NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Grúzia esőerdeiben olyan érzésünk támad, mintha Amazóniában járnánk

Grúzia esőerdeiben olyan érzésünk támad, mintha Amazóniában járnánk
Szerzői jogok euronews
Írta: Monica PinnaEuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Colchic ökoszisztéma, amely 20 millió éve kezdett fejlődni, az egyetlen hely a világon, ahol az ősi esőerdők és a fiatalabb vizes élőhelyek együtt léteznek.

HIRDETÉS

Grúzia egyedi biodiverzitását az UNESCO azzal ismerte el, hogy felvette világörökségi helyszíneket tartalmazó listájára Colchic esőerdejeit és vizes élőhelyeit. Vajon az öko-turizmus segíthet a környezetvédelemben és a gazdaság fellendítésében? Erről szól a Focus eheti epizódja.

“Olyan, mintha Amazóniában lennénk, pedig ez Európa!" - mondja műsorvezetőnk, Monica Pinna. "Grúziában vagyok, és egy különleges esőerdő vesz körbe, amelyet az UNESCO nem rég adott hozzá a világörökségi helyszíneinek listájához. Megnézzük, a biodiverzitás védelme itt hogyan vált előnyös stratégiává mind a környezet, mind a gazdaság számára.”

A Balti-tenger keleti partján vagyunk. A Colchic ökoszisztémák 20 millió éve kezdtek fejlődni. Grúzia régóta védi ezeket a törékeny régiókat, most pedig az UNESCO nemzetközi elismeréssel is illette őket.

“A Colchic esőerdő ősöreg fákból áll, amelyek túlélték a jégkorszakot, és a tercier időszak óta folyamatosan burjánzanak" - mondja Tamar Khakhishvili, a Grúziai véett területek ügynökségének társelnöke. "Sok olyan fajjal fog találkozni, amely valóban nagyon ritka, egyedi helyi és ereklye- fajokkal.” 

Ez az egyetlen hely, ahol az ősi esőerdők és a fiatalabb vizes élőhelyek együtt léteznek. Ispani Mire tökéletes példa erre.

“Ez az egyetlen módja itt a közlekedésnek, és szintén így lehet megvédeni a fehér mohát, amely befedi a földet az Ispani Mire körül” - mutatja műsorvezetőnk. 

Ennek a Colchic tőzegföld- komplexumnak egyedi az összetétele és 80 százalékban vízből áll.

**Monica Pinna, Euronews: **

“Izolda, mi van a lábunk alatt?”

**Izolda Matchutadze, a Batumi Shota Rustaveli egyetem kutatója: **

“Képzeljen el egy tavat fejjel lefelé, ami öt méter mély, és ez a tőzegmoha-takaró fedi be. Amikor járunk rajta, úgy vibrál, mint egy trambulin.”

A hatóságok azt várják a világörökségi listára kerüléstől, hogy az majd több pénzügyi támogatást hoz a természetvédelemre és másra is.

“Amint kapunk pénzt a védett területek fejlesztésére, a vidéki térségek társadalmi és gazdasági fejlesztésére fordítjuk majd" - szögezi le Tamar Khakhishvili, a Grúziai véett területek ügynökségének társelnöke. "A helyi háztartásokat fogjuk támogatni abban, hogy vállalkozásokat állítsanak fel, hogy vendégházakat alapítsanak, és így tovább.”

A négy új grúziai világörökségi helyszín közül három az ajarai autonóm régióban található. Fővárosa, Batumi maga is négyévszakos turisztikai célpont.

Monica Pinna, Euronews: 

“Milyen hatása lesz az UNESCO döntésének a turisztikai szektorra?”

**Tornike Rijvadze, az Autonóm Ajarai Köztársaság kormányzati elnöke: **

“Ez egyedi lehetőség a turizmusunk számára, hogy a régiónk még változatosabb és még vonzóbb legyen. Dinamikusabbá teszi a gazdaságunkat is.”

HIRDETÉS

A magasan Batumi felett fekvő Kintrishi nemzeti park készül a látogatók fogadására.

**Monica Pinna, Euronews: 
**

“Tina, ez a hely olyan vad, hogy itt még rendes utak sincsenek!”

**Tinatin Zoidze, az ajarai Turisztikai Ügynökség vezetője: 
**

“Már elkezdtük a tóhoz vezető nyomvonalak és a természetszeretők menedékeinek kialakítását.”

HIRDETÉS

Grúzia szeretné növelni védett területeinek számát, miközben fenntartható módon megnyitja a látogatók előtt ezeket az egyedi ökoszisztémákat.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Üveghidat építettek egy grúziai kanyon fölé

Van folyójuk, de nem élvezhetik