Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért okozhatnak vérrögöket az AstraZeneca és a J&J oltások? Tudósok szerint megvan a válasz.

Írta: Pascale Davies, Euronews
AstraZeneca koronavírus elleni vakcina érkezett a tatabányai kormányhivatalba 2021. április 15-én – képünk illusztráció
AstraZeneca koronavírus elleni vakcina érkezett a tatabányai kormányhivatalba 2021. április 15-én – képünk illusztráció   -   Szerzői jogok  Vasvári Tamás/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Világszerte komoly aggodalmat okozott, hogy egyes AstraZeneca, illetve Johnson & Johnson vakcinával beoltott koronavírus-fertőzött betegeknél vérrög képződött, ami néhány esetben halált is okozott. Egy német tudóscsoport azt állítja, tudják, hogy a halálesetek miért történtek.

A frankfurti Goethe Egyetem kutatói szerint az említett védőoltások adenovírus-vektorokat – a COVID-19 tüskefehérjéjének a sejtmagba történő beillesztésére használt hidegvírusokat – juttatnak a testbe, ami egyeseknél azt okozhatja, hogy koronavírus-fehérje darabkák juthatnak be a sejtmagba, ahol felbomlanak. A töredékek ezután kilépnek a véráramba és alvadást okozhatnak, ami akkor válhat végzetessé, ha az alvadás a legfontosabb szervek közelében történik.

Szakértői értékelésen még át nem esett tanulmányukban a tudósok azt írták, „az adenovírus életciklusa magában foglalja a sejtek fertőzését ... az adenovírus DNS bejutását a sejtmagba, … és pontosan itt rejlik a probléma, mert a DNS vírusdarabja ... nincs optimalizálva a mag belsejében történő átírásra".

A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS alapú vakcinák, amelyek nem használják ezt a rendszert, ezeknél a védőoltásoknál ezért nem számoltak be vérrögképződésről.

A tudósok azt is állítják, hogy a vakcinagyártóknak módjuk van a kockázatok kiküszöbölésére. A tanulmányban részt vevő Rolf Marschalek professzor a Financial Timesnak azt mondta, hogy az oltások áttervezhetők, illetve, hogy a Johnson & Johnson kapcsolatban is áll vele.

Miért fiatalabbaknál gyakoribb a vérrögképződés?

A tanulmány szerint idős emberek gyakran használnak napi rendszerességgel vérhígító gyógyszereket, ami csökkentheti náluk a vérrögképződés kockázatát.

A kutatók azt is mondják, hogy az idősebb emberek legyengült immunrendszerében gyengébb az immunreakció, mint az erősebb immunrendszerrel rendelkező fiatalabbaknál, illetve, hogy a nők immunreakciói erősebbek, mint a férfiaké.

Ezért van az, hogy a ritka, halálos véralvadási rendellenességek jó része hatvan év alatti nőknél fordult elő.

Nincs egységes európai álláspont

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) áprilisban közölte, hogy „lehetséges kapcsolat" van az AstraZeneca vakcina és a beadását követő „nagyon ritkán, alacsony számban” bekövetkező vérrögképződés között.

Az EMA szerint április elejéig 34 millió vakcina beadása után 169 agyi vérrögképződéssel járó esetről érkezett jelentés az Európai Gazdasági Térségben (EEA). Az ügynökség azóta is hangsúlyozza, hogy a koronavírus elleni védőoltás előnyei meghaladják a vérrögök kialakulásának kockázatát.

Hasonló időszakban az Egyesült Királyság 33 millió AstraZeneca-vakcina beadása után 309 vérrögképződést és 56 halálesetet jelentett, a Johnson & Johnson vakcinájához pedig 28 vérrögképződést kötötték az Egyesült Államokban.

Néhány európai ország ezért átmenetileg leállította az oltásokat az említett vakcinákkal, mára pedig életkorhatárt szabott, közös álláspontot azonban nem sikerült kialakítani.

Az AstraZenecát például Olaszországban csak 60 évnél idősebbeknek, Franciaországban 55 év felettieknek ajánlják, az Egyesült Királyság pedig azt tanácsolja, hogy 30 évnél fiatalabbaknál ne alkalmazzák.