, IMF vezérigazgató-helyettesét kérdezte arról, vajon mennyire lesznek hosszú távúak a háború gazdasági hatásai Európában, és mit jelent ez a mindennapjainkra nézve.

„Az ukrajnai háborúnak jelentős hatása lesz Európa egészére. Nagyjából egy százalékkal csökkentettük a növekedési előrejelzéseinket a főbb európai gazdaságokra vonatkozóan, amelyek így valószínűleg 3 százalék körül fognak teljesíteni. Ugyanakkor jelentősen magasabb inflációra számítunk. Tehát a legkézzelfoghatóbb hatások az emberek életére nézve, természetesen Ukrajnán és a menekültválságon kívül, hogy a nyersanyagárak emelkedtek, és az energiaköltségek is jelentősen megnőttek. Ez pedig hatással van az emberek vásárlóerejére. A háború és a szankciók hatása pedig még nem gyűrűződött be teljesen,” mondta Gita Gopinath.

„A világjárvány eleve megviselte a fiatalokat, most pedig itt van a háború és a háborúval járó nagyfokú bizonytalanság. Ez hatással van arra, hogy a vállalkozások mennyi munkaerőt vesznek fel. És láthatjuk, hogy ez a fiatalabb munkavállalókra is hatással van, akik most lépnek be a munkaerőpiacra. Ami az EU tennivalóit illeti, jelenleg úgy látjuk, hogy célzott támogatást kell nyújtani, mondjuk készpénzátutalások formájában azoknak a háztartásoknak, amelyeket súlyosan érint az energiaárak emelkedése. Fontos a beruházás is. Szükségünk van a zöld átmenetre, ugyanakkor figyelmet kell fordítanunk az energiabiztonságra is. Egy klímabefektetési alap is nagyon hasznos lenne,” tette hozzá az IMF vezérigazgató-helyettese.

A Brüsszeli Gazdasági Fórum az az esemény, amelyen már 20 éve a legfontosabb döntéshozók, tudósok, civilek és vállalkozók vitáznak Európa legnagyobb gazdasági kihívásairól.

A fiatal generáció a klímacélok és a demokrácia miatt aggódik

2022 az Ifjúság Európai Éve. De miféle jövő vár most a következő generációra? Az Európai Parlament egyik fiatal, dán képviselője válaszolt a kérdésre:

„Tartok tőle, hogy nem fogjuk elérni a klímacélokat. Attól félek, hogy látni fogunk egy blokkot Kelet-Európában, amely eltávolodik a demokráciától és az emberi jogoktól. És akkor újabb kihívásokkal nézünk majd szemben a demokráciánkban, és egy új hidegháborúban fogunk állni. Ugyanakkor bizakodó is vagyok, és azt hiszem, tudjuk kezelni ezeket a válságokat. Ha ránézek a fiatal generációra, az reménnyel tölt el,” fogalmazott Kira Marie Peter Hansen.

Minden generációnak megvan a maga keresztje, de a Z és az Alfa-generáció kihívásai hatalmasak: pénzügyi és gazdasági válság 2008-ban, koronavírus-járvány 2020-ban, klíma- és környezetvédelmi válság, demokráciakrízis, és háború Ukrajnában. Meg a technológiai és digitális forradalom, amely feje tetejére állítja az addig ismert világot.

A kettős zöld és digitális átállás továbbvitele létfontosságú ennek a generációnak, amely már okostelefonnal a kezében született.

Lassítja-e a háború a zöld átmenetet?

Valdis Dombrovskis-t, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét és kereskedelmi biztosát kérdezte Naomi Lloyd arról, szerinte milyen lépéseket kell tenni Európa gyors felépülésének biztosítása érdekében.

„Mindenekelőtt, egyértelműen a legfontosabb azon dolgozni, hogy véget érjen a háború Ukrajnában. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan cél, amelyet önmagában is követnünk kell. De az is világos, hogy minél gyorsabban véget ér a háború, annál könnyebben tud talpra állni a gazdaság is. Fontos, hogy erősítsük az európai gazdaság ellenálló képességét, hogy a tagállamok jól használják fel a helyreállításra szánt forrásokat. Az is világos, hogy csökkentenünk kell az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket,” mondta az uniós biztos.

Valdis Domrovskis szerint azonban a háború egyáltalán nem veti vissza a zöld átállást, sőt. „Egyértelmű, hogy az klímaváltozási céljainkat illetően ezen a pályán kell maradnunk: 55%-os csökkentés 2030-ig és klímasemlegesség 2050-ig. És azt mondanám, azzal, hogy eltávolodunk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, nem mondunk ennek ellent, sőt, felgyorsítjuk a folyamatot, hiszen ez az Európai zöld megállapodás lényege,” tette hozzá.