Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi vár Európára a munkahelyvédelmi programok befejeződése után?

Írta: Naomi Lloyd  & Fanny Gauret
euronews_icons_loading
Mi vár Európára a munkahelyvédelmi programok befejeződése után?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A munkahelyvédelmi programok emberek millióinak foglalkoztatását biztosították Európa-szerte a világjárvány alatt. Mi lesz azután, ha befejeződnek? Hogyan biztosítható, hogy mindenki számára elegendő munkahely legyen és a munkavállalók a megfelelő képességekkel rendelkezzenek?

Az Európai Unió célja, hogy a pandémiát követően erős társadalmi elköteleződésű Európa jöjjön létre.

A szociális jogok európai pillére három célt határoz meg, amit 2030-ig kell elérni: a felnőtt lakosság legalább 78 százaléka foglalkoztatott legyen, 60 százaléka évente képzésen vegyen részt és legalább 15 millióval kevesebben legyenek kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélyének.

Ezen célok megvalósítását az Európai Szociális Alap Pluszból lehet finanszírozni. Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagországoknak, hogy új munkahelyek teremtésével segítsék a vállalkozásokat és olyan képzéseket indítsanak, amelyek a növekvő, például a zöld vagy a digitális ágazatokban segítik az elhelyezkedést.

Innovatív fiatalokat segítenek

Olaszország Puglia régiójában az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló PIN-projekt helyi fiatal tehetségeknek nyújt lehetőséget vállalkozásuk megindításához. Giovanni Zappatore is közéjük tartozik. A gépészmérnök hamarosan piacra dobja Ádám kezét, egy mesterséges intelligenciával irányított bionikus kezet. A csúcstechnológiával működő cég megalapításához 30 ezer eurót és üzletvezetési támogatást kapott.

"A PIN-projekt alapvető volt számunkra, hogy forráshoz jussunk az első gépek megvásárlásához és elkészíthessük a prototípusokat. Azok közül, akikekkel együtt tanultam, sokan északon kerestek munkát. Nagy örömünkre azóta néhányuk visszajött hozzánk" - mondta Giovanni Zappatore, a BionIT Labs alapítója és ügyvezetője.

A 17 millió eurós összköltségvetésű PIN-projekt több mint 500 olyan pályázót finanszíroz, mint Giovanni, aki jelenleg 20 embernek ad munkát, és egy nagyon versenyképes környezettel kell lépést tartania.

"Olyan csúcstechnológiai területen dolgozunk, ahol fontos a folyamatos képzés mind a képességek fejlesztése, mind a tanulmányok terén, valamint az is, hogy tisztában legyünk a belföldi és a nemzetközi újításokkal " - fejtette ki Giovanni, aki abban bízik, hogy Ádám keze sok ember életminőségén javíthat világszerte.

Támogatják a zöld átmenetet

Tisztességesebb és hozzáférhetőbb munkaerőpiac, ez a szociális jogok erópai pillérének egyik célja, amely a zöld szektort is támogatja. A szektor Laura Pirro és üzleti partnerei számára is lehetőségekkel teli. A három szabadúszó építész a mezőgazdaságot a formatervezéssel kapcsolja össze, közös vállalkozásukban ökológiai és újrafelhasználható csomagolást terveznek. Az elinduláshoz vezetési készségeket kellett elsajátítaniuk és alkalmazkodniuk kellett a munkakörülményekhez.

"A PIN-projektnek és az általunk kifejlesztett új eszközöknek, köztük egy interaktív weboldalnak köszönhetően azonnal beszélgethetünk az ügyfeleinkkel. Ez volt a célunk, amit el is értünk" - mondta Laura Pirro, a DduM stúdió megalapítója, hozzátéve, hogy már egész Olaszországból vannak megrendeléseik.

Készségeket átalakító stratégia kell

A szociális jogok iránti európai elköteleződés áll a középpontban az Unió portói szociális csúcstalálkozóján is május 7-én és 8-án. A foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztost, Nicolas Schmitet arról kérdeztük, milyen célokat tűzott ki a portói szociális csúcstalálkozóra?

Nicolas Schmit: Először is már a csúcstalálkozó maga is egy nagyon fontos jelzés. Az emberek aggódnak, megszorításoktól és nagy szerkezetátalakításoktól tartanak. A mostani csúcsnak az az üzenete, hogy a válság nem a szociális szolgáltatások a társadalmi infrastruktúra megnyirbálását jelenti. Valóban gazdasági fejlődésre van szükség, de a társadalmi kohézióra is ugyanúgy szükség van.

Euronews: Az Európai Bizottság ajánlása munkahelyteremtésről és ágazatok közötti átképzésékről szól. Hogy fog ez működni a gyakorlatban?

Nicolas Schmit: Ez része annak, hogy visszaszorítsuk a kényszerszabadságolást, mint rendszert. Úgy véljük, hogy szükség van az átképzésekre, ahogy a zöld és a digitális átmenetre is. Újfajta, rendkívül aktív munkaerőpiaci politikára van szükség. Segíteni kell az embereket abban, hogy kihasználják az átállást, szakképzettséghez jussanak, vagy ösztönző támogatásokat kell nyújtani a vállalatoknak, hogy munkahelyeket teremtsenek.

Euronews: A szociális jogok európai pillérének cselekvési terve azt tűzte ki célul, hogy a felnőttek 60 százaléka minden évben képzésen vegyen részt. Felmérték már, kik szeretnének ilyenen részt venni és hogyan tudnak hozzáférni?

Nicolas Schmit: Először is a vállalatok feladata alkalmazottaik képzése, átképzése és továbbképzése. Nekünk a cégeket kell támogatnunk, hogy ezt megtehessék, nekik pedig az alacsonyabban képzett munkavállalóikat kell képezniük, mert a munkahelyi környezet is folyton változik. A munkahelyek 90 százaléka dolgozik valamilyen digitális eszközzel. Tehát, akkor is kell valamiféle digitális kompetencia, ha valaki például az építőiparban dolgozik. Másodszor a szakképzésben a munkahelyi tanulásra kell áttenni a hangsúlyt, és másfajta elméleti kurzusokat kell indítani. A Bizottság ezeket a célkitűzéseket a cégek, a régiók szintjén kívánja támogatni az állami foglalkoztatási szolgálatokkal együttműködve. Összességében a készségeket átalakító stratégiára van szükség.

Továbbképzés és még több továbbképzés

Az Európai Szociális Alap minden évben 10 millió embert támogat szakmai céljaik megvalósításában. Andrea Garnero közgazdász szerint a továbbképzés elengedhetetlen a digitális és a zöld átmenet kezeléséhez.

"Változik az a fajta készség, amire a munkavállalóknak és a munkaadóknak szükségük lesz, a technológia és az otthoni munkavégzés nagyobb szerephez jut. A tagállamoknak kulcsfontosságú részük van abban, hogy a cégek és az alkalmazottak át tudjanak állni, és ehhez képzésekre van szükség" - emelte ki a közgazdász.

Európa is abban bízik, hogy mindez megtörténik, mire a munkahelymegőrzési programok befejeződnek.