Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Amikor választani kell a lakás fűtése és az élelmiszervásárlás között

Írta: Naomi Lloyd  & euronews
euronews_icons_loading
Amikor választani kell a lakás fűtése és az élelmiszervásárlás között
Szerzői jogok  euronews

Ahogy az energiaárak az egekbe szöknek - európaiak millióinak kell választaniuk, hogy otthonukat fűtsék vagy egyenek ezen a télen. Bulgáriában európai alapok segítenek, hogy meleg étel kerülhessen az asztalra. A Real Economy utánajárt, mit tesznek az energiaszegénység elleni küzdelem érdekében.

Európában a tél közepén járunk - és bizony hideg van odakint. Képzeljük el, hogy a saját otthonunkban is ilyen hideg van. A helyzet az, hogy több tízmillió európainál ez a helyzet, nem engedhetik meg maguknak, hogy fűtsék otthonukat, miközben a járvánnyal és az emelkedő energiaárakkal küzdenek.

Több mint 35 millió európai nem tudja melegen tartani otthonát ezen a télen. Ez Görögország, Portugália, Magyarország és Írország teljes lakosságának felel meg együttvéve. Nekik dönteniük kell, hogy fűtenek vagy ételt tesznek az asztalra. Az energiaszegénység két fő oka az alacsony jövedelem és az alacsony energiahatékonyságú lakóépületek.

Európában az elmúlt hónapokban megugró üzemanyagárak és a még mindig tartó világjárvány rontott a helyzeten, még nehezebbé tette az emberek számára, hogy kifizessék a számláikat. Az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az energiaellátáshoz való hozzáférés joga szerepel a szociális jogok európai pillérében - az európai szociális jogok megerősítését célzó útmutatóban. Az EU felvázolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az országoknak javasol az üzemanyagárak alacsonyan tartása érdekében, beleértve a sürgősségi jövedelemtámogatást és az adócsökkentést.

Franciaországban a járvány kezdete óta több mint 30%-kal nőtt az olyanok száma, akik élelmiszerbankokat vesznek igénybe. Az emberek Európa-szerte az élelmiszerárak és az energiaszámlák emelkedésével küzdenek. Bulgáriában a lakosság több mint egynegyede nem engedheti meg magának, hogy fűtsön - ez a legmagasabb arány Európában, ezt követi Litvánia és Ciprus.

Fanny Gauret Bulgáriába utazott, ahol a leginkább rászorulóknak nyújtott európai segélyalap (FEAD) segít a legkiszolgáltatottabbakon.

Télen Bulgáriában a hőmérséklet rendszeresen nulla fok alá süllyed... Ezért az otthon fűtése nagy gondot jelent, főleg a legkiszolgáltatottabbak számára, akik gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy melegen maradjanak. A rosszul szigetelt épületek, de az alacsony jövedelmek és az emelkedő energiaárak is okai ennek a bizonytalan helyzetnek.

Kocherinovo egy kis hegyi falu az ország nyugati részén. A 71 éves Nikola egyedül él itt. Nyugdíja kicsi, 150 euró, ami a minimálbér fele. Energiaköltség-támogatást kap, amelyet a kormány fizet: ebből a pénzből tud tűzifát venni.

"Októberben 520 lejt kaptam a tűzifáért, ez az egész télre elég. 500 leváért öt köbmétert kapsz. Én nyolcat vettem, a különbözetet zsebből fizettem ki. Régen 75 leva volt a köbméter, most 90, ami 15 levával több" mondja.

Nikola hiába kap orvosi segélyt, és a nyugdíjasoknak járó COVID-bónuszt, alig tudja kifizetni a számláit, gyógyszereit, élelmiszereit. Így minden nap kap ebédet a "meleg ebéd a léleknek" programnak köszönhetően, amelyet a FEAD, a leginkább rászorulóknak nyújtott európai segélyalap finanszíroz.

Nikolához hasonlóan 2020-ban több mint 15 millió európai részesült élelmiszersegélyben az európai FEAD-alapnak köszönhetően. Ugyanebben a faluban él a 62 éves Evelina, aki fogyatékossága ellenére egyedül gondoskodik szüleiről. Nyugdíjuk nem elég a család kiadásaira. Többfajta állami segélyt is kap, így tud megélni.

"Kaptam támogatást fűtésre, élelmiszerre, és van egy asszisztens is, aki segít nekem. Sokkal jobb, legalább már nem kell főznöm" - magyarázza.

Az energiaköltségek a legszegényebb bolgár háztartásokat terhelik: 2018-ban a kiadások mintegy 16%-át tették ki, míg Svédországban kevesebb mint 5%-át. Evelina pénzt tudott félrerakni, hogy olyan kályhát vegyen, amely pellettel működik, tehát kevesebb energiát fogyaszt, mint a fa.

A nemzeti és az európai támogatások kombinációja, mint például Evelináék esetében, az Európai Szociális Alap Plusz egyik célja: az energiaszegénység - és a szegénység minden formája - elleni küzdelem.

"A szegények számára nagyon fontosnak bizonyult, hogy a FEAD-programon keresztül nyújtott élelmiszer- és alapvető anyagi támogatást nemzeti politikák és nemzeti intézkedések is kísérjék, csökkentve a szegények személyes jövedelmére nehezedő terheket, elősegítve, hogy fűthessenek, megvehessék a gyógyszereiket, kiegyensúlyozott és ésszerű életvitelt tarthassanak fent" - mondja Andriana Sukova, az Európai Bizottság munkatársa.

Thomas Pellerin-Carlint, a Jacques Delors Energia Központ igazgatóját az európai energiaszegénység válságáról alkotott véleményéről kérdeztük.

euronews: Hogyan lehetünk olyan helyzetben Európában, hogy emberek milliói ne engedhessék meg maguknak, hogy fűtsenek? Ez alapvető szükséglet...

Thomas Pellerin-Carlin: Abszolút. Ez a múltban hozott döntéseink eredménye, amelyek egy olyan nem hatékony rendszert hívtak életre, amely a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásán alapul. Emiatt kerültünk abba a helyzetbe, hogy európaiak tízmilliói nem tudják megfelelően fűteni az otthonukat. És ez minden alkalommal súlyosbodik, amikor fosszilis tüzelőanyag-válság van.

EN: Sok európai ország intézkedéseket vezetett be a segítségnyújtás érdekében. Mennyi változást hoznak?

TPC: Azok az országok teljesítenek a legjobban, ahol a megújuló energiaforrásokra és a hatékonyságra való átállást ösztönző politikák vannak érvényben. Az energiaszegénység Európa déli részén a legrosszabb, ami kicsit ellentmondásos. Az ember azt hinné, hogy minél hidegebb van valahol, annál nagyobb az energiaszegénység, de valójában fordítva van. Mert az energiaszegénység nem a földrajzi fekvés, hanem a politikai döntések eredménye. Az hogy Svédországban most minden rendben van, az nem a jelenlegi svéd kormánynak köszönhető, hanem annak, hogy Svédország 30 éven át beruházott a házak felújításába és a megújuló fűtési rendszerek fejlesztésébe.

EN: Ön szerint mit kell tenni európai szinten?

TPC: Én úgy látom, három dolog van. A Jacques Delors Intézetben megfogalmazott véleményünk szerint az európai zöld megállapodás része kell, hogy legyen annak biztosítása, hogy minden család megfelelően fűthesse otthonát télen. Ennek mindenekelőtt politikai célkitűzésnek kell lennie. Hogyan valósítjuk ezt meg? Először is a szabályozáson keresztül. Hogy előírjuk a rosszul szigetelt épületek felújítását, amikor azokat bérbe adják vagy eladják. A harmadik dolog pedig az, hogy finanszírozást biztosítunk az ilyen jellegű felújítások támogatására, különösen a legszegényebb országok, például Bulgária esetében. Erre vonatkozóan az Európai Bizottság jó javaslatot tett egy szociális klímaalap létrehozásáról - ez jelentős lépés lenne a helyes irányba.