Az exportnagyhatalomnak számító Németország megszenvedi a világkereskedelem körüli bizonytalanságokat, és ez egész Európára hatással van.
Brüsszel olyan alacsony szintre csökkentette az eurózóna növekedési előrejelzését, amilyet a gazdasági válság mélypontja óta nem láttunk, és 2020-ra sem vár javulást. Bár már tíz év is eltelt a gazdasági világválság óta, az európai gazdaság döcög.
De miért? Elsősorban a rengeteg bizonytalanság miatt. A bizonytalanságok jelentős részét pedig az okozza, hogy Kína és az Egyesült Államok 2018 márciusa óta vámháborúban állnak egymással.
A világ két legnagyobb gazdaságának kereskedelmi vetélkedése egyáltalán nem csak őket érinti. Az IMF számításai szerint 2020-ig a vámháború nagyjából 700 milliárd dolláros kárt okoz a világgazdaságnak - ez a globális GDP majdnem egy százaléka.
Európában ennek a háborúnak a legnagyobb vesztese Németország. Az EU legnépesebb állama igazi exportnagyhatalom, a kivitel majdnem a gazdasága felét adja. A gépjárművek mellett az ipari berendezések viszik a prímet.
Az elmúlt években folyamatosan lassul a német gazdaság, és ebben a világgkereskedelem körüli bizonytalanságnak komoly szerepe van. Konkrét példának a kínai helyzet is kiváló: Kína fontos kereskedelmi partnere Németországnak, de a vámháború miatt gyengül a gazdasága, és ezért egyre kevesebb külföldi árut vesz fel.
A német gazdaság millió szállal kötődik a többi uniós ország gazdaságához is, a közép-európai és kelet-európai tagállamokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolata pedig különösen szoros. Ezért Németország gyengélkedését Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is megérzik - ahogy a köznyelvben mondani szokták, ha Németország köhög, Magyarország megbetegszik.
Ez a kijelentés így nyilvánvalóan túlzó (a térségben több gazdaság, köztük a magyar is a negatív hatások ellenére uniós összehasonlításban jól teljesít), de jól illusztrálja az EU tagállamai közötti szoros gazdasági szövetség következményeit: ezek a kapcsolatok nem csak a konjunktúra időszakában működnek, hanem a nehezebb periódusokban is bizonyos szintű együttmozgásra késztetik az európai országokat. Így az amerikai-kínai vámháború hatását az egész Európai Unió megszenvedi. Az európai polgárok pedig csak abban bízhatnak, hogy a felek minél hamarabb egyezségre jutnak.