NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Covid-válság: az Európai Unió segít szomszédainak

Együttműködésben a The European Commission
Covid-válság: az Európai Unió segít szomszédainak
Szerzői jogok euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Moldovai riport a sürgősségi EU-hitelről és annak feltételeiről.

Az EU azt ígérte, segíti a szomszédos partnerországokat a pandémia idején. Ez nem csak vakcinaszállítást jelent. 3 milliárd eurós sürgősségi hitelt is nyújt – makroszintű pénzügyi támogatást - 10 szomszédos országnak, amelyeket keményen sújt a válság.

Moldova Európa egyik legszegényebb országa, az EU szomszédja. Keményen sújtotta a koronavírus. Ennek egyik példája ez a völgyes vidék, ahol a gazdák, akik büszkék a tejikparukra, dupla csapást szenvedtek el: a szárazság és a pandémia a tönk szélére juttatta őket.

Ana Pancrat, a Moldovai Tejtermelők Szövetségének elnöke:

“Nem tudtuk külföldről behozni a tápanyagokat, és mivel bezárták a boltokat, nem tudtuk a farmra elhozni a szükséges anyagokat. Ilyen helyzetben nem tudunk egyensúlyba jutni, az embereknek dönteniük kell, és kénytelenek levágni a teheneket.”

Nem csak a gazdákat sújtja a válság, az egész moldovai gazdaság bajban van. Emiatt kevesebb a bevétele az államnak, amelyet már amúgy is kivéreztetett az egészségügyi és a szociális kiadások növekedése.

Szolidaritással kompenzálják az állam pénzügyi nehézségeit a távoli falvakban, de ez nehéz feladat.

Daniela Sevciuc, a Moldovai Vöröskereszt koordinátora:

“Nőtt a teljes szegénységben élők száma. Mivel listájuk bővült, az államnak is nehezebb, hogy mindannyiukat fentartsa.”

A helyzet már a vírus megjelenése előtt sem volt rózsás, havi bruttó 350 euró volt az átlagjövedelem. Az aktív korú lakosság mintegy negyede elhagyta az országot, ez megduplázódott 2010 óta. Az EU makroszintű pénzügyi hitelt adott Kisinyovnak (Chișinăunak).

Ugyanakkor 2019-ben Moldova még tisztes, 3,6%-os gazdasági növekedést produkált, a munkanéküliség 5,1%-os volt. A kormány infrastrukturafejlesztési programot is fontolgatott, a koronavus-járvány azonban távolabbra tolta a célokat.

Tavaly áprilisban az Európai Unió 100 millió eurós kölcsönt adott a volt szovjet köztársaságnak. Az ország új elnökét, Maia Sandut kérdeztük, miként segítheti ki Moldovát a csávából ez a makroszintű pénzügyi támogatás.

Maia Sandu:

„A gazdaságnak sürgősen segítségre van szüksége. A moldovai cégek, a moldovai vállalkozások tavaly egyáltalán nem kaptak támogatást. És nincs pénz a mostani költségvetésben a gazdaság támogatására. Ez munkahelyek elvesztését jelenti, és csökkenő jövedelmeket. Sokak számára ez növekvő szegénységgel jár.”

Ezt a hitelt azonban feltételrendszerhez kötik. Az első 50 millió eurót tavaly novemberben utalták át. A maradékot csak akkor kapja meg a moldovai központi bank, miután az ország megkezdte a reformokat a korrupció elleni harchoz, megerősítette a jogállamiságot és a jó gazdasági kormányzást.

“Támogatom a feltételességet. Támogatom az olyan feltételrendszert, amely együtt jár az emberek igényével a jó kormányzásra. Az EU adófizetői tudni akarják, hogy a pénz, amelyet a moldovai embereknek adnak, valóban eljut a moldovaiakhoz, segíti őket, és nem korrupt emberekhez kerül visszaélések útján, beleértve a parlamentet vagy más állami intézményeket is.“

Dumitru Pîntea közgazdász az Expert Grupban. Ez az egyik szervezet, amely felügy eli a feltételek betartását. Szerinte ezt a célt nem lehet elérni anélkül, hogy politikai változás lenne a következő hetekben.

“Moldovának jelenleg nincs teljhatalmú kormánya, amely végrehajtaná a reformokat. Ugyanakkor a kormánynak nincs támogatottsága a parlamentben, a képviselők többsége ellenzi a reformokat és ezt a feltételrendszert.”

A makroszintű pénzügyi támogatáshoz Moldovához hasonlóan másik 9 országban is reformok bevezetését szabják feltételül.

Az Európai Bizottság 3 milliárd eurós sürgősségi támogatást nyújt 10 szomszédos országnak, hogy segítsen túljutniuk a pandémia által okozott gazdasági nehézségeken. Vannak köztük tagjelölt országok, lehetséges EU-tagjelöltek és szomszédos országok.

A makroszintű pénzügyi támogatást főleg hitelek formájában nyújtják, nagyon kedvező feltételekkel, alacsony kamatokkal. Általában az adott ország központi bankjának adják, és a kormányok a közfinanszírozás stabilizálására fordítják.

Ahhoz, hogy megakapják a pénzt, az államoknak jelentkezniük kell az IMF finanszírozási programjába, tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, demokratikus, gazdasági és kormányzati reformokat kell végrehajtaniuk, és föl kell lépniük a korrupció ellen. Íme, a támogatások:

Tagjelölt országok:

Albánia (€180 millió),

Montenegró (€60 millió),

Észak-Macedónia (€160 millió),

Lehetséges EU-tagjelöltek:

Bosznia-Hercegovina (€250 millió),

Koszovó (€100 millió)

Szomszédos országok:

Ukrajna (€1,2 milliárd)

Moldova (€100 millió),

Georgia (€150 millió),

Jordánia (€200 millió),

Tunézia (€600 millió)

Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztost kérdezem, miért olyan fontos most ez a pénzügyi támogatás?

- Európa sosem lesz biztonságos és virágzó, amíg a szomszédai nem biztonságosak és prosperálóak. Biztonságosak, vagyis kilábalnak a Covid-válságból, és virágzóak, tehát megbirkóznak a klímaválság okozta gazdasági nehézségekkel.

- Mint mond azoknak a nézőknek, akik kíváncsiak, miért költik ez unió pénzét az EU-n kívül?

- Azért, mert ott kell lennünk ahhoz, hogy érvényesítsük érdekeinket. Vannak eszközök, amelyek hozzájárulnak ezen országok szükségleteihez, a legfontosabb céljaik eléréséhez, és ahhoz is, hogy olyan világot hozzunk létre az EU-n kívül, amely jobban hasonlít az unióra. Vagyis kiszámíthatóbb üzleti környezetet, befektetési lehetőségeket a vállalataink számára, több kapcsolatot ezekkel az országokkal, legyen szó kereskedelemről, turizmusról, illetve stabilitásról és biztonságról körülöttünk.

- Hallottuk Guillaume riportjában, valószínűtlennek látszik, hogy Moldova képes – vagy akár hajlandó – lesz gazdasági reformokat bevezetni, melyek szükségesek a támogatáshoz. Mennyire aggódik emiatt?

- Nem aggódom. Találkoztam az elnökkel, és nagyon erősnek találtam az elkötelezettségét. Nagyon remélem, hogy saját érdekükben megfelelnek majd minden feltételnek. Nem az EU érdeke, hogy elérje ezeket a célokat, ezeket közösen tűztük ki Moldovával. A moldovaiak érdeke, hogy végrehajtsák mindezeket a reformokat, mivel így igazságügyi rendszerük és gazdasági rendszereük sokkal ellenállóbbá válik, és sokkal jobban képes lesz talpra állni a Covid-válságból.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Az IMF a növekvő kamatszinttől és az adósságtól tart

Járvány: a németek bezárkóznak húsvétkor