NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Több milliárd euróval segíti az EU a koronavírus elleni védekezést

Együttműködésben a The European Commission
Több milliárd euróval segíti az EU a koronavírus elleni védekezést
Szerzői jogok euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az EU jelenleg újraoszt 54 milliárd eurót a megmaradt pénzalapokból az idei büdzséből a koronavírus-járvány kezelésére. Ez a pénz maszk és kórházi felszerelésvásárlásra, rövid távú foglalkoztatási rendszerekre, illetve bértámogatásokra fordítódik.

A Real Economy ezen részében azokat a gazdasági eszközöket vizsgáljuk meg, amelyeket az EU bevet annak érdekében, hogy kezelje a koronavírus-járvánnyal járó hatalmas kihívásokat. Ezek közé tartozik a strukturális- és kohéziós alapok átformálása. Műsorvezetőnk, Efi Koutsokosta Lengyelországba látogat, hogy megnézze: az újraelosztott pénz hogyan segíti az egészségügyi dolgozók munkáját. Interjút is készített Thomas Wieser közgazdásszal, amelynek során megvitatták: mekkora a jelentősége ennek a támogatásnak. De először nézzük meg, mi a helyzet most a strukturális alapokkal, hogyan alkalmazzák ebben az új valóságban!

Az EU pénzügyi alapjának oroszlánrészét a 355 milliárd eurót kitevő strukturális – és befektetési alapok adják. Ezt az európai régiók közötti bevételbeli különbségek elsimítására hozták létre. Az EU jelenleg újraoszt 54 milliárd eurót a megmaradt pénzalapokból az idei büdzséből a koronavírus-járvány kezelésére. Ez a pénz olyan egészségügyi kiadásokra fordítódik majd, mint például a maszk – vagy a kórházi felszerelésvásárlás, rövid távú foglalkoztatási rendszerekre, illetve bértámogatásokra.

Ez ugyanakkor nem számít „friss” pénznek- vagy olyan forrás ez, amit nem használtak fel, és amelyet egyébként az EU költségvetésébe kéne visszafizetni, vagy olyan összeg, amit korábban osztanak szét, mint azt eredetileg tervezték.

A lengyelországi egészségügyi rendszer jelentős finanszírozási gondokkal küzd. Sok egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal. Két kórházat is meglátogattunk, hogy megnézzük: hogy bírják az ott dolgozók.

Lengyelországban minden hatodik koronavírusos beteg egészségügyi dolgozó. A járvány elején a Kujávia-pomerániai vajdaságban dolgozó tüdőgyógyász, Malgorzata szerint nagy hiány volt orvosi felszerelésekből.

Az Európai Szociális Alapnak köszönhetően mintegy 30 kórház tudott felszerelést vásárolni.

„A felszerelés beszerzése megnyugvást hozott számunkra" - mondta Malgorzata Czajkowska-Malinowska. "Kitűnő eszközöket vásároltunk, amelyek révén a betegeket az ágyukban figyelhetjük meg, ugyanakkor a rendszert össze tudjuk kapcsolni a fő irodával, ami távol esik a betegágyaktól, így ez biztonságos a személyzet számára. Az európai alapok nyújtotta támogatás létfontosságú, mert Lengyelország, más országokhoz hasonlóan, nem volt felkészülve a járvány méreteire.”

Izabela 25 éve dolgozik a Torun Kórház gyermekgyógyászatán. Amikor a járvány elkezdődött, Elzbieta barátnőjével együtt önként vállalkozott arra, hogy a koronavírusos betegeket ápoló személyzethez csatalkozik.

„Felvesszük a védőfelszerelést, és egész nap viseljük a kórteremben, mert feltételezzük, hogy mindenki fertőzött" - mondja Izabela Jędrzejczak. "Amikor olyan betegek közelében vagyunk, akik koronavírussal fertőzöttek, akkor további felszerelést is használunk: kötényeket, arcpajzsokat, HEPA-maszkokat és kesztyűt.”

Az Európai Szociális Alapból mintegy tízmillió eurót újraelosztottak védőfelszerelés és fertőtlenítőszerek vásárlására, valamint olyan orvosi felszerelések beszerzésére, mint a lélegeztetőgépek és a szívmonitorok. A projekt két átmeneti szállást is támogat, mint amilyen például ez a hotel. Itt két ápoló aludhat éjszakai műszak után.

„Ez a hely fontos számomra, hiszen a műszakom lejárta után valóban tudok itt pihenni" - magyarázza a nővérként dolgozó Elzbieta Rusowicz. "Itt nincsenek háztartási teendőim. Főznek is ránk. Tudjuk, hogy ez csupán átmeneti számunkra.”

Az EU kohéziós politikájának keretéből mintegy tízmilliárd eurót lehet felhasználni Lengyelországban a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak enyhítésére, ami a Regionális Fejlesztési Minisztérium szerint több mint a 2020-ban elérhető források 10 százaléka.

„Úgy vélem, ez rengeteg pénz, és ez az összeg rengeteg jót tud tenni ezeken a területeken, kórházakban, vállalkozókkal" - magyarázza Małgorzata Jarosińska-Jedynak, a lenygel fejlesztési miniszter. "Ezek a források félmillió állást menthetnek meg. A mostani helyzetben újra kell gondolnunk a kohéziós alapok elköltésének fontossági sorrendjét. Úgy véljük, hogy ezeket a forrásokat a lehető legjobban az adott országok specifikus helyzetéhez és a jelenlegi gazdasági helyzethez kell igazítani, mert nagyon veszélyes ugyanazon a szinten maradni.”

Visszatérünk Brüsszelbe, ahol a válságkezelés egy nagyon jól ismert bennfentesét, Thomas Wieser közgazdászt kérdezzük. Részt vett az eurózóna-válság vészhelyzeti tárgyalásain, és töviről-hegyire ismeri a rendszert. Szülővárosában, Bécsben értük utol. Wieser úr, nagyon köszönjük, hogy velünk tart.

Efi Koutsokosta, Euronews

„Az EU úgy döntött, hogy újraosztja a strukturális és kohéziós alapokból megmaradt források egy részét, hogy a koronavírus-válság okozta helyzetben segítsen. Ez a politika vajon pótolhatja a tagállamok közti hiányzó egységet?”

Thomas Wieser, közgazdász

„Azt mondanám, hogy éppen a legnagyobb részesülők kérdőjelezik meg az európai összetartást vagy az európai szolidaritás értékeit. Szóval az ösztönös válaszom az lenne, hogy semmilyen összefüggést nem látok, egyáltalán semmilyet aközött, hogy valaki hatalmas összegeket kap az EU-költségvetésből, olyan ország, ami más tagállamok finanszírozásából él, valamint az európai szolidaritás és összetartás érzése között. Ráadásul ha jól emlékszem az adatokra, azok az összegek, amelyeket bizonyos tagállamok kaptak, nem álltak direkt összefüggésben azzal, milyen súlyosan érintette a gazdaságukat a koronavírus-járvány.”

Efi Koutsokosta, Euronews

„Hogyan kéne ezt az új költségvetést kialakítani, hogy képesek legyünk szembesülni ezzel az új, koronavírus utáni valósággal?”

Thomas Wieser, közgazdász

„Az én véleményem szerint a költségvetésbe a GDP mintegy két százalékát kéne befizetni évente, ami jelentősen magasabb, mint a jelenleg javasolt. Szóval az a nagy kérdés, hogy még ha sikerül is nagyobb költségvetést kialkudnunk, legalább a következő néhány évre, mit fog hozni ez a büdzsé? Főleg olyan támogatások lesznek, amelyeket minden állam megkap, de főképp azok, amelyeket rosszul érintett a járvány? Márpedig ez a forráselosztás a járvány utáni felépülés feltétele. Ez a jobbik eset. A rosszabbik, ha az EU-büdzsé még szabad forrásait kölcsönként juttatják el a tagállamoknak. Ezt vissza kéne fizetni, ekképpen ez nem okozna semmilyen hiányt az EU-büdzsében, ami kizárna bármilyen esetleges fizetési kötelezettséget, ami végül elmaradna." 

Efi Koutsokosta, Euronews

„Szóval az az egy biztos, hogy a következő napok és hónapok meghatározóak lesznek. Wieser úr, nagyon szépen köszönöm, hogy velünk volt. Köszönöm, hogy velünk tartottak, hamarosan az euronews-on!”

Videószerkesztő • Nicolas Coquet

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Vége a koronavírus-járványnak Szlovéniában

Szigorú szabályok a londoni és párizsi metrón