Időutazás a Nyugat-Balkánon

Melyik korszakba szeretne utazni? A bronzkorba? A bizánci korszakba? Vagy a középkori időkbe? Vagy talán a jelenben szeretne maradni? 

A Civilizációk Találkozásának útja, amely átszeli a nyugat-balkáni országokat, lehetőségek sokaságát kínálja. A régióban található több úttól eltérően, mint a Via Dinarica vagy a Balkán Műemléki Ösvény, a Civilizációk Találkozásának útja egy konceptuális út, amely a régió identitásán alapul.

Öt kulcstörténetben foglalja össze a történelmet és az örökséget, így a külföldi és a helyi látogatók alaposabban megismerkedhetnek a világ egyik legsokszínűbb térségével.

Az “Ahol minden elkezdődött” a régió ókori gyökereihez vezet vissza. Nyomokat találhatunk a bronzkorból, a görög, a római és a bizánci korszakból.

Az átjárhatatlan hegységek, amelyek jellemzőek erre a térségre, megóvták ennek az ősi örökségnek a maradványait, amelyekben a legendák és a történelmi tények együtt mesélik el a történetet.

Maja Hadziska Trendafilova, a Regionális Együttműködési Tanács programigazgatója:

"Ez a Balkán önnek – keresztút vagy találkozási pont, ha úgy tetszik. Ahol a Kelet találkozik a Nyugattal. Mindenhol érzékelhető, még az ételeinkben is."

A “Balkán Kulturális Reneszánsz” a Nyugat-Balkán középkori korszaka előtt tiszteleg.

A katolikus és az ortodox egyház hatása is érezhető ezen a földsávon, amelyen erődítmények is találhatók, mivel a régió a római birodalom kettészakadásakor határkonfliktusok színtere volt.

Az ottomán birodalom alatti megszállás is nyomokat hagyott a Nyugat-Balkánon. Ezt a “Szultánok Ruméliája” mutatja be, egy ösvény, amely bensőséges perspektívában tárja a látogatók elé az ottomán építészetet és hatását a régió zenéjére, ételeire és kultúrájára.

A 4. út, a "Császárok Álma" az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális örökségét mutatja be. 

Végül, de nem utolsó sorban, egy út azoknak, akik nem szeretnének utazni az időben: a “Vibráló Fővárosok”, amely a Nyugat-Balkán hat dinamikus fővárosának kultúráját mutatja be.

Mindezek az utak és ösvények összekötő hidakként szolgálnak a Nyugat-Balkánon.