A fizetési szakadékot mélyíti, hogy többnyire a nők maradnak otthon a gyerekekkel a bezártság idején.
Ha ön Európában dolgozó nő, átlagosan csaknem 15 százalékkal kevesebbet keres ugyanazért a munkáért, mint egy férfi. A világjárvány megmutatta, mennyire mélyen gyökereznek a nemi egyenlőtlenségek azzal, hogy nagyrészt a nők viselik a gyermekkondozás terhét is, és jobban ki vannak téve annak, hogy elvesztik a munkájukat.
Minden euróért, amit egy férfi megkeres, egy nő átlagosan 86 centet kap. Hogyan történik ez?
Még mindig többnyire a nők viselik a gyermekek gondját, emiatt gyakran csökkentett óraszámban dolgoznak. Az EU-ban a nők harmada részmunkaidőben dolgozik, míg a férfiaknak csak 8%-a. Ez nehezebbé teszi a karrierépítésüket.
Több a nő az alacsonyabb fizetésű ágazatokban, például az ápolásban és az oktatásban. A csúcson pedig, a menedzsereknél csaknem negyedével kevesebbet keresnek a férfiaknál (23%-kal).
Európában a nagy cégek vezérigazgatóinak csak 10%-a nő. Mindez ahhoz is hozzájárul, hogy a nyugdíjaknál még nagyobb a nemek közti különbség, 30%-os.
A szociális jogok európai pillére szerint garantálni kell a nemek közötti esélyegyenlőséget. A fizetési szakadék megszüntetése érdekében az Európai Bizottság bevezeti a fizetési transzparenciát, a cégeknek jogilag kötelező lesz közzétenni, mennyit fizetnek a dolgozóiknak.
A szociális jogok pillére előírja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt is, valamint a jogot a megfelelő szabadságoláshoz, a rugalmas munkavégzéshez.
Ezt az EU-ban törvényre emelték, a tagállamoknak be kell emelniük jogrendszerükbe 2022-ig.
Az egyik legfontosabb tényező, amely visszatartja a nőket a munkahelytől az, hogy folyamatosan egyensúlyozniuk kell a munka és az otthoni élet között. Fanny Gauret Németországba látogatott, hogy megnézze, ott hogyan birkóznak meg ezzel a nők.
Annak ellenére, hogy az országot 15 éve egy nő irányítja, Németország rosszabbul áll a férfi-női munkahelyi egyenlőséget tekintve, mint európai szomszédai. Arról, hogy milyen a nők helyzete a német munkaerőpiacon, két nő mesél nekem Berlinben.
Nadine Epplen ügyvéd, a vendéglátóiparban dolgozó, bizonytalan helyzetű nőket képviseli.
“Az a gond, hogy akkor is, ha a munkaszerződés 40 órás munkahetekről szól, a munkáltató bármikor áthelyezheti az órákat. Természetesen azok a nők, akiknek gyerekeik vannak, nem tudják garantálni, hogy bármikor ráérnek. Látok problémákat, előfordul, hogy azért bocsátanak el vagy fokoznak le valakit, mert nem rugalmas.“
A pandémia felerősíti a családi munkamegosztással kapcsolatos problémákat. Nadine-hoz és kliensei többségéhez hasonlóan, a német nők csaknem fele részidőben dolgozik, hogy foglalkozhasson a családjával. Ez jóval több, mint az európai átlag.
“Két gyerekem van, és nekem kell vigyáznom rájuk, mert nincsenek rokonaink Berlinben. Jobban szeretnék teljes időben dolgozni, de ezt nem lehet összeegyeztetni a gyerekgondozással, mert az és az iskolaidő nem mindig passzol a munkabeosztásommal.”
Ahhoz, hogy javítsa a nők képviseletét a munkaerőpiacon, a többi európai országhoz hasonlóan Németországnak is be kell vezetnie 2022-ig a munka és a család egyensúlyát garantáló EU-jogszabályt, amely előírja a szülők szabadsághoz való jogát és a rugalmasabb munkavégzést is.
Katharina Wrolich közgazdász szerint közös jövedelemadóra van szükség, és arra, hogy mindkét szülőnek tegyék lehetővé a karrierépítést.
Katharina Wrohlich:
Németországban azt láthatjuk, hogy új norma van elterjedőben: az egykeresős családmodelltől a másfél-keresős modell felé tartunk. Németországnak még sok erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy javítsa a gyermekgondozás minőségét, a nyitva tartási idők révén is.
Az egyik terület, ahol Németország utat nyit a női egyenjogúság felé, az a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsa: azokban 36 százalékos a női tagok aránya. Annak érdekében, hogy ezen a területen közelítsen a paritáshoz, az ország kvótákat vezet be.
Hiltrud Werner, a Volkswagen igazgatótanácsának egyetlen női tagja:
„Még azok is el fogják ismerni, hogy halad ez a mozgalom, akik ellenzik a kvótákat. Én üdvözlöm ezt, segíteni fog abban, nehogy figyelmen kívül hagyjanak magasan képzett embereket, csupán az előítéletek miatt.”
Az út nem mindig volt könnyű, hogy elérje karriercéljait.
„Ez nagyon egyéni, de meg kell fizetni az árat. Kompromisszumokat kellett kötnöm, az embernek tudnia kell, mit akar.”
Remélhetőleg a jövőben a nőknek nem kell ugyanilyen kompromisszumokat kötniük ahhoz, hogy a csúcsra érjenek.
Nézzük, mi a helyzet az EU tagállamaiban az üvegplafon áttörése ügyében!
A jelenlegi változási ütemben Németországban nem szűnik meg a fizetési különbség a jövő évszázadig. Franciaországban több mint ezer évig is eltarthat. Néhány országban már ebben az évtizedben lehetnek egyenlő fizetések, Belgium az egyik éllovas e téren.
Brüsszelben találkoztunk Esther Lynch-csel, az Európai Szakszervezeti Konföderáció főtitkár-helyettesével.
Esther Lynch:
- Jobb törvényeket akarunk az egyenlő értékű munkákat illetően. Hogy mondjak egy példát, tárgyaltam az egyik szakszervezettel múlt héten. Azt mondták, hogy a beszerzési vezető 30 százalékkal többet keres, mint a HR-főnök. Ha megnézzük a munka tartalmát, a hozzá szükséges szakképzettséget, a vezető képzési idejét és a felelősségét, nincsen különbség. De természetesen a HR-igazgató nő volt, a beszerzési vezető pedig férfi. Az egyik túlnyomóan női szektor, a másik férfi szektor.
- Mennyiben segít ebben a fizetési átláthatóságról szóló direktíva?
– Túl sokszor a fizetési eltérés oka az, hogy a munkát egy nő végzi, és már önmagában ezt úgy tekintik, mint igazolást az alacsonyabb fizetésre. Az egyik fő dolog, amit szeretnénk látni ebben a direktívában az, hogy rendelkeznek arról, hogy véget érjen a fizetések titkossága. Ez nagyon fontos intézkedés, mert túlságosan gyakran a nők férfi kollégák mellett dolgoznak, sokszor évtizedekig, és azt feltételezik, hogy ugyanannyit keresnek, mint ők. Aztán néha végül rájönnek nyugdíjba vonuláskor, vagy talán egy újsághírből, hogy az illető, akivel ugyanazt a munkát végezték, ugyanazért a bérért, valójában sokkal többet keresett náluk. A másik fontos dolog az, hogy meg kell tiltani a fizetési titkos klauzulákat a munkaszerződésekben.
- Belgium az egyik vezető európai ország a fizetési különbségek megszüntetésében. Miért teljesít olyan jól e téren?
- Azt látom itt, Belgiumban, amely nagyon különbözik sok más helytől, hogy magasabb a szakszervezetekben lévők aránya. Úgyhogy az emberek bíznak abban, hogy ha fölvetnek kérdéseket, ha panaszkodnak, akkor nem bánnak velük igazságtalanul, vagy nem küldik el őket, mert bajkeverőknek tartják őket. Úgy vélem, az egyik dolog, amit a direktívának biztosítania kell az az, hogy nem kell azt feltételezni, hogy csak azért, mert az emberek tudnak ezekről az információkról, képesek lesznek azokat használni is. Ehelyett erős garanciákra van szükség.
További információk:
https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality/equal-
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20200207-