A jövő városaiban több időt tölthetünk majd egymással
New York, Dubaj, London, Párizs, Sydney, Barcelona - a városok világszerte ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. A közlekedés és a fenntarthatóság is gondot jelent. Ma az emberiség fele városokban él, harminc év múlva már a kétharmada fog. De a megoldások is lehetnek közösek, nem csak a problémák. Az Euronews munkatársa, Cristina Giner Barcelonában, a Smart City Expo világkongresszusán járt utána, milyennek látják a ma szakértői a holnap városát.
A városok álmokból jöttek létre. Ez a mottója az okos városok idei világkongresszusának, ahol mindenki egy fenntartható, intelligens és befogadó városról álmodik.
A közlekedés kulcskérdés. Minden kiállító gyártó a fenntartható mobilitás megteremtésén dolgozik: az expón bemutatott kerékpárok, motorok, rollerek és kétüléses miniautók mind napenergiával vagy árammal működnek. Más cégek pedig inkább kollektív megoldásokban gondolkodnak, például a Mastercard is.
„Segítettünk bevezetni a kártyás fizetési rendszert a londoni tömegközlekedésben. Akinek ott van a bankkártya a zsebében, annak már nem kell sorba állnia a jegyautomatáknál. A közlekedési vállalat évente százmillió fontot spórol meg ezzel" - mondta Miguel Gamiño, a cég egyik vezető tisztségviselője.
Nem a technológiáról, hanem rólunk szól
A városok digitális fejlődésében hatalmas mérföldkő az 5G bevezetése. A mobilinternet ötödik generációjával okosabb városok jönnek majd létre. Az önvezető járművek elterjedése, a közvilágítás távvezérlése hirtelen valósággá válhat.
A lehetőségek végtelenek. Ugo Valenti, a világkongresszus igazgatója szerint el kell gondolkoznunk, hogy milyennek szeretnénk látni a városainkat, milyen életkörülményeket szeretnénk. Aztán ezt valóra kell váltani.
A fejlődéshez azonban technológia önmagában kevés. Szükség van az együttműködés erejére is. Olyan platformokra, ahol a városok és a vállalatok megoszthatják a tudásukat, és tanulhatnak egymástól.
„Megpróbáljuk rávenni a városokat és a cégeket, hogy osszák meg a tapasztalataikat. Ne csak a jókat, hanem a rosszakat is. Ami ma Új-Delhiben történik, az talán Koppenhágában már megtörtént, és lehet rá megoldás" - nyilatkozta Ugo Valenti.
A városi forradalom mögött álló innováció célja az emberek életminőségének javítása. Ezt David Ricketts, a Harvard kutatója így foglalta össze:
„Szerintem a jövő városa nem a technológiáról szól, hanem arról, hogy te és én több időt tudjunk együtt tölteni."
Részvétel, innováció, elérhetőség, befogadás. A következő fórumig egy év van hátra, és addig talán néhány valóra is válik a résztvevők álmai közül.