Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Júliustól jön az InvestEU, 370 milliárd euró összegű beruházás mozgósítása

Írta: Euronews
euronews_icons_loading
Júliustól jön az InvestEU, 370 milliárd euró összegű beruházás mozgósítása
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Ahhoz, hogy Európa újraindíthassa gazdaságát és elérje klímacéljait, befektetésekre van szüksége, az üzleti vállalkozások, a fejlesztés és az infrastruktúra területén. De van itt egy probléma. Az európai vállalatok majdnem fele azt mondja, a beruházások csökkentését tervezik a világjárvány miatt.

Hogy jobban megértsük a beruházásokban rejlő kihívást, íme néhány fontos adat:

Ahogy Európa túljut a világválságon, beruházásokra van szüksége a gazdaság újraindításához és a munkahelyteremtéshez.

De a befektetők haboznak. Itt lép közbe az EU, vagyis az InvestEU program, hogy több projekt finanszírozására bátorítsa a beruházókat, az uniós költségvetésből 26 milliárd euró, a partnerbankok pedig 7 milliárd euró garanciával.

Mi az InvestEU program?

Az InvestEU program várhatóan mintegy 370 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít majd állami és magánfinanszírozásban.

6,6 milliárd eurót fordítanak kutatásra, innovációra és digitalizációra.

6,9 milliárd EUR kis- és középvállalkozásokra

2,8 milliárd eurót szociális beruházásokra

és 9.9 milliárd eurót fenntartható infrastruktúrára

Az InvestEU keretében végrehajtott beruházások legalább 30 %-a hozzá fog járulni az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.

A program az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikerére épül, amelyet az EU 2015-ben indított el – és a köznyelv Junker- tervként ismer – s amely 5 milliárd eurónyi befektetést eredményezett.

Hogyan működik a gyakorlatban?

Gyakran beszélünk, zöld energiáról és az ökológiai átmenetről. De mi lesz a szénrégiókkal? A lengyel Szilézia szívében található Wałbrzych, a település mely 500 éve a szénből él.

Wałbrzych 14 millió eurós hitelt kapott az Európai Beruházási Banktól, hogy tovább tudjon lépni a szénkorszakból és újjáélessze a városközpontját. A kölcsönt az Európai Bizottság támogatta.

Roman Szelemej, a város polgármestere arról beszél, hogy az újjáélesztés annyit jelentett, hogy teljes egészében újjáépítették a régi városnegyedet. A társadalmi élet újjáélesztése pedig azt jelentette, hogy az óváros lakóit arra kérték kezdjenek új életet. Új életet adva ezzel a régi városnak.

És nemcsak Wałbrzych jutott forrásokhoz az Európai Beruházási Tervből. Menjünk most Poznanba, Lengyelország ötödik legnagyobb városába.

" Építenünk kellett néhány lakást fiatalok és idősek számára. Olyanoknak, akiknek egy kis pénzre vagy egy kis segítségre volt szükségük a kezdéshez. A fiatalok aztán itt letelepedhetnek, majd jó munkát találhatnak és az óvodába küldhetik a gyerekeket” - erről már Jacek Jaskowiak polgármester mesél.

Középpontban a szociális bérlakás és a megfizethető lakhatás. A program keretén belül 3000-4000 ember lakhatási gondja oldódott meg.

Ennek a projektnek a finanszírozásához a fejlesztő az Európai Beruházási Bankhoz fordult, a kölcsön összköltségének felét kitevő hitelért, hogy a magánbefektetők kockázatvállalását mérsékelje.

Szociális lakhatás, mint befektetés

Andrzej Konieczny, a poznań-i Szociális Lakhatási Társaság igazgatója arra emlékszik. hogy a bankok kezdetben nem bíztak bennük teljes mértékben. Az egyik probléma, hogy ez egy kicsit más tevékenység volt, mint korábban. És maga a kölcsön futamideje amit szerettek volna - kezdetben 25-30 év volt - szintén problémát jelentett. De végül sikerült megegyezniük a bankkal.

A Szociális Lakhatási Társaság arra számít, hogy a projekt sikere, valamint az Európai Beruházási Bank jelenléte meg tudja győzni a jövő privát befektetőit arról, hogy finanszírozzák a következő projektjüket.

Júliustól az InvestEU felváltja a Juncker-tervet. Ezúttal a helyi pénzintézetek, mint például a lengyel nemzeti fejlesztési bank ( Bank Gospodarstwa Krajowego ) is csatlakozik Európai Beruházási Bankhoz.

Az Európai Bizottság együttműködik olyan nemzeti bankokkal, mint a lengyelországi BGK, ( lengyel nemzeti fejlesztési bank ) valamint az Európai Beruházási Bank, Dr. Wener Hoyerrel, az EBB elnöke többet mond a miértekről.

„ Bonyolultabbá tette a befektetési döntéseket, mert a vállalatok bevételi forrásai egyre szűkösebbek és szűkösebbek lettek. A vállalatok - és évente tizenkétezer-ötszázat kérdezünk meg arról, hogy mik a közeli terveik - azt mondják, nos, sajnálatos módon csökkenteni kell a beruházásokat, különösen az innovatív területeken. Tehát ez valóban komoly aggodalomra ad okot számunkra, és szerintem ez veszélyt jelent Európa versenyképességére és szerepére a világban” - meséli Wener Hoyer, s így folytatja:

"Digitalizáció és innováció a két kulcs terület. De a fenntartható infrastruktúra is igényel beruházásokat, mert lemarad. Vagy ott van például az, amit az Ön által Lengyelországban leírt esetekben látunk. Hogy mennyire fontos hozzájárulni a készségek fejlesztéséhez, mert az a szénbányász, aki kilép Szilézia déli részének utolsó szénbányájából két hét múlva nem fog egy digitális Start-upot vezetni. Segítenünk kell tehát ezeket az embereket abban, hogy átléphessenek a munka világának új dimenziójába. Az egyik zászlóshajónk jelen pillanatban a BionTech a fantasztikus vakcina feltalálója és forgalmazója. Már korábban is ismertük ezt a céget, mert segítettünk finanszírozni a rák elleni termékeik kutatását. 2019 végén 2020 elején megkerestek minket, azzal, hogy valami közeledik, és hisznek abban, hogy az új technológia, aminek a fejlesztésében részt vettünk, hasznos lehet a közelgő világjárvány elleni küzdelemben. Ez egy olyan helyzet, amiben a magánbefektető nem lenne hajlandó vagy képes vállalni ezt a kockázatot. Tehát a köz oldaláról kellett az első löket, ahhoz eredményes legyen".