Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Újra kell gondolni az uniós államok költekezésének szabályozását

Írta: Naomi Lloyd
euronews_icons_loading
Real Economy
Real Economy   -   Szerzői jogok  euronews

Az uniós kormányzás adósságának és kiadásainak szabályozását a pandémia miatt felfüggesztették. Vajon megváltoztatják most, a klímaváltozás és az ukrajnai háború hatására? Erről volt szó a Real Economy adásában.

Az Európai Unió újragondolja a kiadások, adósságok és befektetések szabályozását, amely meghatározza az európai gazdaság jövőjét. A jelenlegi szabályozás a maastrichti szerződésig nyúlik vissza: a kormányoknak 3 százalék alatt kell tartaniuk a hiányt, és 60 százalék alatt az államadósságot. Ezt ideiglenesen felfüggesztették a pandémia alatt, vagyis a kormányok többet is költhettek. Az ukrajnai háború gazdasági hatásai miatt vajon új szabályokra lesz szükség?

Az Európai Bizottság az uniós országok közkiadásait, adósságát és beruházásait szabályozó költségvetési szabályok reformját készíti elő. A kérdés az, mit jelent ez az uniós kormányzati kiadások jövőjére nézve, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos beruházások tekintetében. 

Sigrid Kaag holland és Nadia Calviño spanyol pénzügyminiszter olyan reformot sürget, amely lehetővé tenné a zöld és a digitális átállás megvalósításához szükséges állami beruházásokat. A két pénzügyminiszter április 4-én, az euróövezeti pénzügyminiszterek luxembourgi értekezletén ismertette közös nyilatkozatukat.

Gyorstalpaló az EU fiskális szabályairól:

Az EU fiskális szabályai meghatározzák, hogy az országok hogyan kezeljék az államháztartásukat. Alapszabály, hogy az államháztartási hiány legfeljebb a GDP 3 százaléka, az államadósság pedig legfeljebb 60 százaléka lehet.

A pandémia alatt ezt a szabályt felfüggesztették, de a tervek szerint 2023-tól visszaállítják. Az évek során a szabályok működtetése túlságosan bonyolulttá vált. Ráadásul a gazdasági környezet is megváltozott: megnőtt az adósság, kormányzati befektetésekre van igény az európai zöld- és digitális átállás miatt, és itt az ukrajnai háború is.

Az Európai Bizottság újraindította az uniós gazdasági kormányzás felülvizsgálatát, egy nyilvános vitával együtt – szakszervezetekkel, akadémikusokkal, központi bankokkal, nemzeti országgyűlésekkel és uniós pénzügyminiszterekkel. A javaslatokat még 2022-ben előterjesztik.

Közben több pénz kell a zöld beruházásokra

A felülvizsgálat célja, hogy fenntartható államháztartás mellett ösztönözni tudják – különösen a zöld – beruházásokat.

A vallon város, Verviers Belgiumban már megérezte a klímaváltozás hatásait – tavaly nyáron a Vesdres folyó kilépett a medréből és óriási károkat okozott. Az újjáépítés és a hosszútávú megoldások költsége csak a közintézményeknél eléri a 45 millió eurót, ami jócskán megterheli a városi költségvetést.

„Ez egy emberi tragédia, az árvízben 38 ember halt meg, köztük nyolcan Verviers-ben (Verviében). A klímaszakértők előrejelzései szerint 10-15 év múlva még több árvíz lesz. Hőhullámokról is beszélnek, szóval ebben a szellemben kell újraépítenünk a várost. Ez viszont költséges. Korlátozottak a lehetőségeink, lakosonként csak 125 euró hitelt vehetünk fel,” mondta a város polgármestere, Muriel Targnion.

A klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni költséges dolog, ráadásul mindeközben csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást is. Az Európa Bizottság becslése szerint a magán és állami befektetéseket évi 392 milliárd euróval kell növelni 2030-ig. A beruházások egyik fő területe az energiatermelés.

„A napenergiaszektorban a mai 165 gigawattról – ami jelenleg 50 millió európai háztartás ellátására elegendő – egy terrawattra szeretnénk eljutni. Ez 117 milliárd köbméter gáznak felel meg. Ez majdnem annyi, mint az orosz import. Rengeteg jöhet a magánbefektetésekből is, de a tagállamoknak kétségtelenül szerepet kell vállalniuk ebben,” véli a Solarpower Europe vezérigazgatója, Welburga Hemetsberger.

Az ilyen kolosszális költségvetési tételek nagy terhet rónak a tagállamok büdzséire. Belgiumban az államadósság már eléri a GDP 111 százalékát. Sokak szerint meg kellene reformálni az államadósság-plafont, különösen, ha az Európai Unió által is szorgalmazott digitális- és klímaátállásra vonatkozó beruházásokról van szó. Ezeket a szabályokat 2020-ban függesztették fel, hogy segítsenek megküzdeni a koronavírus-járvánnyal. Visszaállítsák őket, ha vége a válságnak? Egy civil szervezet szerint frissíteni kell őket.

„A probléma nem váratlan, de már az ajtóban tornyosul, mert ezeket a szabályokat újra bevezetik majd. A klímaváltozás várhatóan a gazdaság termelékenységére is hatással lesz. Nem lesz fenntartható adósság, ha nem reagálunk a klímaváltozásra, és a szakszervezetek azt mondják, egy halott bolygón nem lesznek munkahelyek, én úgy fogalmaznék,

egy halott bolygón nem lesz fenntartható adósság
Isabelle Brachet, Climate Action Network Europe

Ezért van szükség az Európai Unió fiskális szabályainak reformjára, amelyek korlátozzák az állami kiadásokat,” a Climate Action Network Europe koordinátora, Isabelle Brachet.

Az Oroszországgal szemben meghozott szankciók miatt egekbe szöktek az energiaárak, így az orosz energiától való függőség csökkentése újabb nyomást jelenthet a szabályok reformjára.

Gentiloni: jóval többre van szükség, mint a köszöbértékek átírása

Brüsszelben, az Európai Bizottságnál vizsgálják felül a fiskális szabályokat. A gazdaságért felelős biztossal, Paolo Gentilonival Naomi Lloyd beszélgetett.

Naomi Lloyd, Euronews:A fiskális politika felülvizsgálata már esedékes volt. Aztán jött a pandémia, a recesszió, most pedig az Ukrajna elleni orosz agresszió. Mit jelent ez a fiskális szabályokra nézve? Felülírják a 3 és 60 százalékos szabályt?

Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos: Nem vagyok biztos benne, hogy most ez a fő cél. Mindannyian tudjuk, hogy ezekről a küszöbértékekről 25 évvel ezelőtt döntöttek. Jelenleg átlagosan közel 100 százalékos az adósságszint az euróövezetben. Szerintem a szabályainkat úgy kell módosítanunk, hogy az adósságcsökkentés fokozatos legyen, lehetővé téve a szükséges beruházások megvalósítását. És ez az igazi kihívás, jóval több, mint ezeknek a küszöbértékeknek a megváltoztatása, mert ez szerződésmódosítással, népszavazással járhat. Nem könnyű út ez a jelenlegi nehéz időkben.

Naomi Lloyd, Euronews:Már így is hatalmas állami beruházásokra van szükség a klímacélok eléréséhez. Ez most az orosz energiától való függőség csökkentése érdekében különösen sürgősség vált. Mit jelent ez a jövő fiskális politikájára nézve?

Paolo Gentiloni, gazdaságért felelős uniós biztos: Szerintem nagyon világos tapasztalatunk van az előző krízisből, a pénzügyi válságból. Túl hamar szigorítottuk a fiskális szabályokat, és fokozatosan csökkentettük az állami beruházásokat. Ebben a mostani helyzetben ez teljesen lehetetlen. Elkötelezettek vagyunk a zöld- és a digitális átállás mellett. És – ahogy Ön is említette – ott van még az orosz energiától való függőség csökkentése. Új európai ambícióink vannak a közös védelem terén. Tehát olyan költségvetési szabályokra van szükség, amelyek figyelembe veszik az államháztartás fenntarthatóságát, de teret adnak az állami beruházásoknak. A pandémia és a háború borzalmas válsága az egység szükségességét üzente számunkra. Erősebb Európára van szükségünk, ehhez pedig erősebb koordinációra. És természetesen ennek alapja a fiskális szabályozás.